Putyin: a Nyugat hazudott a békéről

A Nyugat hazudott a békéről, és cinikusan Ukrajnát és népét használja Oroszország megtörésére – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton újévi beszédében, amelyet elsőként Oroszország távol-keleti felében sugároztak a televíziók.

„Soha és senkinek nem fogjuk ezt megengedni” – hangsúlyozta az orosz elnök, továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugati elitek képmutatóan éveken át békés szándékaikról hitegettek mindenkit, ideérve a Donyec-medencében kialakult súlyos konfliktus rendezését illetően is.

Mint mondta, Oroszország ellenfelei 2022-ben igazi szankciós háborút hirdettek ellene az ország teljes összeomlását várva, ez azonban nem következett be.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő tájékoztatása szerint Putyin újévi köszöntőjét a déli katonai körzetben tett látogatása alkalmával tartotta, ahol kitüntette az ukrajnai orosz hadműveletben érdemeket szerzett katonákat és átadta az újonnan alakult katonai egységek zászlajait.

Valóságos rakétazápor zúdult Ukrajnára pénteken. Csak a Szumi régióban mintegy 140 rakétát észleltek, de a mintegy ezer kilométeres front teljes szakaszán voltak bombázások. Az ukrán válaszcsapásokban egy civil meghalt, kettő pedig megsebesült a donyecki szakadár hatóságok szerint. A leghevesebb harcok a donyecki területen alakultak ki.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek esti videoüzenetében azt állította: az ukrán haderő tartja pozícióit, sőt, helyenként előre is tudtak nyomulni. Hozzátette: az ukrán légvédelem jelentős fejlesztéseken fog átmenni jövőre, és Európa legerősebbje lesz.

Az orosz földgázszállítók külföldi devizában is elszámolhatnak a barátságtalan országok gázvásárlóival a szállításból eredő adósságuk rendezésekor, ha a vásárlók maguk fizetik vissza a tartozást – az erről szóló orosz elnöki rendelet-módosítást péntek este tették közzé az orosz hivatalos jogi információk portálján.

Az elszámolások a szerződésben meghatározott külföldi pénznemben teljesíthetők valamelyik, az orosz szállító kérelme alapján egy felhatalmazott bank által nyitott speciális számlán. A gázszállításokkal kapcsolatos tartozás azt követően minősül majd visszafizetettnek, hogy a külföldi vevő pénzeszközeit a számlán jóváírták.

Ugyanakkor „a külföldi vevőnek a földgázszállítási szerződés szerinti tartozás visszafizetése szolgál alapul az orosz szállító földgázszállításainak folytatásához, ha a külföldi vásárló nem tartja be a rendeletben meghatározott eljárást” – áll a Vlagyimir Putyin orosz elnök által aláírt dokumentumban.

Az Oroszországgal szemben barátságtalan országok vásárlói április 1-je óta csak rubelben fizethetnek az orosz gázért.

A szerződések pénznem ügyében azonban a TASZSZ szerint Moszkva kompromisszumot kötött partnereivel: a vásárlóknak külföldi devizában (jellemzően dollárban vagy euróban) kell utalniuk a Gazprombanknak, amely a tőzsdén rubelt vásárol, ezt az importőrök speciális számláira utalja át, ahonnan a kifizetés történik. Mindemellett Oroszország továbbra is a korábban megkötött szerződésekben rögzített mennyiségben és áron szállít gázt.

Az Európai Bizottság kezdetben azon az állásponton volt, hogy a rendszer megsérti a szankciókat, majd – ahogy a Bloomberg írta – új szabályozást terjesztett elő, amelynek értelmében az európai importőrök továbbra is fizethetnek az orosz gázért anélkül, hogy megsértenék a Moszkvával szemben bevezetett szankciókat, és nyithatnak bankszámlát a szerződésben meghatározott pénznemben történő fizetésekhez.

Putyin elnök március 23-án jelentette be, hogy az Ukrajna ellen indított háborúval összefüggésben barátságtalannak minősített országoktól – köztük az Európai Unió valamennyi tagállamától – Oroszország rubelben fogadja el a földgáz árát.

Az elnök már akkor utalt rá, hogy a rubelért forgalmazott orosz exportcikkek listája bővülni fog.

Putyin azzal indokolta a rubelre való átállás szükségességét, hogy egyes államok „fegyverként” használják fizetőeszközüket, ezért Oroszország számára nincs értelme azt használni az elszámolásban.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy nyugati vállalatok nem voltak hajlandók teljesíteni az orosz ügyfelekkel kötött szerződésekből eredő kötelezettségeiket, az orosz jegybank dollárban és euróban tartott vagyonát pedig a szankciók részeként befagyasztották.

Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes júniusban a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon közölte: a Gazprom európai ügyfeleinek többsége áttért arra, hogy a gázért rubelben fizessen.

Péntek hajnalban ismét tucatnyi orosz drón megsemmisítéséről számoltak be az ukrán hatóságok, miután csütörtökön átfogó légitámadás érte az országot. Kijevi jelentések szerint az orosz rakéták többségét még a levegőben megsemmisítették. Közben Oroszország és Kína arról állapodott meg, hogy erősíti katonai együttműködését – közölte az M1 Híradója.

A repeszek becsapódásának a helyét mutatta egy kijevi férfi. Az ukrán fővárosban hajnali kettőkor szólaltak meg a szirénák. Ukrán közlés szerint a kijevi légvédelem hét orosz katonai drónt semmisített meg és a lezuhanó roncsok komoly károkat okoztak.

„Hallottuk a hangos robbanásokat, ahogy a katonáink leszedik a drónokat. A feleségemmel a szobában voltunk, kiugrottunk a folyosóra, így nem talált el minket semmi. Szerencsénk volt, mert a gyerek nem volt itthon, mert az ablakok kitörtek” – emlékezett vissza egy férfi.

Az ukrán hadsereg jelentése szerint egy nap alatt csaknem kétszáz támadást indítottak az oroszok: a nyugati Lvivtől, a keleti határnál felvő Harkivig szinte minden nagyobb várost támadtak. Az ukrán elnök csütörtök éjjeli videóüzenetében arról számolt be, hogy

az oroszok továbbra is az energetikai hálózatot igyekeznek megsemmisíteni.

„Napközben szakembereink mindent megtesznek azért, hogy az ukránok a lehető legkevésbé érezzék a terroristák támadásinak következményeit. Köszönöm mindenkinek, aki az energiaellátás helyreállításán dolgozik. Estére azonban Ukrajna legtöbb régiójában még mindig áramkimaradások vannak. Különösen nehéz a kijevi, a lvivi, az odesszai és a herszoni régióban, Vinnyicjában és Kárpátalján” – mondta Volodimir Zelenszkij.

Közben Fehéroroszország azt állítja, hogy egy ukrán Sz-300-as légvédelmi rakétát lőtt le a határmenti Breszt régióban. Az eset kapcsán behivatták a minszki külügyminisztériumba az ukrán nagykövetet. Az orosz elnök szóvivője rendkívül aggasztónak nevezte az esetet. A minszki védelmi tárca pedig nem zárja ki, hogy szándékos provokáció történt.

„Az ukrán oldalról indított eszközt az Ivanovszij körzetben semmisítették meg a légvédelmi erők. Továbbra is kérdéses, hogy mi okozta pontosan az incidenst. Elképzelhető, hogy véletleül lőtték ki a rakétát a katonák rossz kiképzése vagy a hibás felszerelés miatt. A másik lehetőség az, hogy az ukrán katonai erők szándékos provokációjáról van szó” – magyarázta Kirill Kazantsev a fehérorosz légvédelem parancsnoka.

Oroszország közben – az emruópai szankciók ellenére – tovább építi kapcsolatát az ázsiai térségben. Pénteken a katonai együttműködéséről is egyeztetett Vlagymir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök. A videókonferencián az orosz államfő azt hangsúlyozta, hogy

a Nyugat példátlan nyomása közepette Moszkva és Peking a saját érdekeit is védelmezi.

„Kapcsolatainkban különleges helyet foglal el a katonai és haditechnikai együttműködés, amely hozzájárul országaink biztonságához és a stabilitás fenntartásához a kulcsfontosságú régiókban. Célunk, hogy erősítsük az orosz és a kínai fegyveres erők közötti együttműködést” – fogalmazott Vlagyimir Putyin.

Emellett jövő tavaszra állami látogatásra hívta meg a kínai elnököt Moszkvába, amellyel megerősítenék az orosz-kínai kapcsolatok maradandóságát a világnak. Hszi Csin-ping kijelentette: tovább építik a stratégiai együttműködést Oroszországgal.

Kijevben a háború kezdete óta 638 alkalommal szólaltak meg a szirénák – közölte a kijevi városi katonai közigazgatás (KMVA) Telegram-csatornáján pénteken Szerhij Popko, a KMVA vezetője, aki „a szabad és független főváros” történelme legrettenetesebb évének nevezte a 2022. esztendőt.

Miután a szárazföldi egységek Kijev felé törtek előre, az ellenség „megkezdte a népirtást a levegőből” – írta. Február 24., Ukrajna Oroszország általi lerohanásának kezdete óta 694 órán és 49 percen át volt légiriadó a fővárosban, az emberek gyakorlatilag 29 teljes napot töltöttek óvóhelyen, illetve bunkerben.

A főváros ellen péntekig 52-szer indítottak támadást. Ezekben 120 ember – közöttük öt gyermek – halt meg, 495-en megsebesültek, közöttük 30 gyermek. Több mint hatszáz épület rongálódott meg, a főváros létfontosságú infrastrukturális létesítményei szenvedtek súlyos károkat – közölte Szerhij Popko.

Ukrán katonai források szerint az orosz hadsereg péntekre virradóra újabb dróntámadást intézett Kijev ellen.

Olekszij Kuleba, a Kijevi terület katonai kormányzója a Telegram-csatornáján azt írta, hogy Oroszország ismét infrastrukturális létesítményeket vett célba. Hozzátette, hogy az ukrán légvédelmi rakéták eltalálták a támadó drónokat.

A fehérorosz nemzetbiztonsági tanács titkára pénteken egy orosz állami hírportálnak adott interjúban kijelentette: nem valószínű, hogy az előző nap lelőtt ukrán légvédelmi rakéta véletlenül lépett be az ország légterébe, a legvalószínűbb, hogy szándékosság volt a rakétaindítás mögött.

„Kijev minden eszközzel regionális konfliktust akar kiprovokálni. Ennek példája a minapi incidens az ukrán SZ-300 rakéta lelövésével. Kevés okunk van azt hinni, hogy (a rakéta) véletlenül lépett a légterünkbe. Minden jel szerint valakinek a terve valósult meg„ – idézte a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség az interjút, amelyet Aljakszandr Valfovics a Sputnik Belarus hírportálnak adott.

A fehérorosz védelmi minisztérium csütörtökön közölte, hogy a fehérorosz légvédelmi erők lelőttek egy ukrán SZ-300 típusú föld-levegő légvédelmi rakétát a Breszt megyei Harbaha település közelében, mintegy 15 kilométernyire a fehérorosz-ukrán határtól. Az incidens miatt a minszki külügyminisztériumba kérették Ukrajna nagykövetét.

A BelTA fehérorosz állami hírügynökség egy pénteki jelentése szerint

a fehérorosz légvédelmi erők parancsnoka, Kirill Kazancev nem zárta ki az esetleges ukrán provokáció lehetőségét.

A hírügynökség szerint a fehérorosz védelmi tárca két lehetőséget vizsgál: az egyik szerint a légvédelmi rakéta véletlenül hibás röppályára került vagy meghibásodott, a másik szerint szándékos provokáció történt az ukrán hadsereg részéről. Csütörtök este Kijev jelezte: nem zár ki egy szándékos orosz provokációt, amellyel Fehéroroszországot be akarják vonni a háborúba.

„Az ukrán fél nem zár ki egy szándékos provokációt a terrorista orosz állam részéről, amely úgy állapította meg robotrepülőgépei röppályáját, hogy a fehérorosz terület feletti légtérben kelljen elfogni őket” – olvasható a védelmi minisztérium közleményében. A minisztérium ugyanakkor hangsúlyozza, hogy kész részt venni az incidens körülményeinek „objektív” kivizsgálásában.