Bakondi György: Fel kell számolni az embercsempész hálózatokat!

Az embercsempész-hálózatok felszámolása csak európai uniós összefogással, nemzetközi bűnüldözési együttműködéssel valósítható meg, ezt Magyarország is támogatná – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában.Bakondi György elmondta: az európai uniós – mint Ausztria, Horvátország és Magyarország – és nem uniós nemzetállamok – mint Szerbia, Montenegró – összefogása nyomán hatékonyabb lett az unió déli határának őrizete.

Kiemelte: a magyar bűnüldöző szervek mindent megtesznek, hogy a magyar határtól távol tartsák az embercsempészeket, de úgy vélte, az embercsempész-hálózatok felszámolása csak európai uniós összefogással, nemzetközi bűnüldözési együttműködéssel valósítható meg.

A főtanácsadó rendkívül indokoltnak tartaná az Európai Unió részéről is a fellépést, és elmondása szerint Magyarország támogatná, ha Ylva Johansson, az unió belügyi biztosa konkrét lépésekkel is az élére állna ennek az összefogásnak. Bakondi György megjegyezte: becslések szerint az embercsempész bandák bevétele a hárommilliárd eurót is meghaladta tavaly.

Elmondta még, hogy az európai operatív szerveknek, beleértve a magyart is, részletes információik vannak a balkáni útvonalon tevékenykedő embercsempész bandákról. Információi szerint a magyar határ közelében öt nagy embercsempész banda működik, amelyek egymással is konkurálnak, a közelmúlt fegyveres küzdelmei is emiatt történtek.

Jelezte: az embercsempész-hálózatok főnökei nem tartózkodnak Szerbiában, az embercsempészetet olyanok szervezik Szerbiában, akik már jogszerűen tartózkodnak az Európai Unióban, és uniós okmányaik birtokában utaznak be Szerbiába.

Egyre többen vannak a migránsok között, akik a szervezett bűnözéshez köthetők. A magyar határra nehezedő nyomás pedig tovább fokozódik, az év eleje óta már több mint 5500 illegális bevándorlót kellett megállítani a határokon.

A migránsok látványa már megszokott a szerb fővárosban. Bár a szerb rendőrség fokozottan figyeli a környéket, a helyiek egyre feszültebbek.

Feszült a helyzet Szerbiában

„Nem éreztem magam biztonságban, pont ezért sosem időzöm sokáig itt a parkban. Amennyire csak lehet elkerülöm őket. Most kevesebben vannak, ezért fellélegezhetünk egy kicsit” – mondta egy fiatal lány.

A migránsok a parkokban várják be egymást, hogy csoportosan utazzanak tovább a határ felé. Az egyik bevándorló az M1 stábjának azt mondta, hogy a társaival utazik az unió felé. Mindhárman Afganisztánból jöttek, ahol állításuk szerint katonák voltak, és Európába érve – ahogy fogalmazott – szeretnék kamatoztatni az eddigi tapasztalatukat.

„Mindenki Európába megy. Németországba, Franciaországba, Londonba, Belgiumba és más országokba. Én Franciaországba akarok menni. Azért mert ott jó lehetőségeik vannak az afgán katonatiszteknek” – mondta egy Afganisztánból érkező férfi.

Terheléses támadás

„A szervezett bűnözés egyre nagyobb méreteket ölt a szerb–magyar határ vajdasági oldalán” – erről a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója beszélt. Bakondi György szerint

idén már mintegy 5500 illegális bevándorlót fogtak el a magyar oldalon. Közben pedig a migránsok új módszerekkel támadják a magyar határt.

„Egy-egy embercsempészbanda, egy elég viszonylag nagy határszakaszon egyidejűleg több csoport átjuttatását kezdi el, és abban bízik, hogy a túloldali rendőri erők, tehát a magyar rendőri erők majd rámozdulnak valamelyikre, és akkor a többiek pedig átjutnak. Ez a terheléses támadás ez az elmúlt egy-két hónapnak a tapasztalata. Ez azt jelenti, hogy a módszereik fejlődtek, pénzük rengeteg van”  – magyarázta Bakondi György.

A migrációs nyomás a számokon is látszik: egy nap alatt több mint 300 migránst állítottak meg a magyar rendőrök. A legtöbb intézkedés Csongrád-Csanád vármegyében történt.

Továbbra is sok az illegális bevándorló Horgos környékén, és a magyar határhoz közeli településeken. Az elmúlt hónapok lövöldözései miatt a szerb hatóságok rendszeresen razziáznak a migránstáborokban, begyűjtik és befogadóközpontba szállítják őket. A magyar határon azonban így sem enyhül a nyomás. Hétfőn például majdnem kétszáz főt akadályoztak meg az egyenruhások abban, hogy illegálisan hazánk területére lépjenek.

Romosan állnak Horgos mellett az egykori jugoszláv határrendőrség épületei. Az egykori irodákban, éttermekben, boltokban az elmúlt években migránsok húzták meg magukat. Azért is volt népszerű a bevándorlók körében, mert innen pár perc sétával elérhették a magyar határt, ahol megpróbáltak átszökni az unió területére. Mára azonban eltűntek a migránsok, a hatóságok ugyanis az épületek lebontásáról döntöttek.

„Elszállították őket a nagyobb szerbiai befogadóhelyekre, és ide már minden bizonnyal nem is fognak visszatérni, hiszen hamarosan megkezdődik a terep teljes felszámolása. Egyelőre a nyílászárókat szedték ki, az ajtókat és az ablakokat, de hamarosan, a tervek szerint az épületek is elbontásra kerülnek” – mondta Mészáros György, az M1 tudósítója.

Rengeteg bevándorló azonban továbbra sem marad a befogadóközpontokban. Sokan a Horgos környéki elhagyott ingatlanokat foglalják el. A helyiek azt mondják, továbbra sem nyugodtak.

„Én már négy órakor becsukom a kaput, csak a boltig járok, meg most befizettem a számlákat” – mondta egy helybéli.

Az elmúlt hónapokban többször is lövöldöztek egymásra az illegális bevándorlók, valamint az embercsempészbandák a határ szerb oldalán. A hatóságok ezért az utóbbi időben razziákat tartanak a környéken, így próbálják javítani a közbiztonságot.

A szerb egyenruhások munkáját német rendőrök is segítik, közösen járőröznek.

„Pár nappal ezelőtt elhordtunk százhatvan főt, most körülbelül ott kinn, a tanyán vannak huszonöten. Mindennap van emberünk, egy ember van megbízva, aki követi, hogy hol és mennyien vannak, és amint egy picit összejönnek, annyira, hogy legyen egy-két buszra való, megint akciót tartunk” – mondta Fadil Puljaji, Horgos közösségi biztonsági bizottságának a tagja.

Hétfőn egy nap alatt 77 határsértőt tartóztattak fel a magyar hatóságok, és 195 főt akadályoztak meg abban, hogy illegálisan hazánk területére lépjen. A migránsok többsége líbiai, marokkói, szír, és palesztin állampolgároknak vallotta magát. Hétfőn egy török embercsempészt is elfogtak Lajosmizse külterületén, 15 illegális bevándorlót szállított, akik szír állampolgároknak vallották magukat.

Bakondi György a növekedést érzékeltetve elmondta, hogy 2021-ben 122 239 határsértőt fogtak el, ami napi átlagban 335 embert jelentett. Emellett embercsempészés miatt tavaly 1924 embert fogtak el az előző évi 1277-tel szemben, ami szintén jelentős növekedést mutat.

A magyar börtönökben már 2500 embercsempészt tartanak fogva, akik 73 országból érkeztek. Fogva tartásuk mintegy hárommilliárd forint többletköltséget jelent – közölte Bakondi György.

A belbiztonsági főtanácsadó elmondta: a határőrizeti feladatokban mintegy 500 fegyveres biztonsági őr és 13 476 polgárőr is részt vett. Nőtt a külföldi erők létszáma is a szerb határszakaszon, Ausztria október 7-ig 52, azóta 70, Törökország 50, Csehország 237, Szlovákia pedig 39 rendőrrel segíti a munkát.

Bakondi György jelezte: tavaly 706 magyar rendőr teljesített külföldön határőrizeti feladatokat, közülük 40-en Szerbiában, 349-en Észak-Macedóniában, 317-en pedig az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) kötelékében szolgáltak.

A határőrizeti feladatok ellátása 2022-ben 650 milliárd forintba került, ennek 98,5 százalékát a magyar költségvetés fedezte

– ismertette.

A belbiztonsági főtanácsadó hangsúlyozta: Magyarországon változatlanul permanensen növekszik a határsértők száma, az ország továbbra is a balkáni útvonal fő irányába esik. Az ide érkezőket jellemzően embercsempészek segítik és nem rendelkeznek okmányokkal.

Bakondi György gyakorinak nevezte a migránsok és embercsempészek által elkövetett erőszakos cselekményeket, köztük a felfegyverkezve történő határsértést. Tipikussá vált a fiatal férfiak általi csoportos elkövetés, és nemzetközileg is veszélyes személyek jelentek meg térségben – hívta fel a figyelmet.

Hozzátette:

a szervezett bűnözés teljes „módszertana” tapasztalható volt tavaly, sőt a szerb oldalon az embercsempészcsoportok közti területfelosztás, és az ezekkel kapcsolatos fegyveres összetűzés is megjelent.

A belbiztonsági főtanácsadó tájékoztatása szerint a migránsok tavaly 265 esetben támadtak meg magyar járőrt a szerb határszakaszon, ebből 169-ben járművet, 43-ban műszaki berendezést rongáltak meg. A támadásokban 12 rendőr és 29 katona sérült meg a magyar határ őrizete közben – közölte Bakondi György.

Kitért arra is, hogy Belgrádban 46 esetben nyújtottak be menekültkérelmet, közülük tízen menekült, húszan oltalmazotti státuszban részesültek, tizenhárom esetben pedig azért kellett megszüntetni az eljárást, mert a benyújtó ismeretlen helyre távozott.

Az európai migrációs helyzetről Bakondi György elmondta: változatlan a három fő irány – az olasz, a spanyol és a balkáni –, és mindhárom útvonalon nőtt a migráció mértéke. Az illegális migránsok több mint fele tengeri útvonalon érkezett tavaly Európába, a legtöbben Tunéziából, Egyiptomból, Bangladesből, Szíriából és Afganisztánból.

A balkáni útvonalon főként afganisztáni, szíriai, pakisztáni, marokkói és indiai migránsok érkeztek a magyar határhoz. Ezen az útvonalon a belbiztonsági főtanácsadó kulcsfontosságúnak nevezte Törökországot, ahol csak a regisztrált illegális bevándorlók között 3,6 millió szír és 400 ezer máshonnan érkezett ember tartózkodik, és folyamatos a kiáramlás az Európai Unió felé.

Közlése szerint a török hatóságok falat építettek a szír és iráni határon is, és már 560 ezer szír állampolgárt telepítettek vissza Szíriába, a központi kormányzat által ellenőrzött területekre.

Bakondi György rámutatott arra is, hogy

az EU migrációs politikájában tavaly nem történt érdemi változás.

Szólt arról, hogy az ukrajnai háború elől menekülve tavaly 1 025 667 ember érkezett Magyarországra, közülük menekültkérelmet 210-en adtak be, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást 186 756-an kérelmeztek, menedékes kérelmet 33 182-en nyújtottak be. Kijelölt szálláson a magyar hatóságok 13 472 embert helyeztek el, kórházi kezelésben pedig 674-en részesültek.

A belbiztonsági főtanácsadó információi szerint egyre nő a menekültek száma az ukrán-magyar határon, emellett folyamatos illegális migrációs nyomás várható a szerb szakaszon is 2023-ban. Horvátország schengeni csatlakozása azonban módot ad arra, hogy erőket, eszközöket csoportosítsanak át a szerb határszakaszra – fűzte hozzá, kiemelve, hogy már több mint ezer határvadász teljesít szolgálatot a határon.