Az ukrán külügyminiszter még több katonai támogatást vár Németországtól

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter bízik abban, hogy országa még több katonai segítséget kap Németországtól – közölte maga a politikus a német kollégájával, Annalena Baerbocckal a kelet-ukrajnai Harkivban kedden tett látogatása után.

A német diplomácia vezetője előre be nem jelentett látogatásra érkezett Harkivba. „Ez a város az orosz háború abszolút őrületének szimbóluma. Számomra fontos, hogy ne tévesszük szem elől Ukrajna helyét európai családunkban, még ezen a háborús télen sem” – idézte a Jevropejszka Pravda hírportál Baerbockot.

Kuleba a látogatás után a Twitteren közölte: „Annalena Baerbockkal ma ellátogattunk a háború sújtotta Harkivba, ahol Oroszország nagy szenvedést okozott. Harkiv ma már a sikeres ukrán ellentámadások jelképe, amely azt bizonyítja, hogy Ukrajna győzni fog, ha kellő támogatást kap a partnerektől. Nincs kétségem afelől, hogy további német katonai segítség fog érkezni”.

Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel és több miniszterrel arról tanácskozott, hogy Lengyelország megengedheti-e magának több, készleten levő német gyártmányú Leopard 2 harckocsi átadását az ukrán hadseregnek – írja a Sky News.

A lap felidézi, Ukrajna nyugati gyártmányú nehéz harckocsikat kért szomszédjától, ám a lengyelek egyelőre bizonytalanok a témában. Paweł Szrot, a köztársasági elnök kabinetfőnöke elmondta, széles körű megállapodás, valamint a többi, egyező típusú harckocsival rendelkező ország kötelezettségvállalása is kell ahhoz, hogy teljesíteni tudják a kérést. Hozzátette: az ilyen döntések esetében figyelembe kell venni Lengyelország biztonságát is.

A hétvégén Mateusz Morawiecki miniszterelnök azt mondta, hogy ő és a köztársasági elnök is részt vesznek az Ukrajnának szánt harckocsikról folytatott nemzetközi tárgyalásokon.

A legmodernebb Szu-57-es gépeket is bevethetik az oroszok az ukrajnai harcokban

A legmodernebb Szuhojokat is bevetheti az orosz légierő az ukrajnai harcokban.

A brit védelmi minisztérium információi szerint az orosz légierő bevetheti az egyik legmodernebb vádászbombázóját, a Szu-57-est – tudatta a tárca Twitter-bejegyzésében. A hírszerzési adatok szerint öt darab ilyen gép állomásozik az aktubinszki légibázison.

A 20 ezer méteres magasságban is repülni képes vadászgépet 2021-ben állították szolgálatba az orosz légierőnél, és a világ egyik legmodernebb vadászbombázójának számít.

Szoledar és Artemivszk (Bahmut) orosz bevételéért súlyos harcok folynak az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió tisztségviselőinek keddi nyilatkozatai szerint.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve közölte, hogy Donyeck térségében az orosz hadsereg az offenzíva során az ukrán fegyveres erők 57. és 59. gépesített lövészdandárjának egységeire mért vereséget, megsemmisítve mintegy félszáz katonát, egy harckocsit, két páncélozott harcjárművet és négy egyéb járművet.

Gyenyisz Pusilin, az Ukrajnától elcsatolt Donyecki Népköztársaság megbízott vezetője a Pervij Kanal állami tévécsatornának nyilatkozva azt mondta, hogy Szoledar „nagyon közel áll a felszabadításhoz”, ugyanakkor elismerte, hogy ezért „nagyon nagy árat” kell fizetni és az ukrán helyőrség a veszteségekkel nem számolva tanúsít ellenállást.

Jan Gagin, a donyecki régió vezetőjének tanácsadója a Rosszija 1 tévécsatornán arról beszélt, hogy Artemivszk felszabadítása „ha nem a közeli órákban, akkor a közeli napokban” várható.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner orosz zsoldoscsoport alapítója kijelentette, hogy az ukrán hadsereg „bátran harcol Bahmutért és Szoledarért” és cáfolta azokat a kijelentéseket, amelyek szerint az ukrán katonák tömegesen dezertálnának. Prigozsin szerint – akinek nyilatkozatát a sajtószolgálata osztotta meg Telegramon -, a két városért „véres és nehéz harcok folynak”.

Az RBK gazdasági napilap idézte Prigozsin január eleji nyilatkozatát, amelyben az üzletember azt mondta, hogy történelmi és földrajzi adottságai miatt Artemivszk egyedülálló és nagyon nehéz hely a harci műveletek szempontjából. Felhívta a figyelmet arra, hogy a várost gátak, szakadékok és a magaslatok tagolják, és „hab a tortán”, hogy Szoledar és Bahmut alatt bányák rendszere épült ki, amelyek „valójában földalatti városok hálózatát” alkotják. Artemivszkből és a környező településekből Prigozsin szerint az ukrán hadsereg „egységes védelmi rendszert hoz létre”.

Konasenkov tábornok a keddi hadijelentésben tette közzé a számadatokat: az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjanszk irányában mintegy húsz katona, egy páncélozott harcjármű és négy egyéb jármű, Liman irányában több mint negyven halott és sebesült, egy páncélozott személyszállító és három kisteherautó, a donyecki régió déli részén pedig több mint húsz katona és három kisteherautó volt.

Az orosz harcászati repülőgépek, valamint rakéta- és tüzérségi csapapatok két rakéta- és tüzérségi fegyverraktárra, 62 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 105 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. Egyebek között két amerikai gyártmányú M777-es tarackot, négy lengyel gyártmányú Krab önjáró löveget, három D-20-as vontatott tarackot, két Grad és egy Uragan sorozatvetőt, valamint egy AN/TPQ-50 és egy AN/TPQ-36 ellentűzradart semmisítettek meg. Az orosz légierő lelőtt három ukrán Szu-25-ös repülőgépet, a légvédelem pedig tíz drónt.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 370 repülőgépet, 200 helikoptert, 2866 drónt, 400 légvédelmi rakétarendszert, 7465 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 975 sorozatvetőt, 3802 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7992 speciális katonai járművet veszítettek.

Kedden az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok. Donyeckben legkevesebb egy civil életét vesztette, kilenc pedig megsebesült a találatok következtében.

„Cinikus és megmagyarázhatatlan” volt Kijev és egyes nyugati vezetők reagálása a Moszkva által javasolt ortodox karácsonyi tűzszünetre – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

Sajnálkozását fejezte ki, hogy az ukrán fél elutasította a tűzszüneti ajánlatot, amelynek üzenete Peszkov szerint tisztán humanitárius volt, és azt célozta, hogy azok a keresztények, akik január 7-én ünnepelték a karácsonyt, imádkozhassanak a templomokban.

Vlagyimir Putyin orosz elnök január 6-án éjféltől 36 órás tűzszünetet rendelt el a teljes frontvonalon. Moszkva szerint az orosz hadsereg ebben az időszakban csak viszonozta az ukrán fegyveres erők tüzét.

Peszkov arra figyelmeztetett, hogy az orosz vagyon elkobzására tett kísérletek ellentétesek a nemzetközi joggal, és hogy következményei lesznek minden olyan országra nézve, amely megpróbálja támogatni az elképzelést. A szóvivő a Bloomberg hírügynökség jelentését kommentálta, amely szerint Észtország január végéig tervet készül benyújtani az orosz vagyon elkobzására. Kaja Kallas miniszterelnök decemberben azt hangoztatta, hogy az uniós tagállamoknak folytatniuk kell a munkát „a befagyasztott orosz eszközök felhasználása érdekében”.

„Egyértelmű, hogy az észt hatóságok kiválóan akarnak teljesíteni ezen a területen, és precedenst kívánnak teremteni. Bármilyen lépéseket is tesznek ez ügyben, azok a nemzetközi jog szempontjából teljesen érvénytelenek és jogellenesek lesznek. És minden bizonnyal következményük lesz azokra az országoknak nézve, amelyek bármilyen módon szolidárisak egy ilyen elképzeléssel”

– mondta.

Peszkov nem erősítette meg az egyes Telegram-csatornák által terjesztett értesülést, amely szerint Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese Ukrajnáról tárgyalt Törökországban Victoria Nulanddal, az amerikai külügyminisztérium államtitkárával, és Kurt Volker volt Ukrajna-ügyi különmegbízottal. Megismételte korábbi intelmét, hogy hallgatóközönsége ne tulajdonítson túlságosan nagy jelentőséget Telegram-csatornáknak.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára az Argumenti i Fakti című lapnak adott interjúja kedden megjelent részletében azt állította, hogy az Egyesült Államok hirtelen kivonulása Afganisztánból nagyrészt annak volt köszönhető, hogy Washingtonnak Ukrajnára kellett összpontosítania.

Fejtegetésében azt is hangoztatta, hogy Oroszország erőforrásokban gazdag, hatalmas területekkel rendelkező, önellátásra képes ország, amelynek polgárai tisztelik a történelmüket és nemzeti hagyományaikat. Ez szerinte irritálja a Nyugatot, és felébreszti benne a szándékot, hogy meggyengítse és feldarabolja Oroszországot, elpusztítsa az orosz nyelvet és az „orosz világot”. Úgy vélekedett, hogy általánosságban elmondható: Oroszországunknak „nincs helye Nyugaton”.

Peszkov kérdésre válaszolva Patrusev hétfőn megjelent azon kijelentését is kommentálta, amely szerint az ukrajnai események nem Moszkva és Kijev összecsapását jelentik, hanem a NATO és Oroszország katonai konfrontációját.

„Közvetve, érintőlegesen a NATO és az Egyesült Államok feltétlenül részese ennek a konfliktusnak”

– mondta a Kreml szóvivője.

„De facto már közvetett részévé váltak ennek az összecsapásnak azzal, hogy fegyverekkel, technológiával, hírszerzési információkkal tömik tele Ukrajnát. Részvételük ebben a konfliktusban nyilvánvaló. Patrusev a dolgok valós helyzetét állapította meg” – mondta a Kreml szóvivője.

Az amerikai Oklahoma állam egyik támaszpontján kapnak kiképzést ukrán katonák a Patriot légelhárító rendszerek kezeléséhez – közölte kedden Pat Ryder, a Pentagon szóvivője.

A kiképzés a jövő héttel veszi kezdetét a Fort Sill bázison 90-100 ukrán katona részvételével. Az amerikai védelmi tárca szerint ez az egy üteg üzemeltetéséhez szükséges állomány.

A kiképzés, amely rendszerint hosszabb időt igényelne, most csak néhány hónapig fog tartani. Ryder szerint felgyorsítják a folyamatot, hogy a katonák minél hamarabb visszatérhessenek a frontra.

Fort Sillben működik az amerikai hadsereg egyik tüzérségi iskolája és ott tartják a Patriot kezeléséhez szükséges alapkiképzést is. A közepes hatótávolságú rakétarendszer egyebek között repülőgépek, drónok, manőverező robotrepülőgépek és rakéták megsemmisére alkalmas. Washington decemberben újabb, mintegy kétmilliárd dolláros katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára, ezen belül az első Patriot-üteg leszállítását.

Az orosz erők kedden ismét tüzet nyitottak a dél-ukrajnai Herszon városára, az eddigi információk alapján egy helyi lakos sérült meg – közölte Jaroszlav Janusevics, a megye kormányzója.

Hozzátette, hogy találat ért egy helyi oktatási intézményt is. A mostanit megelőzően hétfő este nyitottak tüzet az orosz erők a megyeszékhelyre – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Találat ért egy családi házat, amelyben tűz ütött ki, egy ember életét vesztette.

Janusevics egy korábbi Telegram-üzenetében közölte, hogy hétfőn az orosz erők 46 alkalommal lőtték a megye területét harckocsikkal, rakéta-sorozatvetőkkel és aknavetőkkel, illetve egyéb tüzérségi fegyverekkel, két civil vesztette életét és kettő sérült meg.

Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy az elmúlt napban az oroszok 86-szor nyitottak tüzet a Donyeck megyei Szoledar városra és peremvidékére különböző tüzérségi fegyverekkel. Szavai szerint Szoledar lerohanásának fő módszere, amelyhez az ellenség most folyamodik, a rakéta-sorozatvetők és az ágyútüzérség alkalmazása és ezek támogatásával a gyalogság kis csoportjainak előretörése.

Közölte, hogy az orosz erők óriási veszteségeket szenvednek el, de továbbra is próbálnak előrenyomulni a város felé.

A Luhanszk megyei kormányzói hivatal közölte, hogy hétfőn két civil vesztette életét, és kettő sérült meg a Szvatove közelében fekvő Nevszke falu elleni orosz támadásban. A hivatal adatai szerint mire az ukrán hadsereg felszabadította a települést, már csupán mintegy 150 lakója maradt.

Pavlo Kirilenko, a szomszédos Donyeck megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy hétfőn hat helyi lakos sérült meg az orosz erők támadásai következtében, négy Bahmutban és kettő Kurahivkában.

Az ukrán hadsereg egyik szóvivője közben arról számolt be, hogy a Dnyipro folyón az ukrán csapatok megsemmisítettek egy kisebb orosz hadihajót a Herszon megyei Bilohrudij szigetnél.

Vitalij Kim, a herszoni régióval szomszédos Mikolajiv megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy az oroszok az Ocsakiv elleni hétfői támadás során eltaláltak egy második világháborús „aknatemetőt”, és áttörték a veszélyes területre öntött méteres betonréteget. A világháborús aknák robbanása szavai szerint több mint kétszáz épületben okozott károkat a településen.

Az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat arról tájékoztatott, hogy a hideg idő miatt több régióban átlépték a megszabott fogyasztási limitet, ezért ismét vészleállításokat alkalmaznak. Arra nem tért ki a szolgáltató, hogy mely megyékben lesz rendkívüli áramkimaradás.