Katasztrófához fog vezetni, ha Ukrajnát támadófegyverekkel látják el?

Döntéseivel Washington és Brüsszel szörnyű háborúba vezeti a világot, mondta az orosz parlement alsóházának elnöke.

Globális katasztrófához fog vezetni, ha Ukrajnát támadófegyverekkel látják el – írta Telegram-csatornáján vasárnap Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlement alsóházának elnöke.

„A kijevi rezsim támadófegyverekkel való ellátása globális katasztrófához fog vezetni. Ha Washington és a NATO-országok olyan fegyvert szállítanak, amellyel békés városok megtámadásra és a területeink elfoglalására fognak törekedni, ahogyan az a fenyegetőzéseikben elhangzott, az erősebb fegyverekkel való megtorláshoz vezet majd” – fogalmazott a politikus.

Vjacseszlav Vologyin szerint tarthatatlan az a más országokban megfogalmazott érvelés, amely szerint „a nukleáris hatalmak korábban nem használtak tömegpusztító fegyvereket helyi konfliktusokban”.

„Mert ezek az államok nem szembesültek olyan helyzettel, amelyben állampolgáraik biztonsága és országuk területi épsége veszélybe került” – magyarázta a politikus.

Az Állami Duma (orosz parlementi alsóház) elnöke hangsúlyozta, hogy az amerikai kongresszus tagjainak, a Bundestag tagjainak, a francia nemzetgyűlésnek és más európai parlamenteknek tudatában kell lenniük az emberiséggel szembeni felelősségüknek.

„Döntéseivel Washington és Brüsszel szörnyű háborúba vezeti a világot: egy teljesen eltérő hadviselésbe a maitól, amikor a csapások kizárólag a kijevi rezsim által használt katonai és kritikus infrastruktúra ellen irányulnak. Tekintettel az orosz fegyverek technológiai fölényére, az ilyen döntéseket hozó külföldi politikusoknak meg kell érteniük, hogy ennek globális tragédia lehet a vége, amely elpusztítaná országukat” – írta Vjacseszlav Vologyin.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese az Ukrajnának katonai támogatást nyújtó országok ramsteini miniszteri találkozóját kommentálva azt írta a Telegramon, hogy a tanácskozás és Ukrajna nehézfegyverekkel való ellátására „nem hagy kétséget afelől”, hogy az ellenségei megpróbálják kifárasztani vagy elpusztítani Oroszországot.

Dmitrij Medvegyev szerint ez egyrészt „nem lesz könnyű”, másrészt pedig „elhúzódó konfliktus esetén egy adott pillanatban új katonai szövetség fog létrejönni azokból az országokból, amelyeknek elegük van az amerikaiakból és a kasztrált ebeiekből”.

Döntő jelentőségű szakasz kezdődött Oroszország Ukrajna elleni háborújában, ezért még nagyobb erővel kell segíteni az ukránok önvédelmi küzdelmét Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerint.

A miniszter pénteken Németországban, a Ramstein amerikai légi támaszponton az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi kapcsolattartó csoport (Ukraine Defense Contact Group) hetedik tanácskozását megnyitó beszédében kiemelte, hogy „döntő pillanat” érkezett el a háborúban, mert Moszkva átcsoportosítja erőit, toboroz és igyekszik újra feltölteni készleteit.

Ezért az „Oroszország birodalmi agressziója” ellen védekező Ukrajnát támogató országoknak „most nem lassítaniuk kell, hanem még mélyebbre kell ásniuk” fegyverarzenáljukban - mondta Lloyd Austin.

Ezt emelte ki a tanácskozásra élő videókapcsolaton bejelentkező ukrán elnök, Volodomir Zelenszkij is. Kifejtette, hogy Moszkva összevonja maradék erőit, és döntő támadásra készül, az ukrán csapatoknak, „a szabadság védelmezőinek” viszont fogytán a fegyverük. Ezért az eddiginél gyorsabban kell utánpótlással és újabb fegyverrendszerekkel segíteni a védekezést - mondta Volodomir Zelenszkij, kiemelve, hogy „az orosz terror” megállításához tűzérségi eszközök, repülőgépek és nagy hatótávolságú rakéták is kellenek.

Lloyd Austin közölte, hogy hazája további 2,5 milliárd dollár értékben támogatja katonai felszereléssel Ukrajnát, a többi között 59 Bradley és 90 Stryker páncélozott gyalogsági harcjárművel és 350 terepjáróval.

Az Egyesült Államok így már 26,7 milliárd dollár értékben segítette az orosz támadás elleni védekezést. Ezt a támogatást a szövetségesekkel együtt tovább folytatja, „amíg csak szükséges” - mondta a miniszter.  

Az amerikai támogatási csomagban nincsenek M1 Abrams típusú harckocsik.

Szakértői vélemények szerint a német kormány akkor lehet hajlandó Leopard-2 típusú harckocsikkal segíteni Ukrajnát, ha az amerikai kormány M1 Abrams-eket küld.

Az Ukrajnát támadó orosz egységeknek Zaporizzsja megyében és Donyeck környékén sikerült előrenyomulniuk az elmúlt nap folyamán – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint Zaporizzsja irányában az orosz erők előnyösebb állásokat foglaltak el, megölve mintegy 85 ukrán katonát, megsemmisítve egy D–30-as, két D–20-as tarackot, egy gyalogsági harcjárművet, két páncélozott harcjárművet, egy kisteherautót és egy lőszerraktárt.

Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja vasárnap a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy régióban az orosz előrenyomulás Orihiv és Huljajpole város környékén összpontosul. Beszámolója szerint mindkét település ukrán ellenőrzés alatt áll, de a kezdeményezés a régióban az oroszok kezébe került át. Az orosz védelmi tárca szombaton Lobkove község bevételéről számolt be erről a frontszakaszról.

Konasenkov szerint az orosz hadsereg és az „önkéntes rohamegységek” – ez a meghatározás a Wagner katonai magánszervezet fegyvereseit fedi – Donyeck környékén is offenzívában vannak. Itt az ukrán veszteség, mint mondta, több mint nyolcvan katona, három páncélozott harcjármű, két egyéb jármű és egy D–30-as tarack volt.

A beszámoló szerint az ukrán fegyveres erők „Kupjanszk irányában” több mint ötven katonát, egy járművet és egy kisteherautót, „Liman irányában” több mint nyolcvan katonát, egy gyalogsági harcjárművet, öt páncélozott harcjárművet és egy kisteherautót, valamint egy AN/TPQ–48-as és egy AN/TPQQ–37-es amerikai ellentűzradart veszítettek.

Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők csapást mértek az ukrán 128. hegyi rohamdandár parancsnokságára, 74 tüzérségi egységre, valamint 119 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra. Az orosz légvédelem lelőtt egy ukrán Szu–25-ös repülőgépet, kilenc drónt, két HIMARS-rakétát és egy HARM radarelhárító rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 376 repülőgépet, 203 helikoptert, 2931 drónt, 401 légvédelmi rakétarendszert, 7401 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 985 sorozatvetőt, 3887 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8144 speciális katonai járművet veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek ukrán tüzérségi támadást vasárnap. Beszámolójuk szerint Ilovajszkra éjszaka egy Tocska–U rakétát lőttek ki, Nova Kahovka környékén pedig nyolc falu maradt áram nélkül a villanyvezetéket ért találat miatt.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) munkatársai felszámolták a mozgósítást elkerülni szándékozó hadköteles férfiak külföldre tartó útvonalait Odessza, Hmelnickij, Mikolajiv és Rivne megyékben – közölte szombaton az rbc.ua hírportál az SZBU Telegram-csatornájára hivatkozva. Mint a karpat.in.ua megírta, A jelentés szerint nyomozati műveletek során szervezőket is elfogták. Az utóbbiak önkéntes mozgalmároknak álcázva magukat pénzért hamis okmányokkal látták el a polgárokat azért, hogy elhagyhassák a háborúban álló országot.

A szolgáltatás ára átlagosan kettő-hatezer ezer dollár (723 000 és 2,170 millió forint ) volt.

A hír kapcsán érdemes megjegyezni, a hazáját évtizedeken át kifosztó ukrán elit tagjai a háború kitörését követően szinte azonnal elhagyták „otthonaikat”, s azóta sem tértek vissza.

Magyarországnak egyértelműen az az érdeke, hogy béke legyen – jelentette ki az orosz–ukrán háborúra utalva a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakcióvezetője a Magyar Nemzetnek nyilatkozva.

Simicskó István elmondta: nagyon fontos az állampolgárok biztonságérzetének megerősítése, ehhez pedig hozzájárul a stabilitás kialakítása, ez világos stratégiai cél, amit a magyar kormány felvállal.

Mint mondta, az orosz–ukrán háború lassan egy éve tart, és még mindig nem látjuk a végét. A világ biztonsági rendszere változóban van, a korábban egyértelmű játékszabályok meginogtak, ilyenkor pedig szükséges a bölcsesség, az óvatosság, valamint a körültekintés, amivel Magyarország biztonsága garantálható – fűzte hozzá.

Simicskó István szerint a kormány a valós veszélyeket felismerve helyes külpolitikát folytat, így „hazánkat nem engedi belesodródni ebbe a konfliktusba”.

Megjegyezte: egyelőre a jövő homályába vész, hogy a felek mikor ülnek le végre a békéről tárgyalni.

Mint mondta, érzékelhető, hogy új világrend van kialakulóban, amelyben az Európai Unió gazdaságát jóval kevesebb szál fűzi majd Oroszországhoz. Az Egyesült Államok és Oroszország közti konstruktív viszony időszaka döntően republikánus amerikai elnökökhöz volt köthető. Ha a liberális amerikai politika ebben nem lesz érdekelt, akkor sokáig elhúzódik a háború. Ennek viszont Európa is megissza a levét – vélekedett.

Szólt arról is, hogy Magyarország társadalmának alapvető építőkövei a családok. „Mi (...) segítjük őket abban, hogy a nehéz körülmények közepette is boldogulni tudjanak. A kormánynak, és különösen nekünk, kereszténydemokratáknak fontos célkitűzés, hogy a családok támogatása - még akkor is, ha mindenki recesszióról beszél Európában - ne csökkenjen, hanem növekedjen. Ez nemzetstratégiai kérdés, amiben nem hátrálunk meg, még a nehéz időkben sem” - hangsúlyozta.

Arról is szólt, hogy egy egészséges társadalomban törekedni kell arra, hogy „tiszteljük a munkában megőszült szépkorúakat”. A nyugdíjemelések, valamint a tizenharmadik havi nyugdíj megteremtése jelentős segítség idősebb honfitársainknak. „Nem engedjük, hogy az infláció miatt csökkenjen a nyugdíjak vásárlóereje” - mondta.

Simicskó István közölte, hogy a rezsivédelem fenntartása függ a háború elhúzódásától, illetve a nemzetközi környezettől is, ami jelen pillanatban nem túl kedvező. A kormány azon dolgozik, hogy meglegyen a költségvetési fedezet a rezsivédelem fenntartásához - szögezte le.

A frakcióvezető szerint a baloldal külföldi kampányfinanszírozásának ügye messze túlmutat egy szokásos politikai botrányon, ugyanis a magyar demokrácia alapjai, az alkotmányosság kérdőjeleződik meg, és a választások legitimitása kerül veszélybe.