POLITIK
"Kézzelfogható közelségben vannak a békelehetőségek".
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza - közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy majdnem a végéhez ért a tűzszüneti megállapodás első, az izraeli túszokat Izraelnek visszaadó szakasza, miután már csak egy izraeli túsz holtteste található a Gázai övezetben.
"Kézzelfogható közelségben vannak a békelehetőségek", miután az izraeli hadműveletek az elmúlt évek gázai, libanoni és Irán elleni háborúiban meggyengítették az "iráni ellenállási tengelyt"- mondta Netanjahu a sajtótájékoztatón.
"Ezeket még ebben a hónapban meg fogom vitatni találkozómon Donald Trump elnökkel" - tette hozzá, de figyelmeztetett, hogy a második szakasz tárgyalásai nehezek lesznek. "Hogyan lehet véget vetni a Hamász uralmának Gázában, mert ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy Gáza és Izrael jövője másként alakuljon?"
- ismertette a jövendő amerikai-izraeli tárgyalások egyik napirendi pontját az újságíróknak, és azt mondta, hogy a "harmadik szakasz" Gáza "deradikalizálása" lesz, "ahogyan azt Németországban is megtették" a második világháborút követően.
"A világ sok vezetőjével beszélek, s Merz kancellárral őszinte és nyílt párbeszédbeszédet folytatok, még akkor is, ha vannak nézeteltérések" - méltatta az izraeli kormányfő német partnerét.
Merz nyilatkozatában üdvözölte Donald Trump amerikai elnök gázai tűzszüneti tervét, és hangsúlyozta az egyezmény következő szakaszának fontosságát. "Egy új Közel-Keletről van tervünk, amelyben Izrael egy palesztin állam létrejötte után, azzal együtt lesz jelen" - fogalmazott.
"A kétállami megoldás a tárgyalások után, nem pedig előttük jöhet létre, ezért Németország segíti a Palesztin Nemzeti Hatóságot, de kritikát is megfogalmaz vele szemben" - mondta Merz, és azt is világossá tette, hogy Németország ellenzi Ciszjordánia bármilyen izraeli annektálását.
"A háború során dilemmába kerültünk. Németországnak ki kell állnia Izrael biztonsága, de az emberi jogok mellett is. Ezek alkotmányunk központi részei, különösen a holokauszt után"
- hangsúlyozta a német kancellár, aki szerint az izraeli kormánnyal szembeni kritika szükséges lehet, de nem szolgálhat ürügyként az antiszemitizmusra.
"Gyakran vannak nézetkülönbségek" Németországgal, "de barátok között mindig nyílt beszélgetések zajlanak" - mondta nyilatkozatában az izraeli kormányfő. "Úgy gondoljuk, lehetőségek nyílnak a békére. Az iráni tengely,- mely a szélsőségesség és a fanatizmus motorja volt - vereséget szenvedett" - közölte Netanjahu, majd kérdésekre válaszolva visszautasította, hogy létrehozzanak egy "a pusztításunk mellett elkötelezett államot a közvetlen közelünkben. Nyilvánvalóan más a nézőpontunk, mert a palesztin állam célja az egyetlen zsidó állam elpusztítása"- mondta Netanjahu.
Vasárnap reggel Merz első útja a Jad Vasem holokausztmúzeumba vezetett, ahol kijelentette, hogy országa gondoskodik a zsidó nép ellen elkövetett rettenetes népirtás emlékének fennmaradásáról, és Németország felelőssége támogatni Izrael biztonságos létének jogát, mely a két ország kapcsolatának örök alapeleme.
Merz izraeli látogatása előtt néhány héttel Németország feloldotta az Izraelre vonatkozó részleges fegyverexport-embargót. Először látogatott Jeruzsálembe meghatározó európai vezető azóta, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2024 novemberben elfogatóparancsot adott ki Netanjahu ellen háborús bűnök vádjával.
Donald Trump amerikai elnök Jichák Hercog izraeli államfőhöz címzett novemberi levelében arra kérte a zsidó állam elnökét, hogy részesítse kegyelemben Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt a korrupciós ügyeiben folyó perben.
"Eljött az idő, hogy kegyelmet adjon Bibinek, hogy egyesíthesse Izraelt"- írta Trump Hercognak közismert becenevén említve a kormányfőt a sajtóhoz is eljuttatott levélben. Trump a Netanjahu ellen folyó, vesztegetésért, csalásért és hivatali visszaélésért indított pereket "megalapozatlannak" nevezte, és azt állította, hogy a vádemelés politikai indíttatású volt.
"Netanjahu Izraelt a béke korszakába vezeti együttműködésben a Közel-Kelet vezetőivel, hogy újabb országokat vonjunk be az Ábrahám-egyezményekbe" - vélekedett Trump.
"Netanjahu szilárdan kiállt Izrael mellett, szembenézve erős ellenfelekkel és hosszan tartó ellenségeskedésekkel, és nem szabad elterelni a figyelmét szükségtelen dolgokkal"
- írta.
Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartja az izraeli igazságszolgáltatás függetlenségét, de szerinte Netanjahu pere "nem igazságos".
Herzog válaszában elismerését fejezte ki Trump "feltétel nélküli Izrael-barát támogatásáért, óriási hozzájárulásáért a túszok kiszabadításához, a Közel-Kelet és Gáza átalakításához, valamint Izrael biztonságának megőrzéséhez", ugyanakkor közölte, hogy "aki kegyelmet kíván kérni, annak hivatalos kérelmet kell benyújtania a szabályoknak megfelelően". Az izraeli törvények szerint az elnöki kegyelem alapfeltétele, hogy a vádlott beismerje tettét és megbánást mutasson.
A Netanjahu elleni három vádirat vesztegetésről, csalásról és hivatali visszaélésről szól. A per jelenleg a védelem szakaszában tart, amikor maga Netanjahu tanúskodik ügyében.
Netanjahu korábban kijelentette, hogy a perek ellenére folytatni kívánja közéleti szereplését, és nem megy bele semmilyen egyezségbe, amely "közéleti bukással" járna.
Ripost hírek
