Az ukrán vezérkari főnök szerint az orosz hadsereg ostrom alá veheti Berlint

Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (BVT) első titkára arra figyelmeztette a német kormányt, hogyha nem küld modern tankokat Ukrajnának, akkor hamarosan Berlint és más német nagyvárosokat kell megvédenie az előrenyomuló orosz csapatokkal szemben. Olekszij Danilov szerint Európa jelentős része mára felfogta az ukrajnai konfliktus jelentőségét, Németország azonban még mindig tétovázik a fegyverszállítások tekintetében, és korántsem teljesíti azt a 150 százalékos segítségnyújtást, ami elvárható lenne ebben a helyzetben - írja a Glavcom kijevi székhelyű ukrán hírportál. 

- fogalmazott egy televíziós interjúban szerdán Olekszij, aki ezzel arra reagált, hogy Németország nem hajlandó modern Leopard 2 harckocsikat küldeni Kijevnek. 

Annak ellenére, hogy Berlin a háború kirobbanása óta folyamatosan fegyverekkel látja el Ukrajnát, páncélozott járműveket egyáltalán nem hajlandó az ország rendelkezésére bocsájtani. Olaf Scholz  korábban többször kifejtette, hogy mivel eddig egyetlen NATO-tagország sem küldött modern tankokat Ukarjnának, ezért nem Berlin lesz az első, ami ezt megteszi. A német kancellár szerint az ilyen és ehhez hasonló szállítások csak a "NATO-partnereikkel egyeztetve lehetségesek", mivel a katonai blokk el akarja kerülni, hogy közvetlen részese legyen az ukrajnai konfliktusnak.

Németország tankokkal kapcsolatos tartózkodó álláspontja miatt az ukrán kormányzati tisztviselők már számtalan alkalommal adtak hangot az elégedetlenségüknek. Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter például decemberben azt mondta, hogy egyszerűen képtelen felfogni, Németország miért nem küld nehéz tüzérségi eszközöket, és páncélosokat sem. 

Erre reagálva Michael Müller, a Bundestag külpolitikai bizottságának tagja azt felelte, hogy Berlin továbbra is tartózkodni fog minden "meggondolatlan egyoldalú lépéstől", különösen a fegyverszállítások kapcsán.

Jelentősen növelheti az ukrán hadsereg szárazföldi harci képességeit a szerdán bejelentett francia, illetve az egyelőre csak belengetett amerikai páncélos járművek szállítása. Mindez szintlépést jelenthet a fegyverszállításokban. A Nyugat egyre kevésbé foglalkozik azzal, mit szól Moszkva ahhoz, hogy egyre jobban belekeveredik az Ukrajna ellen vívott háborúba. Közben az ukránok továbbra is keveslik a felajánlásokat, és igyekeznek még jobb, még modernebb eszközöket beszerezni az Egyesült Államokból.

Emmanuel Macron elnök szerdán francia fejlesztésű könnyű harckocsikat kígért Ukrajnának. Csütörtökön Joe Biden amerikai elnök újságírói kérdésre válaszolva közölte, az Egyesült Államok is fontolgatja Bradley típusú páncélozott járművek szállítását Kijev részére.

Egy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselő szerint Bradley harckocsik is szerepelnek az újabb fegyvercsomagban, amelyet már ezen a héten bejelenthetnek

– értesült a The Washington Post.

Nem bóvlit küldenek a franciák

A francia AMX–10 RC könnyű, kerekeken mozgó harckocsit 1981 óta gyártják, és jelenleg is több mint 240 darab van szolgálatban a francia hadseregnél, igaz, fokozatosan vonják ki őket a forgalomból. A járművet általában veszélyes környezetben felderítő feladatokra, csapatszállításra és tűztámogatásra alkalmazzák. 105 milliméteres lövege elmarad a modern harckocsik szintjétől, ám a járművet rendkívül mozgékonynak és jó manőverezőnek tartják a szakértők.

AMX–10 RC egy 2021-es párizsi felvonuláson (Forrás: Wikipédia)

Szállítását szerda este jelentették be, miután Volodimir Zelenszkij ukrán és Emmanuel Macron francia elnök telefonbeszélgetést folytatott. Egyelőre nem világos, hogy hány ilyen járművet szállít Franciaország Ukrajnába, ezek mikor érkeznek meg, és mikor állhatnak szolgálatba.

A Bradley ott volt az öbölháborúban és az iraki harcokban is

Az Omar Bradley, második világháborús amerikai tábornokról elnevezett, több mint 20 tonnás páncélos harcjármű akár 66 kilométer/órás sebességre is képes. Elsődleges feladata, hogy védett szállítást biztosítson a gyalogsági osztagok számára. A Bradley-ről köztudott, hogy nem tartozik a különösen sebezhető harcjárművek közé, ezért nem könnyű likvidálni, az pedig külön érdekesség, hogy az öbölháborúban eredményesen vette fel a harcot a szovjet gyártmányú, az oroszok által ma is nagy számban használt T–72-es harckocsikkal szemben.

M3 Bradley (Forrás: Wikipédia)

A jármű az 1980-as évek közepe óta az amerikai hadsereg alapvető csapatszállító eszköze a harcmezőkön. Az amerikai hadsereg több ezer ilyen páncélozott járművel van felszerelve, ezek egy részének átengedése jelentősen megnövelhetné az ukrán szárazföldi erők harci képességeket. „A Bradley jelentős előrelépés lenne a jelenlegi ukrán harcjárművekhez képest” – mondta David Perkins nyugalmazott tábornok a Bloombergnek. Perkins szerint a Bradley „több mint egyenrangú” az orosz gyalogsági harcjárművekkel és T–72-es harckocsikkal.

Ismét egy mérföldkő – felkészül Németország?

A vélhetően nemsokára meginduló páncélos járművek szállítása újabb szintlépést jelenthet az Ukrajnának nyújtott fegyverszállításokban. A Nyugat eleddig következetesen elutasította a páncélosokra vonatkozó ukrán kéréseket azzal érvelve, hogy ez logisztikailag túl bonyolult lenne ahhoz, hogy Ukrajnának érdemben hasznos legyen – emlékeztet a Washington Post cikke. De az ilyen fejlett eszközök szállítása azért is problémásnak számított, mert úgy tűnt, a Nyugat nem akarja túlfeszíteni a húrt Oroszországgal. Ez a hozzáállás azonban megváltozott, többek között a HIMARS rakétarendszerek december végén bejelentett szállításával.

Németország esete érdekes. Berlin már többször is kijelentette, nem tudja teljesíteni a Marder gyalogsági harcjárművekre és Leopard 2 harckocsikra vonatkozó ukrán kéréseket. A németek úgy fogalmaztak, nem kívánnak elsőként ilyen fegyvereket biztosítani Kijevnek. Lehet, hogy a legújabb bejelentések hatására újragondolják majd korábbi álláspontjukat?

Az ukránok örülnek, de ennél is sokkal többet akarnak

Szerdán az ukrán néphez intézett esti beszédében Zelenszkij megköszönte Macronnak a segítséget, egyúttal kijelentette,

„nincs észszerű oka annak, hogy Ukrajna még nem kapott nyugati típusú harckocsikat”, utalva arra, hogy a mostani bejelentések sem érintették az ukránok által régóta vágyott, rendkívül komoly erőt képviselő amerikai Abrams vagy német Leopard lánctalpasokat.

Hozzátette: „pontosan ebben az évben kell véget vetnünk az orosz agressziónak, és nem szabad elhalasztanunk egyetlen olyan védelmi képesség erősítését sem, amely felgyorsíthatja a terrorista állam legyőzését. A modern nyugati páncélozott járművek, harckocsik csak az egyik ilyen kulcsfontosságú képességet jelent.”

A France 24 idézi Shashank Joshi, a The Economist szerkesztőjének szavait, aki azt mondta, Ukrajna minél hamarabb nagyszabású offenzívát akar indítani, és ehhez több, nagy létszámú, mozgékony páncélos hadosztályra van szüksége. A lap szerint az ukránok tehát nyíltan beszélnek arról, hogy több páncélozott járműre van szükségük.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója decemberben Karácsonyi kívánságlistám címmel tett közzé bejegyzést a Twitteren, melyben azt írta, a(z azóta megkapott) Patriot rakétarendszer mellett szintén amerikai ATACM nagy hatótávolságú rakétákra, valamint Abrams, Leopard és Marder harckocsikra van szüksége Ukrajnának.

Szintén a Twitteren szorgalmazta a Leopard tankok Ukrajnába szállítását Guy Verhofstadt, a Renew Europe európai parlamenti frakció EP-képviselője. Szerinte a tegnapi bejelentések után most már nincs hová bújnia a német kormánynak.

Az amerikaiak hajlandók csúcsharckocsit küldeni, de csak nagyon sok pénzért

Legkomolyabb technikájukat, úgy tűnik, az amerikaiak sem adják ingyen. A lengyel védelmi miniszter szerda délelőtt jelentette be, hogy 1,4 milliárd dolláros szerződést írt alá az Abrams harckocsik második részletének, 116 darab M1A1 Abrams típusú tanknak a megvásárlásáról. Varsó ezzel egyébként több mint 300 szovjet szovjet T–72-es harckocsit vált majd le, amelyek jelentős részét tavaly nyáron adtak át Ukrajnának. Lengyelország az első európai ország, mely Abrams harckocsikat kapott az Egyesült Államoktól, ezeket Washington 2025 és 2026 folyamán szállítja le Varsónak.

Január 6-án déltől január 7-én a nap végéig tartó fegyvernyugvásra hívta fel az ukrajnai konfliktusban részt vevő valamennyi felet a küszöbönálló ortodox karácsony alkalmából Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája.

Felhívását csütörtökön az orosz ortodox egyház honlapján tették közzé. A pátriárka a fegyvernyugvásra és a karácsonyi tűzszünetre annak érdekében szólított fel, hogy az ortodoxok részt vehessenek a templomokban megtartandó liturgián.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt mondta, Donyeck környékén az orosz hadsereg sikeres offenzívával legyőzte az ukrán 110. gépesített lövész- és 79. ejtőernyős rohamdandár egységeit, megsemmisítve mintegy hatvan katonát, négy gyalogsági harcjárművet és öt egyéb járművet.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjanszk irányában mintegy harminc katona, egy harckocsi, két páncélozott harcjármű és három jármű, Liman irányában több mint negyven katona, két páncélozott személyszállító és három kisteherautó, a donyecki régió déli részén pedig több mint negyven katona, három páncélozott harcjármű és két kisteherautó volt.

Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők 57 tüzérségi egységre, valamint 84 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között két tüzérségi lőszerraktárt, a Sejk Manszur zászlóalj több mint 55 „szélsőségesét”, hat páncélos és egyéb járművet, egy Grad és két Vilha sorozatvetőt, egy 2C1 Gvozgyika önjáró tarackot, két 2C3 Akacija önjáró löveget, három D-20-as és két D-30-as ágyút, egy amerikai gyártmányú M777-es tarackot, egy ugyancsak amerikai gyártmányú AN/TPQ-37-es ellentűzradart.

Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-24-es repülőgépet a légvédelem pedig egy Szu-25-ös repülőgépet, 21 drónt, öt amerikai gyártmányú HIMARS-lövedéket, négy ugyancsak amerikai HARM radarelhárító rakétát.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán hadsereg a háború kezdete óta 359 repülőgépet, 199 helikoptert, 2834 drónt, 399 légvédelmi rakétarendszert, 7422 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 971 sorozatvetőt, 3781 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7937 speciális katonai járművet veszített. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok. A Zaporizzsja megyei Vaszilivkában hatra emelkedett a szerdai ukrán csapás halottjainak és 37-re a sebesültjeinek száma.

Andrej Bajevszkij a donyecki „népi milícia” alezredese, regionális parlamenti képviselő a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy nyugati országok különleges egységeinek „leszerelt” katonái zsoldosoknak álcázva érkeznek Ukrajnába. Bajevszkij szerint a terepen szabotázs- és felderítő akciókra jól felkészült és összehangolt csoportok tevékenykednek.

Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner zsoldoscsoport vezetője csütörtökön újságíróknak kijelentette, hogy kegyelmet kapott a szervezethez csatlakozott elítéltek első, mintegy kéttucatnyi tagot számláló csoportja, miután teljesítette hathónapos harci szerződését a „különleges hadműveletben”.

Prigozsin szerint a volt rabok a szolgálat alatt fizetést kaptak, bár kevesebbet, mint a többi önkéntes, a sebesülteknek pedig kártérítést fizettek ki. Mint mondta, a társadalomnak, amely esélyt adott nekik, hálásnak kell lennie nekik, amiért a nemzeti érdekekért harcolnak. Közölte, hogy a kegyelem után a volt elítéltek visszatérhetnek a Wagnerhez, mint rendes önkéntesek és sokan ezt is tervezik közülük.

Vlagyimir Putyin orosz elnök arra utasította Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert, hogy a harci érintkezés egész vonalán vezessen be fegyvernyugvást január 6-án déltől január 7-én éjfélig az ortodox karácsony alkalmából – közölte csütörtökön a Kreml sajtószolgálata.

„Abból kiindulva, hogy a harci cselekmények területén nagyszámú ortodox polgár él, arra hívjuk fel az ukrán felet, hogy hirdessen tűzszünetet és tegye lehetővé számukra, hogy Szenteste és Krisztus születése napján is részt vehessenek az istentiszteleten” – hangzott az elnöki rendelet.

Putyin közölte, hogy Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkájának felhívása nyomán döntött a karácsonyi tűzszünet elrendelése mellett.

Az orosz ortodox egyházfő a fegyvernyugvásra és a karácsonyi tűzszünetre annak érdekében szólított fel, hogy a hívők részt vehessenek a templomokban megtartandó liturgián.

Ugyancsak csütörtökön Recep Tayyip Erdogan török elnök telefonon azt javasolta Putyinnak, hogy az orosz-ukrán háború leállítását célzó, a békekötésre irányuló erőfeszítéseket egyoldalú tűzszünettel és „egy méltányos megoldást tartalmazó vízióval” mozdítsák elő.

Az orosz vezető azt hangoztatta török hivatali partnerének, hogy a Nyugat romboló szerepet játszik a konfliktusban, mert fegyvert szállít Kijevnek, valamint műveleti információval látja el, és célpontokat azonosít a számára.

Mindemellett az Erdogan által a konfliktus politikai rendezése érdekében felajánlott közvetítéssel kapcsolatban az orosz államfő a Kreml szerint „megerősítette Oroszország nyitottságát a komoly párbeszédre – feltéve, hogy a kijevi hatóságok eleget tesznek a jól ismert és többször hangoztatott (orosz) követeléseknek, és figyelembe veszik az új területi realitásokat”.

Az orosz külügyminisztérium és Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban közölte, hogy

Moszkvához Kijev részéről nem érkezett tűzszüneti javaslat.

Kirill pátriárka december végén azt hangoztatta, hogy Oroszország szerinte azért indított hadműveletet, mert a kijevi hatóságok és a nyugati országok „szabotálták béketeremtő erőfeszítéseit”. Mint mondta, mélyen elszomorítja, ami történt, de megjegyezte, hogy a konfliktus szításáért elsősorban azok a felelősek, akik „Szent Oroszország egységének, népünk és hitünk egységének megsemmisítésére törekedtek”.