tóth gabi
Csak így lehet béke?
Az ukrajnai politikai rendezés érdekében Kijevnek el kell fogadnia Moszkva követeléseit és a megváltozott területi realitásokat − jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kreml sajtóosztályának tájékoztatása szerint csütörtökön török hivatali partnerének, Recep Tayyip Erdogan elnöknek.
Putyin azt hangoztatta, hogy a Nyugat romboló szerepet játszik a konfliktusban, mert fegyvert szállít Kijevnek, valamint műveleti információval látja el, és célpontokat azonosít be a számára.
Mindemellett az Erdogan által a konfliktus politikai rendezése érdekében felajánlott török közvetítéssel kapcsolatban az orosz államfő megerősítette Oroszország nyitottságát a komoly párbeszédre − feltéve, hogy a kijevi hatóságok eleget tesznek a jól ismert és többször hangoztatott (orosz) követeléseknek, és figyelembe veszik az új területi realitásokat − olvasható a tájékoztatóban.
A két elnök szót ejtett az ukrán gabonaexportról szóló isztambuli megállapodásokról, valamint az Oroszországból érkező élelmiszer- és műtrágyaszállítások feloldásáról is. Hangsúlyozták a jóhiszemű, átfogó megközelítés szükségességét, amely magában foglalja az orosz export előtt álló valamennyi akadály felszámolását − állt a közleményben.
A felek kitértek a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok további bővítésére, elsősorban az energiaágazatban. Hangsúlyozták az olyan stratégiailag fontos közös projektek végrehajtásának prioritását, mint egy regionális gázközpont létrehozása Törökországban és az akkuyui atomerőmű megépítése.
Putyin és Erdogan a szíriai rendezés kilátásaival kapcsolatban pozitívan értékelte az orosz, a török és a szíriai védelmi miniszter 2022 decemberében Moszkvában megtartott találkozóját, amelyen részt vettek a három ország hírszerző szolgálati vezetői is. A két államfő kifejezte abbéli reményét, hogy a háromoldalú kapcsolatok fejlesztése hozzájárul Szíria helyzetének kardinális javulásához, beleértve a területi integritás helyreállítását, a menekültprobléma megoldását és a nemzetközi terrorista szervezetek elleni küzdelmet.
Vlagyimir Putyin orosz elnök arra utasította Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert, hogy rendeljen el tűzszünetet január 6-án déltől január 7-én éjfélig.
Abból kiindulva, hogy a harci cselekmények területén nagyszámú ortodox polgár él, arra hívjuk fel az ukrán felet, hogy hirdessen tűzszünetet és tegye lehetővé számukra, hogy szenteste és Krisztus születése napján is részt vehessenek az istentiszteleten
− hangzott az elnöki rendelet.
Csütörtökön korábban Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház feje azt kérte a háborúban részt vevő felektől, hogy a január 6–7. között tartandó ortodox karácsony alkalmából tartsanak tűzszünetet.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó képmutatásnak nevezte a Putyin által elrendelt tűzszünetet.
Először is Ukrajna nem támadott meg egy szuverén államot és nem gyilkol civileket, ahogyan azt Oroszország teszi.
− fogalmazott Podoljak, majd hozzátette, először az oroszoknak kellene elhagyniuk a megszállt területeket, csak utána lehetne fegyvernyugvásról beszélni.
Tartsák meg maguknak ezt a képmutatást!
− fakadt ki.
Az elnöki tanácsadó csütörtökön korábban cinikus csapdának nevezte Kirill pátriárka felhívását. Szerinte az orosz ortodox egyház nem a legfelsőbb tekintélye a globális ortodoxiának, és pusztán a háborús propaganda eszközeként működik. Emlékeztetett arra, hogy az orosz ortodox egyház az ukrán nép kiirtására szólított fel, tömeggyilkosságokra buzdított, és ragaszkodott Oroszország további militarizálásához.
Recep Tayyip Erdogan Kirill pátriárkáéhoz hasonló kéréssel fordult Putyin felé.
A török államfő telefonon azt javasolta orosz hivatali partnerének, hogy az orosz–ukrán háború leállítását célzó, a békekötésre irányuló erőfeszítéseket egyoldalú tűzszünettel és egy méltányos megoldást tartalmazó vízióval mozdítsák elő − jelentette be a török elnöki hivatal csütörtöki közleményében.
Emmanuel Macron francia államfő szerdán közölte, hogy könnyen mozgó felderítő páncélosokat küld Ukrajnának. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a francia lépést a többi nyugati ország felé irányuló komoly jelzésnek értékelte, így a német kormány is lépéskényszerbe kerülhet.
Németország legfőbb európai partnere, Franciaország szerdán jelentette be, hogy könnyen mozgó felderítő harckocsikkal szereli fel Ukrajnát, mely kapcsán újabb vitákra került sor a német parlamentben.
„Emmanuel Macron átvette a politikai vezetést” – fogalmazott Twitter-oldalán a Kereszténydemokrata és Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) frakcióvezető-helyettese, Johann Wadephul. A politikus ugyanis úgy látja, hogy ezután Olaf Scholz német kancellárnak nem lehet ellenvetése a Marder típusú páncélosok szállítását illetően.
Hasonló véleményen van a CSU másik képviselőj, Thomas Silberhorn is, aki szintén közösségi oldalán osztotta meg véleményét:
A CSU parlamenti frakciója támogatná, hogy Németország – az európai partnerekkel egyetértésben –, Leopard 2-es típusú harckocsikat szállítson Ukrajnának – derült ki egy beadványtervezetből, amely a pénteken kezdődő parlamenti ülésen kerülhet előterjesztésre.
A páncélosok Ukrajnának történő szállításáról már hetek óta viták folynak – mutatott rá a híroldal. A szociáldemokrata párt koalíciós partnerei is növelték a német kancellárra nehezedő politikai nyomást.
– hangsúlyozta Twitter-bejegyzésében Agnes Strack-Zimmermann, a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) politikusa, aki egyben a védelmi bizottság elnöke is.
A német kancellár hónapok óta elzárkózik a támadó páncélosok átadásától Ukrajnának, mondván, Németország ebben nem dönthet egyedül, azonban a francia elnök mostani lépése okafogyottá tette a kancellár kifogását.
A két jármű ugyanis jelentősen különbözik többek között páncélzatának erősségében – a francia pácélzata gyengébb –, azonban a francia és a német harckocsi ugyanolyan kaliberű (105 milliméter) löveggel rendelkezik.
Mindemellett a helyzetet az is tovább fokozta, hogy Joe Biden amerikai elnök is bejelentette, Washington azt fontolgatja, hogy Bradley típusú harckocsikat szállít Ukrajnának.
Bradley típusú amerikai páncélozott harcjárművek egy meg nem nevezett kelet-szíriai támaszponton 2019. november 11-én (Fotó: MTI/AP/Darko Bandic)
Továbbá a finn parlament képviselői is a Leopard 2-es harckocsik szállítását követelik, mivel ők is rendelkeznek ezzel a modellel.
A Tagesschau híroldal kiemelte, a kancellár érve már nem lehet érvényes, ugyanis több ország is szállítana páncélost Ukrajnának.
Az ukrán elnök viszont jelzésértékűnek tartja a francia döntést. Szerinte semmilyen racionális érv nem szól az ellen, hogy modern, nyugati páncélosokat kapjon országa.
Jelentősen növelheti az ukrán hadsereg szárazföldi harci képességeit a szerdán bejelentett francia, illetve az egyelőre csak belengetett amerikai páncélos járművek szállítása. Mindez szintlépést jelenthet a fegyverszállításokban. A Nyugat egyre kevésbé foglalkozik azzal, mit szól Moszkva ahhoz, hogy egyre jobban belekeveredik az Ukrajna ellen vívott háborúba. Közben az ukránok továbbra is keveslik a felajánlásokat, és igyekeznek még jobb, még modernebb eszközöket beszerezni az Egyesült Államokból.
Emmanuel Macron elnök szerdán francia fejlesztésű könnyű harckocsikat kígért Ukrajnának. Csütörtökön Joe Biden amerikai elnök újságírói kérdésre válaszolva közölte, az Egyesült Államok is fontolgatja Bradley típusú páncélozott járművek szállítását Kijev részére.
– értesült a The Washington Post.
A francia AMX–10 RC könnyű, kerekeken mozgó harckocsit 1981 óta gyártják, és jelenleg is több mint 240 darab van szolgálatban a francia hadseregnél, igaz, fokozatosan vonják ki őket a forgalomból. A járművet általában veszélyes környezetben felderítő feladatokra, csapatszállításra és tűztámogatásra alkalmazzák. 105 milliméteres lövege elmarad a modern harckocsik szintjétől, ám a járművet rendkívül mozgékonynak és jó manőverezőnek tartják a szakértők.
Szállítását szerda este jelentették be, miután Volodimir Zelenszkij ukrán és Emmanuel Macron francia elnök telefonbeszélgetést folytatott. Egyelőre nem világos, hogy hány ilyen járművet szállít Franciaország Ukrajnába, ezek mikor érkeznek meg, és mikor állhatnak szolgálatba.
Az Omar Bradley, második világháborús amerikai tábornokról elnevezett, több mint 20 tonnás páncélos harcjármű akár 66 kilométer/órás sebességre is képes. Elsődleges feladata, hogy védett szállítást biztosítson a gyalogsági osztagok számára. A Bradley-ről köztudott, hogy nem tartozik a különösen sebezhető harcjárművek közé, ezért nem könnyű likvidálni, az pedig külön érdekesség, hogy az öbölháborúban eredményesen vette fel a harcot a szovjet gyártmányú, az oroszok által ma is nagy számban használt T–72-es harckocsikkal szemben.
A jármű az 1980-as évek közepe óta az amerikai hadsereg alapvető csapatszállító eszköze a harcmezőkön. Az amerikai hadsereg több ezer ilyen páncélozott járművel van felszerelve, ezek egy részének átengedése jelentősen megnövelhetné az ukrán szárazföldi erők harci képességeket. „A Bradley jelentős előrelépés lenne a jelenlegi ukrán harcjárművekhez képest” – mondta David Perkins nyugalmazott tábornok a Bloombergnek. Perkins szerint a Bradley „több mint egyenrangú” az orosz gyalogsági harcjárművekkel és T–72-es harckocsikkal.
A vélhetően nemsokára meginduló páncélos járművek szállítása újabb szintlépést jelenthet az Ukrajnának nyújtott fegyverszállításokban. A Nyugat eleddig következetesen elutasította a páncélosokra vonatkozó ukrán kéréseket azzal érvelve, hogy ez logisztikailag túl bonyolult lenne ahhoz, hogy Ukrajnának érdemben hasznos legyen – emlékeztet a Washington Post cikke. De az ilyen fejlett eszközök szállítása azért is problémásnak számított, mert úgy tűnt, a Nyugat nem akarja túlfeszíteni a húrt Oroszországgal. Ez a hozzáállás azonban megváltozott, többek között a HIMARS rakétarendszerek december végén bejelentett szállításával.
Németország esete érdekes. Berlin már többször is kijelentette, nem tudja teljesíteni a Marder gyalogsági harcjárművekre és Leopard 2 harckocsikra vonatkozó ukrán kéréseket. A németek úgy fogalmaztak, nem kívánnak elsőként ilyen fegyvereket biztosítani Kijevnek. Lehet, hogy a legújabb bejelentések hatására újragondolják majd korábbi álláspontjukat?
Szerdán az ukrán néphez intézett esti beszédében Zelenszkij megköszönte Macronnak a segítséget, egyúttal kijelentette,
Hozzátette: „pontosan ebben az évben kell véget vetnünk az orosz agressziónak, és nem szabad elhalasztanunk egyetlen olyan védelmi képesség erősítését sem, amely felgyorsíthatja a terrorista állam legyőzését. A modern nyugati páncélozott járművek, harckocsik csak az egyik ilyen kulcsfontosságú képességet jelent.”
A France 24 idézi Shashank Joshi, a The Economist szerkesztőjének szavait, aki azt mondta, Ukrajna minél hamarabb nagyszabású offenzívát akar indítani, és ehhez több, nagy létszámú, mozgékony páncélos hadosztályra van szüksége. A lap szerint az ukránok tehát nyíltan beszélnek arról, hogy több páncélozott járműre van szükségük.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója decemberben Karácsonyi kívánságlistám címmel tett közzé bejegyzést a Twitteren, melyben azt írta, a(z azóta megkapott) Patriot rakétarendszer mellett szintén amerikai ATACM nagy hatótávolságú rakétákra, valamint Abrams, Leopard és Marder harckocsikra van szüksége Ukrajnának.
Szintén a Twitteren szorgalmazta a Leopard tankok Ukrajnába szállítását Guy Verhofstadt, a Renew Europe európai parlamenti frakció EP-képviselője. Szerinte a tegnapi bejelentések után most már nincs hová bújnia a német kormánynak.
Legkomolyabb technikájukat, úgy tűnik, az amerikaiak sem adják ingyen. A lengyel védelmi miniszter szerda délelőtt jelentette be, hogy 1,4 milliárd dolláros szerződést írt alá az Abrams harckocsik második részletének, 116 darab M1A1 Abrams típusú tanknak a megvásárlásáról. Varsó ezzel egyébként több mint 300 szovjet szovjet T–72-es harckocsit vált majd le, amelyek jelentős részét tavaly nyáron adtak át Ukrajnának. Lengyelország az első európai ország, mely Abrams harckocsikat kapott az Egyesült Államoktól, ezeket Washington 2025 és 2026 folyamán szállítja le Varsónak.