Gyurcsány Ferenc egy "politikai kannibál"?

A Gyurcsány-párt nem áll le az ellenzéki pártok vezető politikusainak átcsábításával, ezúttal a bissau-guineai apától származó Kocsis-Cake Olívio jelentette be pénteken, hogy átlép a DK-ba. A Párbeszéd politikai kannibalizmusnak nevezte az „emberrablást”.

Közösségi oldalán jelentette be Kocsis-Cake Olívio, a Párbeszéd volt országgyűlési képviselője, hogy a jövőben a Demokratikus Koalíció színeiben folytatja a zöldpolitikát és a klíma megvédéséért folytatott harcát. Kocsis-Cake 2010-ben az LMP-ben kezdett politizálni, rádiós műsorvezetőként pedig a Soros György által alapított Open Society Foundations megbízásából végzett kutatásokat, majd 2012-ben Karács Gergellyel és több társával együtt pártszakadást előidézve otthagyta az LMP-t, s belépett a Párbeszéd Magyarországába.

Az előző parlamenti ciklusban, 2018-2022-ben a Párbeszéd országgyűlési képviselője volt, tavaly azonban a hatpárti ellenzék nem őt indította a terézvárosi választókerületben, hanem a DK-s Oláh Lajost.  Kocsis-Cake a DK-ba történő átigazolását azzal indokolta, hogy a  „jelenlegi hatalmat leváltani akaró választók is egyre inkább a DK-ban látják a kormányváltás legnagyobb esélyét”, ahogy ő maga is.

Pártja, a támogatottság nélküli, ám az országgyűlésben frakcióval bíró Párbeszéd közleményben reagált az apai ágon bissau-guineai származású politikusának a távozására. Azt írták: „Jelentős ellenérzéssel tekintenek minden olyan folyamatra, amely nem Magyarország jövőjének alakítására, hanem egymásra utalt közösségek kannibalizálására irányulnak.” 

A DK és a Momentum a megújulás helyett továbbra is dominanciaharcot folytat, a kisebb ellenzéki pártok, a Jobbik, az LMP, az MSZP és a Párbeszéd a túlélésért küzdenek - jelentette ki Nagy Ervin politikai elemző a múlt hét történéseit elemezve.

A hazai belpolitikát tekintve az új esztendő úgy kezdődött, ahogy az elmúlt év befejeződött, sőt, sok tekintetben az áprilisi választások óta változatlan mozgások láthatók – mondta a Magyar Hírlapnak Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Hozzátette: befagytak a frontvonalak, hisz a DK és a Momentum a megújulás helyett továbbra is dominanciaharcot folytat, a kisebb ellenzéki pártok, a Jobbik, az LMP, az MSZP és a Párbeszéd a túlélésért küzdenek. A politológus rámutatott,  a kormány ezenközben ismét többfrontos ütközetre készülhet az uniós bürokráciával és az európai baloldallal szemben. Nagy Ervin szerint a politikai dermedtséget mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Márki-Zay Péter, Gyurcsány Ferenc és Jakab Péter a múlt héten újra kezdte azt a vitát, amely a választási vereség fő felelősének a megnevezéséről szól.

Ugyanakkor – folytatta a politológus – a kormányzat az év elején jelezte, hogy a legfontosabb célja az elért eredmények megvédése lesz. Azaz a háború és az elhibázott szankciók okozta válság ellenére folytatja az adócsökkentés politikáját, megvédi a munkahelyeket, szélesíti a családtámogatások körét és megőrzi a fiatalok szja-adómentességét, illetve a 13. havi nyugdíjat. Nagy Ervin kitért arra, hogy az év első hetében kiderült, a foglalkoztatottság mértéke – az uniós válság ellenére – a múlt év végére tovább emelkedett, több mint 26 ezer fővel többen dolgoznak, ami már 74,6 százalékos a foglalkoztatottsági arányt jelent. Kiemelte továbbá, hogy az államadósság a vártnál is nagyobb mértékben csökkent.

A politikai elemző úgy fogalmazott, a gazdaság fundamentumai tehát erősek, a kormány politikailag stabil, láthatóan nem sodródik válságba, és világos elképzelései vannak a legsürgetőbb tennivalókról. Nagy hozzátette azonban, hogy mindezek ellenére a Fidesz számára komoly politikai kockázatot jelent az európai válság, hisz a következő évben úgy kell majd hatékonyan cselekednie, hogy az uniós bürokrácia, illetve azok a tengerentúli baloldali csoportok, amelyek továbbra is támogatják a hazai ellenzéket és a balliberális sajtót, politikai nyomást fognak gyakorolni az országra.

A politikai elemző úgy véli, a megmerevedett politikai tűzvonalak ellenére a baloldalon már az év első napjaiban konfliktus robbant ki, mert Gyurcsány Ferenc határozottan jelezte, hogy a Demokratikus Koalíció nem hajlandó bárkivel együttműködni, illetve 2023-ban is a politikai oldal dominálására tör.

A Demokratikus Koalíció – az ellenzék leszalámizására kitervelt stratégiáját követve – számos településen igyekszik domináns szerepbe kerülni, aminek része, hogy sorra igazolja le azokat a politikusokat, akiknek ambíciójuk van a 2024-es választásokon – hívta fel a figyelmet Nagy Ervin. Hangsúlyozta, a DK-nak ez a taktikája 2023-ban folytatódni, sőt a jelek szerint fokozódni fog. További nehézség a baloldal számára, hogy Márki-Zay Péter bejelentette, új pártot alapít, ami még töredezettebbé fogja tenni az ellenzéki oldalt. Bár Nagy szerint a hódmezővásárhelyi polgármesternek nincs annyi politikai tőkéje és hitele ahhoz, hogy életképes pártot építsen, a rendszerváltoztatás óta példátlan pártfinanszírozási botrány is tovább rontja az esélyeit. Ám zavart kelthet az ellenzék köreiben – vélekedett a XXI. Század Intézet elemzője.

A Gyurcsány-féle kannibalizmus annak a jele, hogy nem növekszik az ellenzéki torta – mondta Kiszelly Zoltán a Magyar Hírlapnak.

Brüsszel tavaly nyár óta a lengyelekkel ugyanezt a játékot játszotta el, amelyet most velünk az Erasmus-ügyben, nem mond konkrétumot, hanem pingpongozik a tagállamokkal, és amíg homályban tartja a feltételeket, addig lebegtetni tudja az uniós források kifizetését – mondta Kiszelly Zoltán politikai elemző.

Jól látszik, hogy Brüsszel a lengyeleknek és a magyaroknak egyaránt vonakodik kifizetni az európai uniós támogatásokat, annak ellenére, hogy ezek mindkét országnak járnak – jelentette ki lapunknak Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója. A politológus kifejtette, a lengyelek tavaly júniusban gondolták azt, amit mi decemberben, vagyis azt, hogy teljesítették az Európai Bizottság kifizetéshez szabott feltételeit. Hangsúlyozta, számunkra eredendően tizenhét feltételt írtak elő, majd novemberben újabb tízzel álltak elő. A lengyelek tavaly nyáron gondolták ugyanazt, hogy a folyósítás elől elhárultak az akadályok, hiszen aláírták a megállapodást mind az újjáépítési pénzről, mind a költségvetési támogatásról, ám eddig pénzt ők sem láttak. A lengyelek időben előttünk járnak, tehát tudunk tőlük tanulni.

A lengyeleknél az LMBTQ-mentes övezetek miatt városokat büntetnek a kifizetések visszatartásával, Magyarországon pedig a magyar egyetemistákat fosztanák meg az Erasmus felsőoktatási csereprogramban történő részvételtől – mondta Kiszelly, hozzátéve, ez nyomásgyakorlás Brüsszel részéről. 

Az Erasmus-ügyben Brüsszel például azt kifogásolja, hogy a felsővezetőket ki kell vonni az alapítványi fenntartású egyetemek kuratóriumából, de nem határozza meg azt, ki tekinthető ennek, a polgármester, a megyei képviselő, a miniszter vagy az államtitkár – jegyezte meg az elemző. A ködösített feltételek miatt Navracsics Tibor európai uniós pénzekért felelős miniszter, majd később Varga Judit igazságügyi miniszter utazik Brüsszelbe, hogy tisztázzák az uniós elvárásokat. Kiszelly szerint Brüsszel tehát a lengyelekkel ugyanezt a játékot játszotta el, nem mondott konkrétumot, hanem pingpongozott velük, és amíg homályban tartja a feltételeket, addig lebegtetni tudja a kifizetést.

Az európai uniós elvárások kapcsán Kiszelly Zoltán felidézte, hogy Emanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár az Elysée-szerződés hatvanadik évfordulóján, január 22-én közös cikket jegyzett a Frankfurter Allgemeine Zeitungban, amelyben az Európai Tanácsban a többségi szavazásra történő áttérés szükségességéről írtak, amellyel hazánk mellett több kisebb állam sem ért egyet, s ami kiüresítené az uniós szerződésbe foglalt vétójog intézményét. Kiszelly úgy véli, az unió két legerősebb tagállama, úgy tűnik, nem akar a kis tagállamokkal bajlódni az uniós döntéshozatal során.

Mindez épp az Európai Unió történetének legnagyobb korrupciós botránya idején történt, amelyben a múlt héten újabb fejleményeknek lehettünk tanúi, más EP-képviselők mellett hat magyar baloldali európai parlamenti képviselő is érintett lehet a brüsszeli korrupciós botrányban. Kiderült, annak ellenére voksoltak igennel a katari állampolgárok vízummentességére, hogy komoly emberi jogi problémák vannak az országban.

A politológus azt mondta, különös alkufolyamatok színezik ezt a korrupciós botrányt, „én meggyőzlek, hogy szavazz Marokkó érdekében, cserében mi szavazunk a magyar kormány ellen”, tette hozzá. Minimum szívességi szinten ezek a „politikai üzletek” látszanak a szavazások eredményein. Jól látszik, hogy magyar baloldali képviselők például számos, Marokkó mellett szóló előterjesztést megszavaztak, a többiek pedig megszavazták a Magyarországot elítélő EP-nyilatkozatot – hangsúlyozta Kiszelly Zoltán. 

Az elemző a hazai belpolitikai folyamatokat elemezve arra is felhívta a figyelmet, hogy a jászberényi választás után jelentős viták tanúi lehetünk. Úgy vélekedett, hogy az ellenzék számára a jászberényi recept helyben működött, leginkább azért, mert a választók nem tolerálták az önfeloszlatást, és a civil jelöltek győzelmét az is segítette, hogy Gyurcsány Ferenc pártja, a DK nem volt részese az ellenzéki összefogásnak. Kérdésünkre, hogy az ellenzék néhány pártja követheti-e a Gyurcsány nélküli összefogás stratégiáját, Kiszelly azt felelte, szerinte ez nem fog megtörténni.

Ugyanakkor felerősödött a vita az ellenzéken belül. A DK egyedül akar indulni ezeken a politikailag fontos harminc-negyven településen. Márki Zay Péter azt vallja, a jövőre esedékes önkormányzati választáson civilek induljanak, és legyen előválasztás. Karácsony Gergely is ebbe a sorba állt be, ő saját pártjától próbál szabadulni. A pártok azonban Kiszelly Zoltán szerint nem érdekeltek abban, hogy az önkormányzati erőforrásokat átengedjék a civileknek, nem akarják elveszíteni a kifizetőhelyeket.

A párbeszédes Kocsis-Cake Olivio DK-ba történő átlépéséről Kiszelly azt fejtegette, hogy a Gyurcsány-féle kannibalizmus annak a jele, hogy nem növekszik az ellenzéki torta. A DK, ha hetente egy-egy embert átigazol, a támogatottsága felmehet tizenöt-húsz százalékra – vélekedett az elemző. Abban bíznak, hogyha ekkora támogatottság lesz mögöttük, a gravitációs erő bevonzza a kis pártokra eddig leadott szavazatokat.