Svédországban megszaporodtak a bolti lopások

Svédországban a növekvő megélhetési költségek miatt megnőtt a bolti lopások száma. Az alkalmi tolvajok elsősorban élelmiszert, drága húsokat lopnak – hangzott el az M1 Híradójában.

Svédországban a növekvő megélhetési költségek miatt megszaporodtak a bolti lopások. Az alkalmi tolvajok elsősorban élelmiszert, drága húsokat lopnak – közölte a közmédia tudósítója.

Az energetikai vállalatok különféle tanácsokat adnak a svédeknek, kevesebbet mossanak, szellőztessenek, és ha tehetik, szigeteljék le lakásaikat.

Az természetesen nagy kérdés, hogyha a megélhetési költségekre se futja, tehát csak lopással teríthető meg a vacsoraasztal, akkor miből lehetne a lakásokat szigetelni.

Harminchét százalékkal csökkent a gázfogyasztás tavaly Dániában. Ennek oka a háború és a szankciós politika miatt a gázárak robbanásszerű emelkedése. Január és szeptember között ugyanis a kétszeresére nőtt a lakossági fogyasztókat sújtó gázár. A kormány azt mondja, hogy ez csak a kezdet, folytatják a zöld átmenetet és a leválást a gázról.

Dániában nemrég sokan lecserélték otthonuk fűtési rendszerét, hőszivattyút szereltettek be. A váltásra azért volt szükség, mert gyakorlatilag egyik napról a másikra 4000 koronával, vagyis mintegy 200 ezer forintnak megfelelő összeggel nőtt a fűtésszámla.

Az alternatív fűtési rendszerre való áttéréssel Dániában tavaly mintegy 37 százalékkal csökkent a gázfogyasztás. A csökkenés mértéke a szakértőket is meglepte.

„Már egy ideje dolgozunk a gázfogyasztás csökkentésén, de ez engem is meglepett: egy év alatt többet értünk el, mint előtte 10 év alatt” – mondta egy szakértő.

Az egyik vezető dán bank elemzője kiemelte: további meglepetést okozott, hogy nem csupán a háztartások, de a vállalatok is jelentősen tudták csökkenteni gázfogyasztásukat.

A dán kormány energiaügyi minisztere kijelentette: örülnek ennek a fejleménynek, és a további átmenetet fogják szorgalmazni.

„Ez Dánia és Európa számára is jó hír: kevésbé függünk a gáztól és Oroszországtól” – fogalmazott a dán energia- és közszolgáltatásügyi miniszter.

Az átmenet további lépései azonban komoly kormányzati beavatkozást igényelnek: a dán háztartások kétharmadában ugyanis távfűtés van, az erőművek felében azonban továbbra is fosszilis tüzelőanyagokat használnak.

Az osztrák fővárosban a felmérések szerint egész Európában a harmadik legdrágább a gáz. A bécsiek arra panaszkodnak, hogy négyszer annyit kell fizetniük ezen a télen a gázért, mint egy évvel korábban. A lakhatási költségek ennek is köszönhetően jelentősen megemelkedtek, ami komoly terheket ró a lakosságra.

„Az élelmiszer és a gasztronómia, tehát a vendéglátás területén még nem mutatkozott meg egyelőre a drágulásnak mérséklődése, ez a két terület ahol még egyelőre nem lehet tudni, hogy a következő hónapokban majd hogyan alakulnak az árak” – jelentette Cziráki Viktória, az M1 tudósítója Bécsből. Kiemelte, hogy a drágulás egyik oka a magas szállítási költségek, a benzin ára ugyanis magas szinten állandósult az utóbbi időszakban.

„A nagykereskedelmi árak az utóbbi időszakban ötödével emelkedtek, a szilárd tüzelőanyag pedig a tavalyi évhez viszonyítva a kétszeresére emelkedett. A lakhatás és a víz díja az osztrák fővárosban 18 százalékkal emelkedett az elmúlt év azonos időszakához képest, a háztartási energiáé pedig 52 százalékkal”

– mondta a tudósító.

Hozzátette, hogy az osztrák sírégiók is nehéz helyzetben vannak, hiszen nemcsak a hóhiánnyal kell megküzdeniük, hanem a vendégek számának csökkenésével is. A gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy a drágulás visszaveti az osztrákok síelési kedvét.

A bécsi Gazdaságkutató Intézet készített egy felmérést az utóbbi időszakról, mely szerint osztrák családok az 53 százaléka nem tervez téli vakációt.

Gazdasági elemzők szerint Németországban idén tovább drágulnak az élelmiszerek, a szakemberek ugyanakkor abban bíznak, hogy a növekedés mértéke alacsonyabb lesz a tavalyinál. A háztartások leginkább az élelmiszerárak növekedését érezték meg.

„A németek csak történelemkönyvekből ismerték azt az inflációt, ami tavaly bekövetkezett. 1951-ben volt 7,6 százalék, és tavaly újabb csúcsot döntött, 8,6 százalékos volt. Valóban növekedtek az árak, és gazdasági elemzők szerint idén – 2023-ban – újabb áremelkedések várhatók. A háztartások különösen az élelmiszerárak növekedését érezték meg. Az olaj ára például csaknem a kétszeresére nőtt, és a cukor ára is megkétszereződött” – számolt be a németországi helyzetről Noll Katalin az M1 tudósítója.

Egy közvéleménykutatásból kiderült, a német társadalom minden rétege a bőrén érzi a gazdasági válság hatásait. Leginkább az alacsony jövedelműek fejezték ki elégedetlenségüket jelenlegi pénzügyi helyzetükkel, a nyugdíj előtt álló generáció pedig az időskori anyagi biztonság hiánya miatt szorong.

Minden negyedik német azt mondja, hogy pénzügyi helyzete nem kielégítő. A WELT kérésére készített közvéleménykutatás szerint sokan úgy vélik, az új évben a dolgok még rosszabbra fordulnak.

Az ezer megkérdezett németből majdnem minden negyedik nyilatkozott úgy, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzete nem jó. A lap szerint ilyen magas értékre még a 2008–2009-es gazdasági válság idején sem volt példa.

„Az infláció és a megélhetési költségek meredek emelkedése jelenleg óriási terhet ró az emberekre” – mondta Henrik Ahlers, a kutatást végző Ernst & Young üzleti tanácsadócég németországi vezérigazgatója.

A németek legalább 56 százaléka pesszimista a jövőt illetően, pedig előző évben ez az arány csak 34 százalék volt. A kutatásból kiderül az is, hogy ez a negatív hozzáállás minden korcsoportra kiterjed, de különösen az 56-65 éves korosztály, a következő nyugdíjba vonuló generáció tagjai körében tapasztalható. Mindez pedig összhangban van azzal is, hogy az időskori anyagi biztonság hiánya miatti aggodalom általánosságban megnőtt.

A megkérdezettek 41 százaléka már most úgy véli, hogy gazdasági helyzete 2023-ban romlani fog. 2020-hoz képest ez négyszeres növekedést jelent.

Az 56 és 65 év közötti válaszadók itt is kiemelkednek, mivel ebben a korcsoportban 52 százalék tart attól, hogy az új évben ismét rosszabb lesz a helyzete.

A munkahelyek biztonsága és a munkanélküliség tekintetében nem észlelhető ilyen borúlátás, a válaszadók 85 százaléka biztonságosnak tartja a munkahelyét, és ez minden korcsoportra igaz. A jövedelemkategóriákat tekintve viszont komoly különbségek vannak. A 70 000 euró feletti nettó jövedelemmel rendelkező, ún. „csúcskeresők” körében a legkisebb a félelem a munkahely elvesztése miatt, míg az alacsony jövedelműek, akiknek nettó jövedelme nem éri el a 25 000 eurót, sokkal jobban aggódnak. Ők az elmúlt időszak veszteseiként látják magukat. Ennek a jövedelmi osztálynak legalább kétharmada úgy érzi, hogy életszínvonala nagyságrendekkel romlott az elmúlt tíz évben.

Összességében a válaszadók 38 százaléka úgy látja, ma aránylag rosszabbul él, mint egy évtizeddel ezelőtt.

Az életkor növekedésével csökken azoknak a válaszadóknak az aránya, akik pozitívan értékelik életszínvonaluk alakulását. A 65 év felettiek körében ez az arány csak 21 százalék, míg a 35 év alattiak körében még mindig csaknem a fele.

„Életkortól és jövedelemtől függetlenül az emberek most mindenütt meghúzzák a nadrágszíjat” – szögezi le a lap. A németek többsége jelenleg kerüli a nagyobb vásárlásokat, különösen autókból és bútorokból fogy kevesebb, mint egy évvel korábban. De a szórakoztató elektronikai cikkekre, valamint a ház- és lakásfelújítási, korszerűsítési munkálatokra fordított kiadások is csökkennek.

A megkérdezettek 49 százaléka kevesebb étteremlátogatást is tervez, 42 százalékuk pedig a szabadidős tevékenységeken, mozin, uszodán, sporton igyekszik spórolni.

Egyedül az élelmiszerekre terveznek valamivel magasabb kiadások, ez azonban valószínűleg az árak elszabadulásának köszönhető.

A kutatás kitér arra is, hogy a megtakarítási vágy, vagy inkább kényszer mögött a folyamatosan emelkedő energiaárak és megélhetési költségek miatti aggodalom áll.

Az orosz-ukrán háború kérdése szintén előkelő helyen szerepel az aggodalmak listáján, ahogy az európai migráció ügye is. Olyan problémák, mint a klímaváltozás vagy a környezetszennyezés viszont egyértelműen háttérbe szorultak.

Németországban 0,1 százalékponttal emelkedett a munkanélküliségi ráta decemberben az előző hónaphoz képest.

A német szövetségi munkaügyi hivatal, a Bundesagentur für Arbeit (BA) kedden azt közölte, hogy novemberrel összevetve 20 ezerrel, tavaly decemberhez képest pedig 124 ezerrel, 2,454 millióra nőtt a munkanélküliek száma idén decemberben.

A munkanélküliségi ráta a novemberi 5,3 százalékról 5,4 százalékra nőtt decemberben.

Tartományok alapján a legmagasabb munkanélküliség Brémában volt 10 százalékkal, a legalacsonyabb pedig Bajorországban 3,1 százalékkal. A német fővárosban, Berlinben a ráta 8,6 százalék volt decemberben.

Nagy-Britanniában meredeken esett az új jelzáloghitelek kihelyezése, míg a hitelkártya-tartozások összege közel 18 éve nem látott ütemben bővült tavaly novemberben.

A brit központi bank (Bank of England) szerdán közölt adatai szerint a pénzintézetek az októberi 57 875 után novemberben 46 075 jelzáloghitel-kérelmet hagytak jóvá, amely 2020 júniusa óta a legalacsonyabb érték és jelentősen alulmúlja a Reuters 55 000-es elemzői konszenzusát. A friss adatok a brit ingatlanpiac lassulását vetítik előre. A vezető brit ingatlanhitelező hálózat, a Halifax decemberi előrejelzésében a lakásárak 8 százalékos visszaesését prognosztizálta 2023-ra.

A londoni székhelyű Capital Economics tanácsadó cég közgazdásza, Ashley Webb szerint a magasabb kamatlábak visszafogják a lakáspiaci aktivitást és 2023-ban is ez határozhatja meg a piaci folyamatokat.

A Bank of England friss adatai szerint a lakosság nettó hitelállomány-növekedése novemberben 1,5 milliárd fontot tett ki, és az emelkedésből 1,2 milliárd font volt hitelkártya-tartozás. Hasonló mértékű bővülésre 2004 márciusa óta nem volt példa. Elemzők szerint a fedezetlen hiteltermékek iránti dinamikus kereslet összefügg a lakosságot sújtó magasabb energia- és élelmiszerárakkal.