Feszült a svéd-török viszony a felgyújtott Korán ügye miatt

Rasmus Paludan iszlámellenes akciójára Törökországban svéd zászlókat égettek el a spontán tüntetéseken. A radikális politikus akciója olaj volt a tűzre, és tovább mélyíti az ellentéteket a két állam között, amelynek két neuralgikus pontja a NATO-tagság, valamint a kurd kisebbség helyzete.

A dán radikális párt, a Stram Kurs alapítója, Rasmus Paludan egy Koránnal a kezében érkezett a svéd fővárosban, Stockholmban tegnapra szervezett demonstrációra, amely során nyilvánosan elégette az iszlám vallás szent könyvét.

Akciója cseppet sem segített az egyébként is feszült svéd-török viszony rendezésében, amely a két állam NATO-tagsága és a svédországi kurd kisebbség – Ankara szerint terrorszervezet – svéd támogatása okán igen feszült.

A dán politikus akcióját Törökország mellett Szaúd-Arábia, Jordánia és Kuvait is elítélte, Ankara pedig bejelentette: a svéd védelmi miniszter, Pal Henning Jonson persona non grata Törökországban, így a január 27-re tervezett kétoldalú miniszteri találkozó elmarad.

A dán politikus akciójára Isztambulban és Ankarában is spontán tüntetéseket tartottak, a fővárosban a svéd nagykövetség, Isztambulban pedig a svéd konzulátus épülete előtt demonstráltak, amely során a tiltakozók elégettek egy svéd zászlót.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök Twitter-oldalán reagált az eseményekre:

Együtt érzek minden olyan muszlimmal, akit a mai akció megsértett, bár hozzáteszem, a véleménynyilvánítás egy demokráciában alapvető jog

– közölte a svéd politikus.

Tobias Billström svéd külügyminiszter is reagált az eseményre, szerinte sajnálatos, hogy iszlamofób provokáció történt Stockholmban.

Törökország lemondta a svéd védelmi miniszter ankarai látogatását – közölte szombaton Hulusi Akar török védelmi miniszter, miután a svéd hatóságok engedélyt adtak egy stockholmi tüntetésre.

Akar kijelentette, hogy ezen a ponton értelmetlenné vált Pal Jonson svéd védelmi miniszter január 27-re tervezett törökországi útja, ezért lemondtuk a látogatást.

Jonson svéd védelmi miniszter a tervek szerint jövő héten utazott volna Ankarába török kollégája meghívására, mivel az északi ország azt reméli, hogy rá tudja venni Törökországot a svéd NATO-csatlakozási kérelem ratifikálására.

Akar elmondta, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnökkel megvitatta a Törökország elleni svédországi tiltakozások miatt elmaradt intézkedéseket, és erről beszámolt az ukrán védelmi kapcsolattartó csoport ülésének margóján.

A török védelmi minisztérium közleménye szerint Akar elfogadhatatlannak nevezte, hogy „nem teszünk lépéseket vagy nem reagálunk ezekre (a tiltakozásokra). A (svédeknek) meg kellett volna tenniük a szükséges dolgokat, intézkedéseket kellett volna hozniuk.

Törökország pénteken behívatta az ankarai svéd nagykövetet, válaszul arra, hogy a svéd fővárosi hatóságok engedélyezték a stockholmi török nagykövetség közelében szombatra tervezett tüntetést, amelyen a muszlimok szent könyvét, a Koránt tervezik elégetni.

A múlt héten kurd tüntetők egy Recep Tayyip Erdogant jelképező bábut lógattak fel Stockholmban. Az ügyben Törökország vizsgálatot indított, és tiltakozásul lemondta Andreas Norlen svéd parlamenti elnök ankarai látogatását.

„Elfogadhatatlan, hogy ezekre (tiltakozásokra) ne reagáljanak. Meg kellett volna tenni a szükséges intézkedéseket” – mondta Hulusi Akar a török ​​védelmi a tárca által kiadott közlemény szerint. A miniszter hangsúlyozta, hogy Svédországnak egyértelműbb állást kell foglalnia a török vezetés által terroristának nevezett kurd fegyveresekkel és azon csoporttal kapcsolatban, amelyet a 2016-os puccskísérlet kirobbantásának felelőseként tartanak számon.

Mint kiderült, a tárcavezető Tayyip Erdogan elnökkel is megvitatta a Törökország elleni stockholmi tiltakozások korlátozására irányuló intézkedések hiányát. Ezt a pénteki, ukrán védelmi kapcsolattartó csoport ülésén tolmácsolta is svéd kollégája felé a CNN értesülése szerint.

„Ezen a ponton értelmetlenné vált Pal Jonson svéd védelmi miniszter január 27-i törökországi látogatása. Ezért lemondtuk a találkozót” – mondta Akar.

A NATO-tagság ellen és a kurdok mellett tüntetnek

Az ötszáz-hatszáz fős stockholmi tüntetés célja, hogy tiltakozzanak Svédország NATO-csatlakozási szándéka ellen, valamint kiálljanak a kurdok mellett. Az akciót a stockholmi rendőrség engedélyezte. Emellett egy szélsőjobboldali bevándorlásellenes politikus, Rasmus Paludan azzal a tervvel állt elő, hogy elégeti a muszlimok szent könyvét, a Koránt a török ​​nagykövetség közelében. Ezzel egyidejűleg egy törökbarát tüntetés is engedélyt kapott ugyanazon a helyen.

Pal Jonson svéd védelmi miniszter az esetről elmondta, hogy pénteken a ramnsteini egyeztetésen találkozott a török kollégájával, ahol úgy döntöttek, lemondják a tervezett találkozót. Mint mondta:

kapcsolataik Törökországgal nagyon fontosak Svédország számára, és várják, hogy egy későbbi időpontban folytathassák a párbeszédet a közös biztonsági és védelmi kérdésekről.

Bekérették a svéd nagykövetet

A török ​​külügyminisztérium pénteken behívta Svédország nagykövetét a tervezett tüntetések miatt. A minisztérium tájékoztatása szerint a küldöttnek pénteken azt mondták:

az országaik közötti megállapodások megsértésének tekintik a betiltott Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szimpatizáló csoport tiltakozásának támogatását.

Elbukhatják a NATO-csatlakozást

Finnország és Svédország 2022-ben háromoldalú megállapodást írt alá Törökországgal, hogy megoldást találjanak Ankara ellenállására a két északi ország NATO-tagságával kapcsolatban.

Miközben Svédország azt állítja, hogy teljesítette a memorandum rá eső részét, addig Törökország többet követel, beleértve az általa terroristának tartott 130 személy kiadatását.

A török hatóságok  vizsgálatot indítottak amiatt, hogy kurd tüntetők csütörtökön Stockholmban felakasztottak egy bábut, amely Recep Tayyip Erdogan török elnököt jelképezte – közölte a török állami média.

Ulf Kristersson svéd kormányfő a TV4 csatornának adott pénteki interjújában „rendkívül súlyosnak” minősítette a történteket, és azt mondta, hogy Stockholm NATO-csatlakozása elleni szabotázsakcióról van szó, amely az ország biztonságát is veszélyezteti.

Az ügy hatására a török külügyminisztérium bekérette Staffan Herrström ankarai svéd nagykövetet. Recep Tayyip Erdogan ügyvédje, Huseyin Aydin pedig a Twitteren megerősítette, hogy az ankarai főügyészséggel közösen büntetőfeljelentést tettek az elkövetők ellen. Aydin úgy nyilatkozott, hogy az akciót minden jel szerint az a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szervezte, amelyet Törökország, az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorista szervezetként tart nyilván.

Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő „gusztustalannak és ocsmánynak” minősítette a bábuakasztást. Twitter-bejegyzésében arra figyelmeztetett, hogy Svédországnak lépéseket kell tennie az ügyben, különben nem számíthat előrelépésre a NATO-tagsággal kapcsolatosan. Mustafa Sentop, a török parlament elnöke pedig bejelentette, hogy törli a svéd házelnök jövő héten esedékes ankarai látogatását.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter élesen elítélte, hogy kurd tüntetők előző nap Stockholmban fellógattak a lábánál fogva egy Recep Tayyip Erdogan török elnököt ábrázoló bábut – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium.

A tárcavezető a Mahmut Özert török oktatási miniszterrel közösen tartott budapesti sajtóértekezletén szégyenteljesnek és gusztustalannak nevezte a történteket, amelyek ellen a lehető leghatározottabban fel kell szólalni.

Aláhúzta: felháborítóak az ilyen esetek, akárki felakasztásával viccelődni, arra hivatkozni nyilvánvalóan elfogadhatatlan, arról már nem is beszélve, hogy egy ilyen cselekedet nem csak Törökország elnökével, hanem a török néppel szemben is nagyon komoly tiszteletlenség.

„Ezért azt hiszem, hogy jogos az az elvárás, hogy az önmaga erkölcsi színvonalára oly büszke Európai Unióban ilyen cselekedetek ne történhessenek” – fogalmazott.

Szijjártó Péter közölte, hogy Magyarország azt várja a helyi hatóságoktól, hogy derítsék fel a tetteseket.

Továbbá kiemelte, hogy természetsen szolidaritásunk és szimpátiánk Törökország népével és Erdogan elnök úrral van.

Svédország biztos abban, hogy Törökország hozzá fog járulni NATO-csatlakozásához, viszont nem fogja tudni teljesíteni Ankara minden feltételét – jelentette ki vasárnap Ulf Kristersson svéd miniszterelnök.

Kristersson egy védelempolitikai agytröszt svédországi konferenciáján arról beszélt: Törökország egyrészt megerősítette, hogy a stockholmi vezetés megtette, amit ígért, másrészt olyan dolgokat követel, „amelyeket nem tudunk, vagy nem kívánunk megadni neki”.

Svédország és Finnország tavaly május közepén kérte felvételét a NATO-ba Oroszország ukrajnai háborúja miatt. Törökország egyelőre nem hajlandó ratifikálni a NATO-felvételhez szükséges csatlakozási jegyzőkönyveket. A török vezetés húzódozását azzal indokolja, hogy a két tagjelölt állam „terrorszervezeteket” támogat, mint például a betiltott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK).

Június végén már megoldódni látszott a vita.

Törökország azonban most úgy véli, hogy különösen Svédország nem tett még eleget a megállapodásnak. Ankara egyebek mellett állítólagos terroristák kiadatását követeli.

A török diplomácia december végén nagyon negatív fejleménynek minősítette, hogy a svéd legfelsőbb bíróság megtagadta Bülent Kenes török újságíró kiadatását, akit a török vezetés mások mellett felelőssé tett a 2016-os törökországi puccskísérlet kiterveléséért, és az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónok támogatójának tart.

Svédország biztos abban, hogy Törökország hozzá fog járulni NATO-csatlakozásához, viszont nem fogja tudni teljesíteni Ankara minden feltételét – jelentette ki vasárnap Ulf Kristersson svéd miniszterelnök.

Kristersson egy védelempolitikai agytröszt svédországi konferenciáján arról beszélt: Törökország egyrészt megerősítette, hogy a stockholmi vezetés megtette, amit ígért, másrészt olyan dolgokat követel, „amelyeket nem tudunk, vagy nem kívánunk megadni neki”.

Svédország és Finnország tavaly május közepén kérte felvételét a NATO-ba Oroszország ukrajnai háborúja miatt. Törökország egyelőre nem hajlandó ratifikálni a NATO-felvételhez szükséges csatlakozási jegyzőkönyveket. A török vezetés húzódozását azzal indokolja, hogy a két tagjelölt állam „terrorszervezeteket” támogat, mint például a betiltott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK).

Június végén már megoldódni látszott a vita.

Törökország azonban most úgy véli, hogy különösen Svédország nem tett még eleget a megállapodásnak. Ankara egyebek mellett állítólagos terroristák kiadatását követeli.

A török diplomácia december végén nagyon negatív fejleménynek minősítette, hogy a svéd legfelsőbb bíróság megtagadta Bülent Kenes török újságíró kiadatását, akit a török vezetés mások mellett felelőssé tett a 2016-os törökországi puccskísérlet kiterveléséért, és az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónok támogatójának tart.