A legtöbben nem érzékelik a III. világháború veszélyét

Elon Musk techmilliárdos arra figyelmeztetett, hogy a legtöbben nem érzékelik a III. világháború veszélyét, azonban az ukrajnai konfliktus egyre inkább eszkalálódik-írta a hirado.hu.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár hétfőn tartott beszédében fejezte ki félelmét, ugyanis szerinte az emberiség tágra nyílt szemekkel egy kiterjedtebb háború felé menetel.

„Nem lehetne, hogy ne csináljuk meg a harmadik világháborút?” – kommentálta az ENSZ-főtitkár felszólalását Luke Rudkowski újságíró, akinek Twitter-bejegyzésére Elon Musk azt írta: „a legtöbben nem veszik észre a veszélyt”.

Annak ellenére, hogy Musk a SpaceX Starlink műholdas internetrendszerét biztosította az ukrán kormány számára, a háború elhúzódásának támogatói számos alkalommal támadták Muskot, amiért a békére szólított fel

– emlékeztetett a Summit News hírportál.

Elon Musk képe látható egy számítógép képernyőjén és a Twitter logója egy mobiltelefonon Ankarában, Törökországban 2022. október 06-án. Muhammed Selim Korkutata / Anadolu Agency

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a múlt héten bizonyítékok nélkül továbbá azt állította, hogy Musk korlátozza az Ukrajna-barát Twitter-fiókok elérhetőségét, annak érdekében, hogy az orosz propaganda terjesztését elősegítse.

Az Orosz védelmi minisztérium által videófelvételrõl készített és 2023. január 13-án közreadott képen orosz tüzérek 152,4 mm-es Mszta-B önjáró lövegekkel tüzelnek a kelet-ukrajnai Donyecki területen. Az orosz védelmi minisztérium szerint az orosz erõk elfoglalták a Donyecki területen fekvõ Szoledar városát. MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium

Elon Musk már korábban is tett az ukrán válsággal kapcsolatos kijelentéseket, melyben arra hívta fel a figyelmet, hogy

az orosz–ukrán háború könyörtelen eszkalációja a világ biztonságát veszélyezteti.

A Nyugat Oroszország ellen vívja a háborút?

A hírportál kiemelte, januárban Annalena Baerbock német külügyminiszter megdöbbenést keltett, miután kijelentette, „háborút vívunk Oroszország ellen”. Zoran Milanovic horvát elnök pedig őrültségnek nevezte a külügyminiszter állítását, és több szerencsét kívánt Németországnak, jelezvén, hogy a konfliktusnak remélhetőleg sikeresebb kimenetele lesz, mint 70 évvel ezelőtt.

Donald Trump korábbi amerikai elnök tegnapi videoüzenetében Joe Biden jelenlegi elnök évértékelőjére reagálva hangsúlyozta, a harmadik világháború küszöbén állunk.

Az exelnök egy korábban közzétett kampányvideójában pedig arról beszélt, hogy

„ha én lennék az elnök, az orosz–ukrán háború soha nem történt volna meg… soha az életben”.

„De még most is, ha én lennék az elnök, 24 órán belül képes lennék tárgyalni ennek a szörnyű és gyorsan eszkalálódó háborúnak a befejezéséről” – tette hozzá Trump.

A harmadik világháború már elkezdődött Franciaország egyik vezető értelmiségije, Emmanuel Todd szerint. Gondolatait a hirado.hu szemlézte.

 Az antropológus és történész a múlt héten a Le Figarónak nyilatkozva azt állította, hogy a várakozásokkal ellentétben nemcsak Oroszországot, hanem a Nyugatot is súlyosan veszélyezteti az ukrajnai katonai konfliktus.

Az ukrajnai konfliktus, amely korlátozott, helyi háborúnak indult, majd globális gazdasági konfrontációvá eszkalálódott, mára világháborúvá vált egyfelől az egész Nyugat, másfelől Oroszország és Kína között – fogalmazott Todd. A történész, aki 1976-ban elsőként jósolta meg a Szovjetunió bukását, kiemelte:

senki nem számított arra, hogy az orosz nép képes lesz ellenállni a NATO gazdasági nyomásának.

Ukrán katonák orosz állásokat lőnek egy francia gyártmányú, löveggel felszerelt önjáró tüzérségi eszközzel a Donyeck megyei Avgyijivka térségében 2022. december 26-án (Fotó: MTI/AP/Libkos)

Kipukkanhat az amerikai lufi

Todd, aki korábban After the Empire című könyvében már figyelmeztetett az amerikai rend összeomlására, most az interjúban kifejtette: az orosz gazdaság szankciókkal szembeni ellenállása a szakadék felé löki „az amerikai birodalmi rendszert”.

Ha Oroszországnak sikerülne kimerítenie az európai gazdaságot, miközben fenntartja a kínai támogatást, akkor

a világ amerikai monetáris és pénzügyi ellenőrzése összeomlana

– és ezzel együtt az Egyesült Államok lehetősége is arra, hogy a semmivel finanszírozza hatalmas kereskedelmi deficitjét – hangoztatta Todd.

Végtelen háború?

A történész nagyrészt egyetértett John Mearsheimer nemzetközi kapcsolatok professzor és a „realista” külpolitika híveinek elemzésével, miszerint „az oroszok az ő szempontjukból egy olyan háborúban vannak, amely védekező és megelőző jellegű”. Todd szerint annak ellenére, hogy az Egyesült Államok kétszer olyan népes, mint Oroszország, az amerikai diákok mindössze 7 százaléka foglalkozik mérnöki tudományokkal, míg Oroszországban ez az arány 25 százalék.

„Az USA külföldi diákokkal tölti ki a hiányt, de ők főként indiaiak és még több közöttük kínai”

– folytatta. Szerinte ez az amerikai gazdaság dilemmája: csak úgy tud szembenézni a kínai versennyel, ha képzett kínai munkaerőt importál.

Éppúgy mint Oroszország, Amerika sem tud kivonulni ebből a konfliktusból, ezért vagyunk most egy végtelen háborúban, amelynek a kimenetele az egyik vagy a másik fél összeomlása kell hogy legyen – fogalmazott Todd. A francia gondolkodó szerint nem kizárt, hogy Kína hidegháborút vív majd a Nyugat ellen, ami a fejlődő országok, például India felemelkedéséhez vezethet – miközben Európa hanyatlik.

Eközben változatlan erővel dúl a háború...

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjanszk irányában több mint ötven katona, két páncélozott harcjármű, négy egyéb jármű és egy D-30-as tarack, Liman irányában több mint száz katona, három páncélozott harcjármű és két egyéb jármű, Donyeck körzetében több mint kilencven katona, négy páncélozott harcjármű, egy Grad sorozatvető és egy Mszta-B önjáró tarack, valamint egy lőszerraktár, a donyecki régió déli részén és Zaporizzsja irányában több mint nyolcvan katona, egy harckocsi, két páncélozott harcjármű, két D-20-as és két D-30-as tarack, valamint egy Gvogydika önjáró löveg, Herszon irányában pedig mintegy húsz katona, egy Akacija önjáró tarack, valamint egy lőszerraktár volt.

Az orosz rakéta- és tüzérségi erők 139 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 86 tüzérségi lőállásra mértek csapást, a légvédelmi pedig lelőtt kilenc drónt, valamint hét HIMARS- és Uragan-rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 382 repülőgépet, 206 helikoptert, 3036 drónt, 403 légvédelmi rakétarendszert, 7771 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 1010 sorozatvetőt, 4020 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8282 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Az orosz ellenőrzés került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást.

Sikeresnek nevezte a harci műveletek előrehaladását Artemivszk (Bahmut) és Vuhledar térségében kedden Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter.

Sojgu a védelmi tárca keddi videokonferenciáján elmondta, hogy a Donyeck térségében és Zaporizzsja irányában indított orosz offenzíva hét település, köztük Szoledar „felszabadítását” eredményezte. Beszámolója szerint a harcok Artemivszk és Vuhledar térségében sikeresen haladnak.

A miniszter azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők csak januárban több mint 6500 embert, 26 repülőgépet és hét helikoptert, 341 páncélozott járművet és 40 sorozatvetőt, valamint 208 drónt veszítettek. „A nyugati országok példátlan katonai segítsége ellenére az ellenség jelentős veszteségeket szenved” – hangoztatta.

Sojgu szerint az Egyesült Államok és szövetségesei igyekeznek minél tovább elhúzni a konfliktust, ezért „nehéz támadó fegyverekkel” látják el, és nyíltan orosz területek elfoglalására ösztönzik Kijevet.

„Az ilyen lépések ténylegesen a NATO-országokat is belerángatják a konfliktusba, és kiszámíthatatlan mértékű eszkalációhoz vezethetnek” – figyelmeztetett.

Mint mondta, eközben az orosz hadsereg „folytatja a leszállított fegyverek felőrlését” mind az érintkezési vonalon, mind az odavezető úton. A tárcavezető azzal vádolta Kijevet, hogy miután tudatosította, hogy képtelen Oroszországot katonailag legyőzni, az új orosz régiók – az Ukrajnától elcsatolt területek – lakóinak megfélemlítéséhez folyamodik, lakónegyedekre és polgári intézményekre mér csapásokat.

A miniszter úgy vélekedett, hogy Oroszország karácsonyi tűzszüneti ajánlatának elutasítása sokat elmond az ukrán vezetés „barbár természetéről”: a kérdéses időszakban az ukrán hadsereg több mint 550 tüzérségi és aknavető-támadást hajtott végre, amelyet ellentűzzel elfojtottak.

Sojgu azt ígérte, hogy az orosz fegyveres erők továbbra is „biztosítani fogják az orosz állampolgárok biztonságát az új régiókban, és meg fogják védeni Ukrajna népét a kijevi rezsim népirtásától”.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese Telegram-csatornáján kedden vágyálomnak minősítette, ugyanakkor a területi realitások felé tett első lépésnek nevezte azokat a kijevi kijelentéseket, amelyek szerint a Nyugat állítólag kész lenne a koreai forgatókönyv szerint felosztani Ukrajnát. Az elképzelést a volt elnök belső használatra szánt narratívának nevezte.

Érvelése szerint amíg a Koreai-félszigetnek a 38. szélességi kör mentén történt felosztása két független országot hozott létre, addig a Donyec-medence és más területek már Oroszország részeivé váltak, „amely a világ legnagyobb állama, és amely teljes szuverenitással és a legfélelmetesebb fegyverekkel” rendelkezik.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjanszk irányában több mint ötven katona, két páncélozott harcjármű, négy egyéb jármű és egy D-30-as tarack, Liman irányában több mint száz katona, három páncélozott harcjármű és két egyéb jármű, Donyeck körzetében több mint kilencven katona, négy páncélozott harcjármű, egy Grad sorozatvető és egy Mszta-B önjáró tarack, valamint egy lőszerraktár, a donyecki régió déli részén és Zaporizzsja irányában több mint nyolcvan katona, egy harckocsi, két páncélozott harcjármű, két D-20-as és két D-30-as tarack, valamint egy Gvogydika önjáró löveg, Herszon irányában pedig mintegy húsz katona, egy Akacija önjáró tarack, valamint egy lőszerraktár volt.

Az orosz rakéta- és tüzérségi erők 139 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 86 tüzérségi lőállásra mértek csapást, a légvédelmi pedig lelőtt kilenc drónt, valamint hét HIMARS- és Uragan-rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 382 repülőgépet, 206 helikoptert, 3036 drónt, 403 légvédelmi rakétarendszert, 7771 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 1010 sorozatvetőt, 4020 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8282 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Az orosz ellenőrzés került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást.

Ukrajna idővel kap amerikai gyártású F-16-os repülőgépeket, és már most rendelkezik az ország olyan fegyverekkel, amelyek képesek csapást mérni oroszországi területre – jelentette ki Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a CNN-nek adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett kedden.

„Csak idő kérdése, mikor kapjuk meg az F-16-osokat. Biztosan megérkeznek. Sajnos, időközben veszítjük a függetlenségünkért küzdő embereinket” – fogalmazott Danyilov. Utalt arra is, hogy Ukrajna nemcsak az ideiglenesen megszállt ukrán területeken lévő orosz erőkre, hanem Oroszországra is képes lenne csapást mérni.

„Ami az orosz területet illeti, senki sem tiltja, hogy Ukrajnában gyártott fegyverekkel pusztítsunk el célpontokat. Vannak ilyen fegyvereink? Igen, vannak” – szögezte le.

A CNN arra emlékeztetett, hogy

a nyugati országok megtiltották Ukrajnának, hogy a Nyugat által biztosított fegyverekkel csapást mérjen Oroszország területére.

A háború kezdete óta azonban állandóan történnek robbanások Oroszország stratégiai létesítményeiben, ugyanakkor Ukrajna egyszer sem ismerte még el nyilvánosan a felelősségét ezekért a csapásokért.

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője januárban „egyre mélyebb” támadásokat jósolt Oroszországban, anélkül, hogy elismerte volna Ukrajna felelősségét. Budanov akkor azt mondta az ABC Newsnak, „nagy örömmel látja” az Oroszországon belüli csapásokat, de a háború végéig nem tud választ adni arra, hogy Ukrajnának köze van-e ezekhez.

Danyilov, az RNBO titkára Twitteren reagált Dmitrij Medvegyevnek, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettesének a Telegram-csatornáján kedden közzétett kijelentésére.

Az orosz politikus szavai szerint Ukrajna állítólag egy „koreai forgatókönyv” lehetőségét fontolgatja az Oroszországgal vívott háborúban,

megpróbál Dél-Koreához hasonlóvá válni, és közben reménykedik az orosz megszállás alá került területeinek felszabadításában. Ezt Medvegyev vágyálomnak minősítette.

Kijelentette, hogy a Koreai-félszigetnek a 38. szélességi kör mentén történt felosztása két független országot hozott létre, a Donyec-medence, és más területek viszont már Oroszország részeivé váltak.

Danyilov ezzel szemben cáfolta, hogy Kijev ilyen terveket szövögetne. „Ukrajna nem Korea. Nem lesznek 38-as és más szélességi körök, kívülről rákényszerített külföldi történetek és forgatókönyvek” – szögezte le bejegyzésében.

Nagy többséggel megszavazta az ukrán parlament kedden, hogy újabb 90 nappal meghosszabbítják az országban a hadiállapotot.

Ez már a hadiállapot ötödik megújítása volt. A május 20-ig hatályos intézkedéssel egyidejűleg az általános mozgósítás időtartamát is meghosszabbították. Így továbbra is tilos a külföldi utazás – csekély kivétellel – a katonaköteles, 18 és 60 év közötti férfiak számára.

Ezenfelül a kijevi parlament kedden kétharmados többséggel hivatalosan is kinevezte Ihor Klimenko volt országos rendőrfőnököt belügyminiszternek. A tárca előző vezetője, Denisz Monasztirszkij január közepén halt meg helikopterbalesetben. Azóta Klimenko volt a belügyminisztérium ügyvezető irányítója.

Megkapta hivatalos kinevezését az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) élére Vaszil Maljuk is, aki eddig, több mint hat hónapon át, a testület ideiglenes vezetőjeként töltötte be a tisztséget. Elődjét, Ivan Bakanovot, Volodimir Zelenszkij elnök fiatalkori barátját tavaly nyáron menesztették a biztonsági szervek körében végrehajtott elbocsátások keretében. Zelenszkij célul tűzte ki a biztonsági hatóságok átszervezését.

Oroszország nagy valószínűséggel már január eleje óta próbálkozik a jelentősebb támadó hadműveletek újraindításával Ukrajnában, és a műveleti cél szinte bizonyosan a Donyeck megye még ukrán ellenőrzés alatt álló térségeinek elfoglalása – áll a brit katonai hírszerzés kedden ismertetett helyzetértékelésében.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési összefoglaló szerint azonban az orosz fegyveres erők hetente alig néhány száz méternyi területet tudtak eddig megszerezni, és ennek csaknem biztosan az az oka, hogy Oroszországnak sem elégséges mennyiségű muníciója, sem elegendő létszámú, hadszíntéri manőverekre bevethető alakulata nincs sikeres offenzívák elindításához.

A brit katonai hírszerzés szerint valószínű az is, hogy a magas rangú orosz vezénylő tisztek a rájuk nehezedő politikai és szakmai nyomás alatt olyan terveket készítenek, amelyek elégtelen létszámú, tapasztalatlan alakulatok elé tűznek ki irreális célokat.

Az orosz vezetés várhatóan továbbra is széleskörű előrenyomulást követel. Változatlanul valószínűtlen azonban, hogy Oroszország fel tudna vonultatni olyan erőket, amelyek a következő hetekben jelentősen befolyásolhatnák a háború kimenetelét – fogalmaz keddi összefoglalójában a brit katonai hírszerzés.

Mintegy nyolcmillióan menekültek el Ukrajnából azóta, hogy Oroszország csaknem egy évvel ezelőtt támadást indított az ország ellen – mondta el Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügyekben illetékes főtitkár-helyettese helyi idő szerint hétfőn New Yorkban.

A belső menekültek száma 5,3 millió – tájékoztatta a Biztonsági Tanácsot Griffiths.

A tisztségviselő szerint 17,6 millió ember, azaz a lakosság majdnem negyven százaléka szorul humanitárius segítségre.

Griffiths elmondta, hogy még a hónapban bemutatja az Ukrajna számára készített idei humanitárius akciótervet Genfben. A terv megvalósítása körülbelül 3,9 milliárd dollárba fog kerülni – tette hozzá.

Az ENSZ hivatalos adatai szerint több mint hétezer civil vesztette életét az ukrajnai háború kezdete, azaz tavaly 2022. február 24. óta.

„Az áldozatok valódi száma ennél biztosan magasabb” – jegyezte meg az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatalát (OCHA) vezető Griffiths.

A világszervezet menekültügyi főbiztossága (UNHCR) szerint a második világháború óta nem volt példa akkora menekültáradatra, mint amekkorát az ukrajnai háború okozott.