A világon minden tizedik ember éhezik.

A világon minden tizedik ember éhezik. Sok cég azonban hatalmas profitra tett szert a válságok időszakában, ugyanis 95 élelmiszeripari és energiaipari óriásvállalat duplázta meg nyereségét 2022-ben.

Huszonöt év óta először tapasztalható, hogy a rendkívüli szegénység és gazdagság egyaránt növekszik – számolt be a Tagesschau híroldala az Oxfam International szervezetének jelentésére hivatkozva.

A szervezet A leggazdagabbak túlélik című dokumentuma szerint ugyanis a vállalatok és tulajdonosaik komoly profitra tettek szert a válságok időszakában.

A 2020-as koronavírus-járvány óta a világ lakosságának egy százalékát jelentő gazdagokra ugyanis 26 milliárd dollár jutott, míg a maradék 99 százalékra mindössze 16 milliárd.

Az élelmiszergyártók és az energiaszolgáltatók nyertek a legtöbbet

Az elmúlt évben a milliárdosok vagyona ugrásszerűen gyarapodott, leginkább az élelmiszergyártó cégek és az energiaszolgáltatók bevétele által.

Kilencvenöt ezen cégekből tavaly megduplázta nyereségét

– mutatott rá a híroldal. Németországban a 2021 és 2022 közötti nyereségből keletkezett összeg 81 százaléka a lakosság leggazdagabb egy százalékához került, a német lakosok 99 százaléka pedig a maradék 19 százalékos bevételen osztozott.

A szervezet továbbá kiemelte, 1,7 milliárd munkavállaló olyan országokban él, ahol az infláció a bérek növekedését is meghaladja. A Földön nagyjából minden tizedik ember éhezik.

Termelőkapacitások leállítása, gyárak „hibernálása”, munkahelyek megszűnése – ezeket hozták el a nyomasztóan magas energiaárak a tavalyi évben, és egyelőre úgy néz ki, a rossz tendencia idén is folytatódhat. Erősen kérdéses, hogy vajon túléli-e a megpróbáltatásokat az egykor világelső európai ipar.

Ebben a pillanatban még szinte felmérhetetlen károkat okozhat az európai iparnak az energiaválság. A problémák mélységéről a Politico ír hétfői cikkében.

A rendkívül magas energiaárak miatt az európai gyárak egy része „hibernált üzemmódban” van jelenleg, hisz termelést nem tudnak végezni, ám a teljes leállás a berendezések meghibásodásához vezetne. Egy franciaországi üveggyár vezetője elmondta a brüsszeli lapnak, szerinte a gyár jövője biztosított, de küzdelme szimbolizálja Európa évszázados gyártási bázisát sújtó mélyebb válságot.

Az energiaköltségek, melyek az orosz–ukrán háború hatására nőttek rekordszintre, sok cég számára a versenyképesség drasztikus romlását hozták el. Emellett a zöldiparnak nyújtott hatalmas amerikai támogatási csomag is könnyen az Atlanti-óceánon túlra csalogathatja a vállalkozásokat.

Az energiaválság káros hatásait elsősorban az üveggyártás, a vegyi-, fém-, műtrágya- és papíripar, valamint a kerámia- és a cementipar érzi meg a leginkább, amelyek termelésükhöz a legtöbb energiát igénylik. Ezen iparágak egyébként összesen nyolcmillió embernek adnak munkát, ami persze számottevően alacsonyabb szám, mint mondjuk a 30–40 évvel ezelőtti, de még mindig jelentősnek mondható.

Az európai ipar leépülése nem ma kezdődött, ugyanakkor a brüsszeli lap szerint Kína és az „egyre inkább protekcionista módon viselkedő Egyesült Államok” által támasztott gazdasági verseny könnyen lehet, hogy az utolsó felvonásba löki ezt a folyamatot. Legalábbis több magas rangú európai politikus erre figyelmeztet. Egy ilyen szörnyű végkifejlet – amelynek a társadalmi és politikai következményei egyelőre szinte felmérhetetlenek – rémképe, úgy néz ki, talán ébresztőt fújt az Európai Unióban.

A Duralex francia üveggyártó La Chapelle-Saint-Mesmin-i üzemének egyik kemencéje 2022. november 2-án. A cég vezérigazgatója novemberben bejelentette, hogy az erősen emelkedő áram- és gázárak miatt a téli hónapokra leállítják a termelést, a kemencéket csak alapjáraton üzemeltetik. A 250 dolgozót megtartják, a termeléskiesést pedig a tíz hónapra elegendő raktárkészletről pótolják. A leállás a cég energiafogyasztását 50 százalékkal csökkenti (Fotó: MTI/EPA/Teresa Suarez)

Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa a munkatársaknak küldött újévi e-mailben például kiemelt prioritásnak nevezte Európa globális versenyképességének javítására irányuló erőfeszítéseket. A Politico által megszerzett e-mailben olvashatjuk azt is, hogy

„Kína, az Egyesült Államok és más országok – nem sikertelenül – megpróbálják magukhoz vonzani ipari kapacitásainkat”

– írja Breton. Emiatt pedig Európa ellátásbiztonsága, exportképessége és rengeteg munkahely kerül veszélybe.

A cikk szerint decemberben úgy nézett ki, a kontinens ipari nagyhatalma, Németország végül átvészeli a téli energiaválság legrosszabb időszakát, hiszen úgy tudta 15 százalékkal csökkenteni gázfogyasztását, hogy a teljes ipari termelése ennek megfelelően visszaesett volna. Ám a szerző rögtön hozzá is teszi,

a gázárak – a közelmúltbeli csökkenés ellenére – még mindig mintegy hatszor magasabbak, mint az előző 10 év átlagára, és több mint négyszer kerülnek többe, mint a versenytárs országokban, például az Egyesült Államokban.

Fennáll tehát a veszélye, hogy nagyobb német cégek is áthelyezik tevékenységüket Európán kívülre, a kisebb vállalkozások viszont akár meg is szűnhetnek.

Nincs könnyű helyzetben „Európa gyáriparának ékköve”, az autógyártás sem, mely még a koronavírus-járvány hatásait sem heverte ki egészen. A Volkswagen-csoport által nemrég kiadott közlemény arra figyelmeztet, hogy

Európa számos területen már nem versenyképes, különösen a villamosenergia- és gázköltségek tekintetében.

Elkészült autók a Volkswagen zwickaui üzemében (MTI/EPA/Uwe Meinhold)

Pár évvel ezelőtt még joggal reménykedett abban az öreg kontinens, hogy a „zöldipari forradalom” motorja lehet. Ezek az álmok mára jóformán szerte foszlottak. Az USA 369 milliárd dolláros inflációcsökkentő törvénye és a zöldtechnológiáknak nyújtott hatalmas támogatások komoly lépéskényszerbe hozták az Európai Uniót.

Luc Triangle, a feldolgozóipari dolgozókat képviselő IndustriALL nevű szakszervezet főtitkára úgy fogalmazott, nem túlzás azt mondani, hogy az európai ipar, kezdve a leginkább energiaigényes iparágakkal, komoly egzisztenciális válsággal néz szembe.

Jelenleg, még a válság ellenére is, a foglalkoztatási ráta nem mutat komolyabb kilengéseket, sőt valamivel még erősödött is, hiszen a munkanélküliség júliusban 6 százalékra csökkent – derül ki a bizottság múlt hónapban közzétett éves munkaerőpiaci jelentéséből. A jelentés ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a továbbra is igen magas energiaköltségek „komoly kockázatot” jelentenek a munkahelyekre, különösen az energiaigényes feldolgozóipari ágazatokban.

És vannak is nyugtalanító példák. Még júniusban 441 főt bocsátottak el egy alumínium-oxidot gyártó cégnél a romániai Tulceában, az év végén 300 főt a szlovákiai Žiar nad Hronom egyik üzemében, valamint 350 főt egy lengyelországi kerámialap-gyártónál. Októberben az 1865 óta Ludwigshafenben székelő német vegyipari óriáscég, a BASF közölte, végleg leépíti európai tevékenységét. Elképzelhető, hogy a válság foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatása még csak most kezdődik.

A már idézett szakszervezeti vezető attól tart, hogy a kialakulóban lévő helyzet növelheti az euroszkepticizmust az unióban. „Vannak politikai következményei. Mely pártok fognak nyerni ezen? Amelyek ki tudják aknázni az emberek elégedetlenségét és csalódottságát” – nyomta meg finoman a pánikgombot Triangle.

A határozott és gyors fellépést követelő országok közül egyértelműen Franciaország emelkedik ki, mely egy új, átfogó „Made in Europe” névvel illetett stratégiát követel.

Az uniós vezetők legutóbbi, decemberi csúcstalálkozójáról kikerült információk szerint utasították az Európai Bizottságot, hogy gyorsan dolgozzon ki javaslatokat az összes releváns nemzeti és uniós eszköz mozgósítása érdekében. Nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy kijelenthessük, a február 9–10-re tervezett újabb csúcstalálkozón is a kiemelt témák közé fog tartozni az energiaválság. A közös irányvonal természetesen még nem kristályosodott ki.

Emmanuel Macron a decemberi EU-csúcson (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

Az eddigi „válaszlépések” nagyrészt nemzeti szinten történtek: Németország például 200 milliárd eurót különített el a vállalkozásoknak és a háztartásoknak szánt támogatási csomagra. Berlin az ipari fogyasztók által a gázért és az áramért fizetendő árat is korlátozni kívánja. Franciaországban új törvényjavaslatot jelentettek be, mely a zöld iparágak áttelepítésének ösztönzését célozza.

Sokan tartanak attól, hogy jelentős uniós szintű beavatkozás nélkül azok az országok, amelyek nem rendelkeznek Németország vagy Franciaország „költségvetési tűzerejével”, könnyen lemaradhatnak.

Egy közvéleménykutatásból kiderült, a német társadalom minden rétege a bőrén érzi a gazdasági válság hatásait. Leginkább az alacsony jövedelműek fejezték ki elégedetlenségüket jelenlegi pénzügyi helyzetükkel, a nyugdíj előtt álló generáció pedig az időskori anyagi biztonság hiánya miatt szorong.

Minden negyedik német azt mondja, hogy pénzügyi helyzete nem kielégítő. A WELT kérésére készített közvéleménykutatás szerint sokan úgy vélik, az új évben a dolgok még rosszabbra fordulnak.

Az ezer megkérdezett németből majdnem minden negyedik nyilatkozott úgy, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzete nem jó. A lap szerint ilyen magas értékre még a 2008–2009-es gazdasági válság idején sem volt példa.

„Az infláció és a megélhetési költségek meredek emelkedése jelenleg óriási terhet ró az emberekre” – mondta Henrik Ahlers, a kutatást végző Ernst & Young üzleti tanácsadócég németországi vezérigazgatója.

A németek legalább 56 százaléka pesszimista a jövőt illetően, pedig előző évben ez az arány csak 34 százalék volt. A kutatásból kiderül az is, hogy ez a negatív hozzáállás minden korcsoportra kiterjed, de különösen az 56-65 éves korosztály, a következő nyugdíjba vonuló generáció tagjai körében tapasztalható. Mindez pedig összhangban van azzal is, hogy az időskori anyagi biztonság hiánya miatti aggodalom általánosságban megnőtt.

A megkérdezettek 41 százaléka már most úgy véli, hogy gazdasági helyzete 2023-ban romlani fog. 2020-hoz képest ez négyszeres növekedést jelent.

Az 56 és 65 év közötti válaszadók itt is kiemelkednek, mivel ebben a korcsoportban 52 százalék tart attól, hogy az új évben ismét rosszabb lesz a helyzete.

A munkahelyek biztonsága és a munkanélküliség tekintetében nem észlelhető ilyen borúlátás, a válaszadók 85 százaléka biztonságosnak tartja a munkahelyét, és ez minden korcsoportra igaz. A jövedelemkategóriákat tekintve viszont komoly különbségek vannak. A 70 000 euró feletti nettó jövedelemmel rendelkező, ún. „csúcskeresők” körében a legkisebb a félelem a munkahely elvesztése miatt, míg az alacsony jövedelműek, akiknek nettó jövedelme nem éri el a 25 000 eurót, sokkal jobban aggódnak. Ők az elmúlt időszak veszteseiként látják magukat. Ennek a jövedelmi osztálynak legalább kétharmada úgy érzi, hogy életszínvonala nagyságrendekkel romlott az elmúlt tíz évben.

Összességében a válaszadók 38 százaléka úgy látja, ma aránylag rosszabbul él, mint egy évtizeddel ezelőtt.

Az életkor növekedésével csökken azoknak a válaszadóknak az aránya, akik pozitívan értékelik életszínvonaluk alakulását. A 65 év felettiek körében ez az arány csak 21 százalék, míg a 35 év alattiak körében még mindig csaknem a fele.

„Életkortól és jövedelemtől függetlenül az emberek most mindenütt meghúzzák a nadrágszíjat” – szögezi le a lap. A németek többsége jelenleg kerüli a nagyobb vásárlásokat, különösen autókból és bútorokból fogy kevesebb, mint egy évvel korábban. De a szórakoztató elektronikai cikkekre, valamint a ház- és lakásfelújítási, korszerűsítési munkálatokra fordított kiadások is csökkennek.

A megkérdezettek 49 százaléka kevesebb étteremlátogatást is tervez, 42 százalékuk pedig a szabadidős tevékenységeken, mozin, uszodán, sporton igyekszik spórolni.

Egyedül az élelmiszerekre terveznek valamivel magasabb kiadások, ez azonban valószínűleg az árak elszabadulásának köszönhető.

A kutatás kitér arra is, hogy a megtakarítási vágy, vagy inkább kényszer mögött a folyamatosan emelkedő energiaárak és megélhetési költségek miatti aggodalom áll.

Az orosz-ukrán háború kérdése szintén előkelő helyen szerepel az aggodalmak listáján, ahogy az európai migráció ügye is. Olyan problémák, mint a klímaváltozás vagy a környezetszennyezés viszont egyértelműen háttérbe szorultak.