Putyin jelentést kért a harcoló katonák ellátásáról

Vlagyimir Putyin orosz elnök utasította Szergej Sojgu védelmi minisztert, készítsen jelentést arról, hogyan szándékoznak javítani az ukrajnai „különleges hadműveletben” részt vevő csapatok ellátását fegyverzettel és más eszközökkel – közölte a Kreml kedden a honlapján.

„A védelmi minisztérium nyújtson be jelentést az orosz hadseregnek a különleges katonai műveletben részt vevő fegyveres egységei és alegységei fegyverzettel, felszereléssel, katonai és különleges technikával, anyagi és más eszközökkel, egyebek mellett egyenruhával és felszereléssel, mobil felderítési eszközökkel, egyéni golyóálló eszközökkel és védőálarcokkal történő ellátásának javításáról, valamint a védelmi tárca e területen hozott intézkedéseiről” – áll a Szergej Sojguhoz intézett államfői utasításban.

A végrehajtás időpontjaként február 1-jét jelölték meg.

Hadrendbe állt, majd az Atlanti- és az Indiai-óceánt, valamint a Földközi-tengert érintő hosszútávú hajózásra indult az Cirkon hiperszonikus robotrepülőgépekkel felszerelt Admiral Gorskov fregatt – jelentették szerdán az orosz hírügynökségek.

Az ünnepélyes eseményen videókonferencia formájában részt vett Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki köszönetet mondott az orosz hadiipari komplexum szakembereinek, amiért megkezdték a Cirkonok sorozatgyártását. A fegyvert az elnök a világon egyedülállónak nevezte. Hozzátette, hogy Oroszország tovább fogja fejleszteni a fegyveres erők harci potenciálját.

Szergej Sojgu védelmi miniszter közölte, hogy a hosszú út során a fregatt gyakorolni fogja a Cirkon „szárnyasrakéták” használatát. Rámutatott, hogy ez a fegyver megbízhatóan hatol át a lég- és rakétavédelmi rendszereken, a sebessége kilenc Mach feletti, a hattótávolsága pedig meghaladja az ezer kilométert. Mint mondta, a hajó a Cirkonokkal képes célzott és erőteljes csapást mérni a tengeri és a szárazföldi ellenfélre egyaránt.

Az orosz elnök 2019. február 20-án a Szövetségi Gyűléshez (a parlament két házához) intézett beszédében tett bejelentést hiperszonikus fegyverek kifejlesztéséről. A Cirkonok tesztelését tavaly június 1-jén fejezték be, Putyin pedig december 21-én közölte, hogy az év elején hadrendbe fogják állítani a hiperszonikus manőverező repülőgépekkel felszerelt Admiral Gorskovot.

Az újévi ukrán rakétacsapásban Makijivkában életüket vesztett orosz katonák száma 89-re nőtt, a HIMARS sorozatvető pedig, amelyből a rakétákat kilőtték, megsemmisült a megtorló csapásban – közölte szerdán Szergej Szevrjukov altábornagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnöksége vezetőjének első helyettese.

Korábban 63 orosz katona haláláról számolt be a hivatalos orosz tájékoztatás.

Szevrjukov szerint az ukrán tüzérség január 1-jén, moszkvai idő szerint 0 óra 1 perckor hat HIMARS-rakétát lőtt ki egy orosz katonai egység ideiglenes telepítési pontjára Makijivka falu közelében. A rakéták közül kettőt elfogott a légvédelem, másik négy pedig eltalált egy épületet, amelyben orosz katonákat szállásoltak el, beomlasztva a tetőszerkezetet.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka telefonbeszélgetést folytatott kedden Mark Milley tábornokkal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével, akit tájékoztatott a fronton kialakult helyzetről.

Zaluzsnij a megbeszélésről a Facebookon számolt be. Szavai szerint súlyos csaták zajlanak az ország keleti részén, a Szvatove-Kreminna vonalon, valamint Liszicsanszk irányában. A legnehezebb helyzet továbbra is a Szoledar-Bahmut-Majorszk szakaszon van, ahol az orosz erők „tulajdonképpen saját katonáik tetemei felett” próbálnak előrehaladni, de az ukrán csapatok komoly erőfeszítések árán visszatartják az ellenséges offenzívát – írta.

Hozzátette, hogy az ukrán hadseregnek sikerült megtartania a pozícióit Donyeck megyében Avgyijivka környékén, és folytatni az ellentámadást. „Megbízhatóan tartjuk a védelmi vonalakat Zaporizzsja irányában, és erőfeszítéseket teszünk Herszon védelmére, elsősorban a civilek és a város létfontosságú infrastruktúrája elleni orosz ágyúzásokkal szemben” – fogalmazott az ukrán katonai vezető. Kiemelte, hogy az ukrán-fehérorosz államhatáron a helyzet “teljes mértékben ellenőrzés alatt áll”.

Zaluzsnij tájékoztatta továbbá az amerikai vezérkari főnököt arról, hogy december 31-től január 3-án reggelig az orosz erők 14 rakétacsapást mértek, és 94 iráni gyártású drónt vetettek be ukrán területeken. Köszönetet mondott Milley-nek az Ukrajnának nyújtott külföldi légvédelmi rakétarendszerekért, amelyeket – mint írta – az amerikai vezérkari főnök aktív közreműködése révén bocsátottak az ukrán fegyveres erők rendelkezésére.

Ukrajna a tavaly február óta Oroszország által megszállt területeinek a negyven százalékát vette vissza – foglalta össze a 2022-ben elért harctéri eredményeket Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka hétfőn a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A főparancsnok közölte, hogy 2022 folyamán az ukrán fegyveres erők több mint százezer orosz katonát öltek meg, továbbá megsemmisítettek csaknem 42 ezer orosz robbanóeszközt, több tízezer orosz katonai felszerelést és csaknem 1900 ellenséges légi célpontot.

„A 2022-es év örökre megváltoztatott minket, jelenünket és jövőnket” – írta, kiemelve, hogy az elmúlt évben Ukrajna és az ukrán hadsereg „világtörténelemet írt”.

Kitért arra is, hogy az Oroszország által megszállt összes ukrán területből 28 százalékot szabadított fel eddig a hadsereg.

Hosszú távra szóló segítségnyújtást ígért az ukrán elnöknek kedden a brit kormányfő.

A Downing Street beszámolója szerint Rishi Sunak telefonon beszélt Volodimir Zelenszkijjel, akit biztosított arról, hogy Ukrajna hosszú távon is számíthat Nagy-Britannia támogatására.

Sunak a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint a brit segítségnyújtás egyik legutóbbi példájaként említette, hogy Nagy-Britannia ezernél több légvédelmi rakétát adott át az ukrán fegyveres erőknek.

A brit miniszterelnök elmondta Zelenszkijnek azt is, hogy már folyik a munka a következő hetekben és hónapokban szállítandó további eszközök átadásának előkészítésére.

Sunak úgy fogalmazott: a brit segítség célja annak biztosítása, hogy Ukrajna győzelmet arasson a hadszíntéren.

A brit kormányfő hozzátette: Nagy-Britannia és a Közös Expedíciós Haderő (JEF) nevű védelmi együttműködési szervezet többi tagországa szorosan összehangolja munkáját az Ukrajna által kért alapvető fontosságú felszerelések szállítása érdekében.

A JEF-kezdeményezésnek Nagy-Britannia mellett Dánia, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Izland, Hollandia, Svédország és Norvégia a tagja.

Sunak november második felében Kijevben járt, ahol találkozott Zelenszkijjel és bejelentette, hogy Nagy-Britannia 50 millió font (csaknem 23 milliárd forint) értékben légvédelmi eszközöket szállít Ukrajnának.

A Downing Street akkori ismertetése szerint a jelentős légvédelmi fegyvercsomag célja az ukrán civil lakosság, valamint a kritikus fontosságú országos infrastrukturális hálózat megvédése az intenzív orosz légicsapásoktól.

London a program keretében 125 légvédelmi löveget ad Ukrajnának, valamint olyan technológiákat, amelyeket az Irán által Oroszországnak szállított drónok ellen lehet bevetni. E technológiák között szerepel többtucatnyi radar és a drónok elleni elektronikus hadviselésre használható eszköz.

A londoni miniszterelnöki hivatal adatai szerint Nagy-Britannia 2022-ben 2,3 milliárd font (csaknem 1050 milliárd forint) értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának, és ezzel az ukrán fegyveres erők második legnagyobb katonai támogatója az Egyesült Államok után.

Az ukrán védelmi erők csapást mértek egy orosz élőerő- és haditechnikai összpontosulásra az ország déli részén, aminek következtében mintegy ötszáz orosz katona meghalt, illetve megsebesült – közölte kedden az ukrán vezérkar.

A Facebookon közzétett jelentés szerint a támadást az ukrán erők a Herszon megyei Csulakivka településen hajtották végre még december 31-én. A vezérkar arról is beszámolt, hogy január 1-jén az ukrán erők a Herszon megyei Fedorivka település környékén nyitottak tüzet egy orosz egységre. „Az ellenség veszteségeit még pontosítják” – tette hozzá a vezérkar.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy szilveszterkor a Donyeck megyei Makijivkában mértek csapást az ukrán erők egy orosz bázisra, aminek következtében ukrán közlés szerint mintegy négyszáz orosz katona vesztette életét. Az orosz védelmi minisztérium viszont jóval kevesebb, 63 orosz katona halálát ismerte el.

Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója arról adott hírt, hogy kedd reggel az orosz csapatok tüzérségi fegyverekkel lőtték Kurahove város lakott részét, eltalálva egy többemeletes házat. A támadásban egy helyi lakos életét vesztette, kettő megsérült, és megrongálódott egy vízműtelep.

Andrij Csernyak, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője a hivatalos honlapjukon közzétett beszámolójában úgy vélekedett, hogy Oroszország nem tervezi az Ukrajna elleni háború leállítását, és idén folytatja a támadó hadműveleteket különböző irányokban. Szavai szerint az ukrán hírszerzés lehetségesnek tartja, hogy újabb offenzívát indítanak északról vagy kelet felől. Csernyak meggyőződésének adott hangot, hogy az oroszok megpróbálják megtartani a Krímhez vezető szárazföldi folyosót, és elfoglalni az egész donyecki régiót. Viszont úgy vélte, a megszállók nem tudnak átkelni a Dnyeper (Dnyipro) folyón, hogy ismét elfoglalják Herszon városát.

Az ukrán katonai hírszerzés előrejelzése szerint a következő négy-öt hónapban az orosz hadsereg további 70 ezer embert veszíthet, de Csernyak szerint az orosz vezetés áll elébe az ilyen veszteségeknek.

A kijevi katonai vezetés legfrissebb, keddi összesítése alapján eddig hozzávetőleg 108 190 orosz katona halt meg Ukrajnában, közülük 750-en az elmúlt napban.

A dél-ukrajnai Mikolajiv megye ügyészsége a Facebookon közölte, hogy újabb kínzókamrát fedeztek fel a régióban, Olekszandrivka településen. A nyomozás szerint a helyiségben illegálisan fogva tartottak és brutálisan megkínoztak olyan helyi lakosokat, akik megtagadták az együttműködést az orosz megszállókkal. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hozzátette, hogy a fogva tartott civilekből megpróbálták „kiverni” a helyi ellenállási mozgalom tagjainak tartózkodási helyét. Az illetőket műanyag zacskóval fojtogatták, nehéz tárgyakkal ütlegelték, és sokkolóval kínozták.

A Jevropejszka Pravda hírportál beszámolt arról, hogy egy francia fogatócsoport hétfő este élő közvetítés közben felvette egy orosz rakéta becsapódását, a képsorok bejárták a világmédiát. A tévéstáb a Donyeck megyei – ukrán ellenőrzés alatt álló – Kramatorszk városból jelentkezett be a stúdióba, amikor kevesebb mint egykilométerre tőlük becsapódott a rakéta, és a robbanást rögzítette a kamerájuk. A stáb tagjai nem sérültek meg.