Az ukrán kormány új megbízott belügyminisztert nevezett ki a helikopter-baleset után

Az ukrán kormány kinevezte Ihor Klimenkót, a nemzeti rendőrség vezetőjét megbízott belügyminiszternek – közölte Denisz Smihál ukrán miniszterelnök, melyről a Sky News számolt be.

Smihál néhány órával azután jelentette be a kinevezést, hogy az előző miniszter, Denisz Monasztirszkij meghalt egy Kijev melletti helikopter-balesetben.

Elmondta, hogy Klimenkót hivatalosan a belügyminiszter-helyettesi tisztségre nevezték ki, de a miniszteri feladatokat is ellátja.

A mentést végzők befejezték a keresést túlélők, illetve holttestek után a szerdai helikopter-baleset helyszínén, az ukrán fővároshoz közeli Brovariban – közölte délután az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat.

A katasztrófavédelem által megerősített adatok szerint a balesetben 14-en haltak meg, köztük egy gyermek, valamint 25-en sérültek meg, beleértve 11 gyermeket.

A helikopter a belügyi delegációval fedélzetén szerda reggel zuhant le Brovariban, egy óvoda közelében. A becsapódás következtében tűz ütött ki a helyszínen. A balesetben életét vesztette a helikopteren utazó Denisz Monasztirszkij belügyminiszter, valamint első helyettese, Jevhenyij Jenyin és a tárca államtitkára, Jurij Lubkovics, továbbá három pilóta és még három, a minisztérium alkalmazásában lévő személy.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megindította az eljárást a szerencsétlenség okainak feltárására. Három alapvető verziót vizsgálnak: a repülési szabályok megsértését, műszaki meghibásodást és szándékos cselekményt.

Volodimr Zelenszkij „szörnyű tragédiának” nevezte a ma reggeli helikopterbalesetet. Az ukrán elnök Telegram-csatornáján a következőket írta: „Ma szörnyű tragédia történt Brovariban. Lezuhant az állami mentőszolgálat helikoptere, a baleset helyszínén pedig tűz ütött ki.”

Majd így zárta bejegyzését: „Részvétem az áldozatok családtagjainak és barátainak. (…) Nyugodjanak békében mindazok, akik életüket vesztették ezen a sötét reggelen.”

Az Ukrajnában bevezetett tilalom miatt szó sem lehet tárgyalásokról Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnökkel – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.

„Zelenszkijjel szóba sem jöhetnek tárgyalások, már azért sem, mert törvényben tiltott meg minden tárgyalást az orosz kormánnyal” – mondta.

Lavrov szerint Oroszország kész „bármilyen komoly javaslatra válaszolni”, de még nem látott ilyet. Ismételten azzal vádolta a nyugati országokat, hogy megtiltják Kijevnek a Moszkvával folytatandó tárgyalásokat, holott a konfliktusban részes felek korábban már megkezdték a rendezési projektek megvitatását.

„Ukrajnának a kezére csaptak (a márciusi orosz–ukrán tárgyalások után) és megmondták neki: még nem! És azóta, a tavalyi év tavasza után sokszor – egész nyáron, kora ősszel – a nyugati tisztviselők újra és újra azt mondták, hogy túl korai még a tárgyalásokba bocsátkozni, Ukrajnának több fegyvert kell kapnia, hogy erős pozícióból kezdhesse meg a tárgyalásokat”

– mondta a külügyminiszter.

Lavrov értelmetlennek nevezte a Zelenszkij által a G20-csoport elé terjesztett tízpontos rendezési tervet. Kifogásolta, hogy miközben a politikusai az hangoztatják, hogy Ukrajna nélkül nem lehet dönteni Ukrajnáról, valójában a Nyugat dönt Ukrajna helyett. A tárcavezető ugyanakkor korábban megjegyezte: az Ukrajnának nyújtott támogatás mértéke azt mutatja, hogy a Nyugat sokat tett fel az Oroszország elleni háborúra.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is arra hívta fel szerdán ismételten a figyelmet, hogy Ukrajna jogszabállyal zárja ki a tárgyalások lehetőségét.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerdai Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy az Ukrajnáról szóló tárgyalásokhoz az új területek Oroszország részévé válásának elismerésére vagy „hallgatólagos elfogadására”, valamint új nemzetközi szabályok megalkotására van szükség.

Álláspontja szerint az ENSZ alapokmányában foglalt hét alapelv közül legalább kettőt Oroszország és a vele szemben ellenséges államok eltérően értelmeztek. Mint írta, a nemzetek önrendelkezési jogának elvéről van szó (a Donyec-medencei köztársaságok és Ukrajna más, Moszkva által immár sajátjának tekintett területei esetében), valamint a nemzetközi kötelezettségek jóhiszemű végrehajtásának elvéről, különös tekintettel a minszki megállapodásokra.

Világháború kirobbantását tervezték

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház elnöke, ugyancsak a Telegramon azt írta, hogy Angela Merkel volt német kancellár, Francois Hollande volt francia elnök és Olekszij Danilov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács vezetője korábbi beismerő nyilatkozatai bizonyítékként szolgálhatnak egy katonai bíróság számára.

„Ezek a vezetők egy világháború kirobbantását tervezték, amelynek következményei előre láthatók voltak. És megérdemlik, hogy bűnhődjenek a bűneikért”

– írta a házelnök.

Vologyin szerint a három általa megnevezett politikus nyilatkozatai megerősítették az Ukrajna ellen indított „különleges hadművelet” szándékát, amely lehetővé tette a katasztrófa, és rengeteg ember halálának megelőzését.

A RIA Novosztyi hírügynökség ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Merkel december elején elismerte: az ukrajnai rendezés alapjának tekintett, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is megerősített minszki megállapodásokkal időt akartak adni Kijevnek ahhoz, hogy megerősödjön. Később ezt Hollande is megerősítette. Danilov tavaly augusztusban vallotta be, hogy miután Zelenszkij elutasította a 2019-ben Párizsban javasolt Minszk 3-at, Kijev megkezdte a felkészülést egy „nagy háborúra” Moszkvával.

Nem a legmodernebb, ráadásul nem is szárazföldi célpontok ellen kifejlesztett rakétákkal okozzák a legkomolyabb károkat az oroszok.

A múlt héten Oroszország újabb nagyszabású légitámadást mért ukrán városokra. Az offenzíva elsősorban Dnyipró városát érintette súlyosan, ahol egy kilencemeletes házat ért találat, és legkevesebb negyvenen meghaltak.

A támadás során az orosz légierő H–22-es típusú rakétákat lőtt ki öt Tu–22-es nagy hatótávolságú bombázóval. A lövéseket a kurszki területről és az Azovi-tengerről hajtották végre. Az ukrán radarberendezések észlelték a kilövés hozzávetőleges helyét, a rakéta magasságát és repülési sebességét, ugyanakkor fegyveres erőik nem rendelkeznek olyan eszközökkel, amelyek alkalmasak lennének az ilyen típusú rakéták kiiktatására.

A háború kezdete óta az oroszok több mint 210 ilyen típusú rakétát lőttek ki, az ukrán légvédelem pedig – saját bevallása szerint – egyet sem tudott ezek közül megsemmisíteni.

H–22 rakéta (Forrás: Wikipédia)

A folyékony üzemanyaggal működő hajtóművel felszerelt H–22-es rakéta először az 1960-as évek végén került gyártásba. Eredetileg repülőgép-hordozó hajók ellen fejlesztették ki, szárazföldi, kiemelt fontosságú statikus célpontok elleni képességei csak másodlagosak. A rakéta a célpont megközelítése előtt közel 2300 kilométer per órás sebességre gyorsul, a becsapódás előtti utolsó fázisában meredek szögben lezuhan, ekkor még nagyobb lehet a sebessége. Robbanófejének tömege közel van az egy tonnához, maximális hatótávolsága pedig 600 kilométert tesz ki. Érdekessége a rakétának, hogy akár nukleáris robbanófejjel is fel lehet szerelni, ráadásul nagy területű célpontok, például repülőterek vagy kikötők ellen minden bizonnyal hatékonyabb is volna.

Szakértők szerint ugyanis a H–22 szokványos felhasználás mellett elavult fegyvernek tekinthető, melynek pontossága hagy kivetnivalókat maga után. Ennek ellenére, mint azt Jurij Ignat, az ukrán légierő szóvivője elárulta, ezek az eszközök hihetetlen nehézségeket okoznak Ukrajnának. „Még a legmodernebb légvédelmi rendszereink – például az Sz–300-as, amely abban a térségben működik – sem képesek lelőni a H–22-es rakétát” – fogalmazott Ignat.

Az ukránok attól félnek, az ilyen rakétatámadások akár tönkre is tehetik a kijevi infrastruktúrát.

Kissinger: Oroszországot idővel vissza kell engedni a nemzetközi rendszerbe

Csak az állandó párbeszéd fenntartásával lehet elkerülni a jelenleg zajló háború kiterjedését, eszkalációját Henry Kissinger szerint, aki úgy látja, Oroszország további elszigetelése helyett érdemes volna már most azon gondolkodni, hogy a megfelelő időben az oroszok miként kerülhetnek vissza a nemzetközi vérkeringésbe. Emellett viszont Ukrajna semlegességét is idejétmúltnak tartja.

A volt amerikai külügyminiszter a davosi világgazdasági fórumra online bejelentkezve elmondta, Oroszországnak lehetőséget kell adni arra, hogy egy napon újra csatlakozzon a nemzetközi rendszerhez egy esetleges ukrajnai békemegállapodás után, és folyamatos párbeszédet kell folytatni az országgal.

Szerinte fontos, hogy a konfliktus eszkalálódása Oroszország és a Nyugat között elkerülhető legyen. Mint mondta, Oroszország jelenleg úgy érzi – joggal –, hogy a Nyugat ellene folytat háborút. Ez pedig „arra késztetheti, hogy átértékelje történelmi álláspontját, amely az európai kultúra iránti vonzalom és az európai dominanciától való félelem ötvözete volt”.

Egy olyan forgatókönyv, amely a szuverén orosz állam megrendülését hozza el, megnyitja a lehetőséget a belső konfliktusok és a külső beavatkozás előtt, „miközben legalább 15 ezer atomfegyver van a területén” – emlékeztette a világ vezetőit Kissinger. Vagyis úgy véli, meg kell akadályozni, hogy a háborút „Oroszországba vigyék”.

Kitért arra is, hogy Ukrajna semlegességét már nem tartja reálisnak, az ország NATO-tagsága hosszú távon nem elkerülhető a térség biztonsága szempontjából. „A háború előtt elleneztem Ukrajna NATO-tagságát, mert attól tartottam, hogy az pontosan azt a folyamatot indítaná el, amelyet most látunk” – fogalmazott az idős politikus. Majd hozzátette: „A semleges Ukrajna gondolata ilyen körülmények között már nem értelmes.”

A múlt hónapban a The Spectator folyóiratban is kifejtett gondolatait megismételve rávilágított, a harctéren elért eredményeket Ukrajnának előbb-utóbb „a tárgyalóasztalra is le kell tennie”. Ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy egyelőre sem Oroszország, sem Ukrajna nem mutatott különösebb buzgalmat a tárgyalások megkezdésére. Ez azért lehet, mert míg Moszkva szerint a tárgyalások előfeltétele, hogy az ukránok elismerjék az orosz területi nyereségeket, addig Kijev azt követeli, az orosz csapatok hagyják el a Krím-félszigetet és minden más megszállt ukrán területet.

A diplomata „Hogyan kerülhetünk el egy újabb világháborút” címmel írt esszét a The Spectator új számába, amelyben kifejtette, hogy a Nyugat Oroszország szétverésére irányuló törekvése valószínűleg nukleáris káoszt idézne elő. „Közeleg az idő, hogy a már megvalósult stratégiai változásokra építsünk, és azokat egy új struktúrába integráljuk a tárgyalásos béke elérése felé” – írta Kissinger.

„A békefolyamathoz Ukrajnát a NATO-hoz kell kapcsolni. A semlegesség alternatívája már nem értelmes” – hangsúlyozta. Figyelmeztetett, hogy az Oroszország „impotenssé” tételére irányuló további kísérletek egy ellenőrizhetetlen és kiszámíthatatlan spirálhoz vezethetnek – olvasható a Zero Hedge cikkében.

Leszögezte, hogy Oroszország „felbomlásával” óriási hatalmi vákuum keletkezne, amelyet a nagyobb hatalmak betöltetnének, és az egész világot érintő új fenyegetések bukkannának fel.

„A versengő társadalmak úgy dönthetnek, hogy vitáikat erőszakkal rendezik. Más országok megpróbálhatnák erőszakkal kiterjeszteni igényeiket. Mindezeket a veszélyeket súlyosbítaná a több ezer nukleáris fegyver jelenléte, amely Oroszországot a világ két legnagyobb atomhatalmának egyikévé teszi” – fejtette ki.

A 99 éves államférfi tavaly sokakat feldühített, amikor azt merte javasolni, hogy Ukrajna ismerje el a Krímet Oroszország alá tartozó területnek, cserébe pedig az orosz erők vonuljanak vissza a február 24-i invázió előtti vonalaikra.

Korábban azt mondta, hogy „nem volt bölcs amerikai politika Ukrajnát megpróbálni felvenni a NATO-ba.” Kissinger legújabb javaslata máris hasonlóan heves visszatetszést vált ki – annak ellenére, hogy egyértelműen kifejezte támogatását Ukrajna militarizálása mellett.

Az új Kissinger írás legvitatottabb sorai minden bizonnyal azok a részek, amelyekben „nemzetközileg felügyelt népszavazásokat” javasol az önrendelkezésről az Oroszország által megszállt, és még most is heves harcok tárgyát képező keleti területeken.

Kissinger ezután hangsúlyozza: „A békefolyamat célja kettős lenne: Ukrajna szabadságának megerősítése és egy új nemzetközi struktúra meghatározása, különösen Közép- és Kelet-Európa számára. Végül Oroszországnak helyet kell találnia egy ilyen rendben.”

Kritikusai és maga Ukrajna is biztosan elutasítja a Kissinger-tervet, tekintve, hogy felvetette a népszavazás lehetőségét azokon a vitatott területeken, „amelyek az évszázadok során többször is gazdát cseréltek” (különösen a Donbasz). Ez már el is kezdődött, egyesek egyenesen „téveszmének” minősítették a béketervét.

Kétségtelen, hogy a közeljövőben is lesznek olyan vélemények, hogy Kissinger „Kreml-párti” lett.

A nukleáris katasztrófa fenyegetése kapcsán pedig az egykori külügyminiszter megjegyezte: „Oroszország katonai kudarcai nem szüntették meg globális nukleáris hatókörét, amely lehetővé teszi számára, hogy Ukrajnában eszkalációval fenyegetőzzön.”