Több mint 350 illegális migránst tartóztatott fel a rendőrség

A Bács-Kiskun megyei határszakaszon a rendőrök három esetben összesen 10 határsértőt tartóztattak fel Balotaszállás, Nagybaracska és Kisszállás közigazgatási területén.

Csongrád-Csanád megyében a járőrök tizenhárom esetben összesen 212 határsértőt tartóztattak fel Röszke, Makó, Ruzsa, Csanádpalota, Szeged és Ásotthalom közigazgatási területén.

Győr-Moson-Sopron megyében a rendőrök Győr területén 17 határsértőt tartóztattak fel. Pest megyében, Üllő területén 9 határsértőt, míg Budapesten 1 határsértőt tartóztattak fel. Komárom-Esztergom megyében Mocsa területén 11 határsértőt, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Mályinka területén pedig 1 határsértőt tartóztattak fel.

A feltartóztatott illegális migránsok szír, indiai, török, marokkói és afgán állampolgárnak vallották magukat, azonban sem személyazonosságukat, sem magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét nem tudták igazolni.

Az elmúlt 24 órában öt esetben Csongrád-Csanád megyében a rendőrök összesen 92 főt megakadályoztak a hazánk területére történő illegális belépésben.

Ásotthalom területén, lakott területen kívül a járőrök ellenőrzés alá vontak egy 29 éves román állampolgárt, aki egy moldáv honosságú személygépkocsit vezetett. A gépkocsiban 6 török állampolgár tartózkodott.

Mocsa közigazgatási területén a járőrök ellenőrzés alá vontak egy német honosságú személygépkocsit, amit egy 49 éves bolgár férfi vezetett. A gépkocsiban 11 afgán állampolgár utazott.

Ruzsa külterületén a járőrök, ellenőrzés alá vontak egy magyar honosságú személygépkocsit, amit egy 21 éves ukrán állampolgár vezetett. A gépkocsiban 7 indiai férfi állampolgár utazott.

A járőrök, Üllő közigazgatási területén ellenőrzés alá vontak egy olasz honosságú személygépkocsit, amit egy 20 éves albán állampolgár vezetett. A gépkocsiban 9 afgán és indiai férfi tartózkodott.

Magyarország területén az elmúlt 24 órában 4 esetben embercsempészés miatt indult büntetőeljárás.

Migrációs reformra készülhet az Európai Unió, legalábbis a legtöbb tagállam abban bízik, hogy a februári intézkedések reformot hoznak a bevándorláspolitikában. Egyre többen képviselik azt az álláspontot, amit Magyarország: vagyis, hogy a migrációs válságot helyben kell kezelni és nem szabad a problémát behozni Európába. Közben a nyomás fokozódik: Szerbiában rengetegen várnak arra, hogy illegálisan jussanak be az Európai Unióba – számolt be az M1 Híradó.

„Túl sok a probléma, nem jutunk át. A szerb rendőrök mindig elkapnak, elveszik a telefont, a pénzt, így nehéz lesz eljutni Olaszországba” – mondta egy afgán migráns.

A szerb rendőrség folyamatosan figyeli a befogadóközpontot és környékét, ezért az utóbbi időben kevesebb incidens történt.

 „Nagyjából 150-en vannak odabent. A szabadkai taxison nem vállalják egyébként, hogy a migránsokat Horgos irányába fuvarozzák, ugyanis a rendőrség különleges egységei erősen ellenőrzik a taxisokat is, és nem engedik őket, hogy – az illegális bevándorlókat – a határ közelébe vigyék. Emiatt legfeljebb a makkhetesi erdőbe szállítják őket, azt is este, illetve az éjszakai órákban. Egyébként az utóbbi hetekben jelentősen csökkent a Szabadkára és egyáltalán Észak-Bácskára nehezedő migrációs nyomás” – jelentette az M1 helyszíni tudósítója.

Míg hét évvel ezelőtt Magyarország egyedül maradt a migráció elleni küzdelemben, mostanra már a legtöbb tagállam sürgeti Brüsszelt, hogy találjon megoldást a bevándorlási krízisre.

Az Európai Bizottság azonban érdemi javaslattal még nem állt elő, csak a kötelező szétosztási kvótát erőlteti – erre mutatott rá az M1-en nyilatkozó szakértő. Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője elmondta: februárban születhet valamiféle döntés a migrációs nyomás kezelésére. Több ország azon az állásponton van, amit Magyarország a kezdetektől képvisel, vagyis hogy az unión kívül kell kezelni a problémát.

„Több tagállam is fölvetette már, hogy kezdjük ott, hogy a kérelmeket Európán kívül bíráljuk el, hogy ebbe az irányba fog-e elmenni a svéd elnökség és a svéd bizottság, azt nem tudjuk, februárban kiderül, hogy mit tesznek le az asztalra” – fejtette ki.

A szakértő emlékeztetett: a 2015 óta tartó migrációs válság kezelésére még csak próbálkozások voltak, Brüsszel nem a megfelelő intézkedésekkel avatkozott be. Bár 18 ország vállalta a kvóta rendszert, a számok azt igazolják, hogy ez kudarcba fulladt.

Rendkívüli migrációs csúcstalálkozót tartanak február elején, erről állapodtak meg Brüsszelben az uniós vezetők. Az állam- és kormányfők egynapos találkozójukon továbbá egyetértettek abban, hogy konkrét intézkedésekkel támogatják az európai gazdaság versenyképességének megőrzését, és összehangolják az energiával kapcsolatos lépéseket. A helyzet súlyos, mivel a becslések szerint jövő télen 30 milliárd köbméterrel kevesebb gáz áll majd rendelkezésre, mint ebben az évben, ezért az EU-nak közép- és hosszútávon is fel kell készülnie a leválásra a fosszilis energiáról.

A jelenlegi fokozott migrációs nyomás nagyrészt a bevándorláspárti brüsszeli politika következménye, márpedig Európa mindaddig nem lesz biztonságban, amíg nem tudja megállítani az illegális migrációs folyamatokat – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Máltán.

Rámutatott: vannak országok, amelyek egyszerre vannak kitéve ennek a két jelenségnek, ilyen Málta és Magyarország is. Hazánk idén már 263 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályozott meg, ahogy a szigetország is a Földközi-tengeren keresztül érkezők emelkedő számáról tett jelentést – mondta.

„Európában összességében nő a migrációs nyomás, és ez nagyrészt annak a következménye, hogy Brüsszel továbbra is egy migrációt támogató, ösztönző politikát visz” – szögezte le.

„Mindaddig nem leszünk biztonságban a migráció tekintetében, amíg Brüsszel nem változtat migrációpárti politikáján, és amíg végre nem beszélünk világosan és egy hangon, s nem mondjuk ki, hogy csak azok jöhetnek Európába, akik jogosan tudnak ide jönni” – tette hozzá.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy az NGO-k összejátszanak az embercsempész-hálózatokkal, és a Földközi-tengeren gyakorlatilag már az embercsempész-maffia részeseivé váltak, ekképpen pedig közösen nyomás alá helyezik az európai szuverén országokat, ők akarják eldönteni azt, hogy nekünk kiket kellene beengedni.

„Ma Nyugaton ezeket a szervezeteket hősként állítják be, holott ezek bűnbandák részeseivé váltak” – fogalmazott.

Kitért az ukrajnai háborúra is, amelynek nyomán földrajzi elhelyezkedése miatt Magyarország és Málta is súlyos problémákkal néz szembe, előbbi az energiaellátás válsága, utóbbi a hajózást érintő korlátozások miatt.

A két ország ezért egyetért abban, hogy minél előbb békére van szükség, s egyik fél sem szállít fegyvert Ukrajnának – jelentette ki.

A miniszter kiemelte, hogy Budapest és Valletta politikailag a legtöbb kérdésben hasonló álláspontot képvisel, ilyen például az, hogy az Európai Unióra szuverén országok integrációjaként tekintenek.

„Nem támogatjuk, hogy az egyhangúság helyett az EU-s döntéshozatal a minősített többség irányába mozduljon el. Nem támogatjuk, hogy az Európai Unió újabb hatásköröket vegyen el a tagállamoktól, és szeretnénk azt elérni, hogy minden egyes tagállammal szemben Brüsszel tisztelettel viselkedjen, függetlenül annak az országnak a méretétől” – mondta.

A miniszter méltatta a kétoldalú együttműködést, kifejtve, hogy az mindkét félnek sok hasznot hozott. Közölte, a kereskedelmi forgalom több mint 60 százalékkal bővült, valamint a turisztikai forgalom is jelentősen erősödött. Mintegy 41 százalékkal nőtt a magyarok által Máltán eltöltött vendégéjszakák száma, és idén eddig kétszer annyi máltai turista érkezett Magyarországra, mint tavaly egész évben – tette hozzá.

A civil hajók lefoglalását és rájuk kivethető pénzbírság emelését jelentette be Matteo Piantedosi olasz belügyminiszter csütörtök este, aki szerint egyes civil szervezetek célja az európai politika és társadalom destabilizálása.

A belügyi tárca vezetője hangoztatta, hogy néhány héten belül új magatartási kódexet vezetnek be a Földközi-tengeren tevékeny civil szervezetek számára, melyek hajói az olasz partok felé tartanak migránsokkal a fedélzetükön.

Elmondta, megemelik a civil hajókra kivethető közigazgatási bírság mértékét, és szükség esetén a hatóságok le is foglalhatják őket.

Piantedosi kijelentette, a római kormány nem törődik bele, hogy Olaszország egyedüli kikötési ponttá váljon Európában. Hozzátette, a tervezett előírások szabályozni kívánják a civil szervezetek tevékenységét, melyek szabályok nélkül cselekednek, és azt hiszik, ránk kényszeríthetik tevékenységüket.

A migrációról az államoknak, nem a civil szervezeteknek kell dönteniük – jelentette ki a miniszteri. Megjegyezte, a tengeri mentés szintén az államok feladata.

A belügyminiszter a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) megalapításának tizedik évfordulója alkalmából rendezett nyilvános találkozón szólalt fel, melyet Róma belvárosában tartottak.

Matteo Piantedosi úgy vélte, “nem lenne meglepetés, ha kiderülne, hogy egyes nem kormányzati szervezetek egy nagyobb hálózat láncszemeit képzik, melyet olyasvalaki irányít, aki azt a nézetet akarja keresztülvinni, hogy a migráció ellenőrizhetetlen jelenség”.

Kijelentette, nem zárja ki, hogy egyes civil szervezetek mögött akár titkosszolgálati tevékenység is húzódhat, mivel befolyásolási mechanizmusokat alkalmaznak, melyek célja az országok politikai és gazdasági destabilizálása.

Giorgia Meloni miniszterelnök a Brüsszelben zajló európai uniós csúcstalálkozón kijelentette, a tagállamoknak eltérő az álláspontja a migrációról, de az EU-nak egyértelmű politikai vonalat kell képviselnie. Meloni minél gyorsabb migrációs találkozót sürgetett, amelynek időpontja Emmanuel Macron francia elnök közlése szerint februárban Párizsban lehet.

Róma nem először próbálkozik magatartási kódex bevezetésével: a korábbi baloldali belügyminiszter Marco Minniti 2017 nyarán írt alá szabályrendszert egy tucatnyi civil szervezettel. A Matteo Salvini belügyminisztersége idején 2018-ban bevezetett rendelkezések a hajók lefoglalását tartalmazták, valamint akár 50 ezer euróig terjedő bírság kiszabását a hajókra. Év eleje óta több mint 98 ezer ember érkezett az olasz partokra.

A németek csaknem fele szerint a bevándorlás negatív hatással van Németországra – derült ki a YouGov közvélemény-kutató intézet friss felméréséből, amelyet a dpa német hírügynökség felkérésére készített.

A megkérdezettek 47 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy a bevándorlás elsősorban negatív befolyással van Németországra. A válaszadók mindössze 29 százaléka látta úgy, hogy a bevándorlásnak inkább pozitív hatásai vannak. A felmérés résztvevőinek negyede határozatlan volt a kérdésben, vagy megtagadta a válaszadást.

A megkérdezettek 44 százaléka gondolja azt, hogy a berlini kormánynak szigorítania kellene a bevándorlási feltételeket. A válaszadók húsz százaléka szerint könnyíteni kellene a követelményeket, 28 százaléka pedig fenntartaná a jelenlegi irányvonalat.

A német kormány migrációs és bevándorlási politikája a felmérés résztvevőinek 61 százaléka szerint rossz vagy nagyon rossz, 27 százalék szerint pedig jó vagy inkább jó.

Novemberben tovább erősödött az illegális migráció az Európai Unió külső határain, továbbra is a Nyugat-Balkánon keresztül vezető útvonal a legkedveltebb, az EU-ban észlelt összes illegális határátlépés 45 százalékát ebben a régióban jegyezték fel idén — közölte az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) .

A varsói központú uniós ügynökség tájékoztatása szerint az év első tizenegy hónapjában mintegy 308 ezer illegális határátlépést jelentettek az Európai Unió külső határain, ami 68 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában.

Novemberben a Frontex adatai szerint mintegy 27 ezren próbálták meg szabálytalanul átlépni az EU valamely külső határát, ami 15 százalékos növekedést jelent 2021 azonos hónapjához képest.

A jelentés szerint az év első tizenegy hónapjában az EU-ba vezető legaktívabb migrációs útvonalak között a nyugat-balkáni volt a legforgalmasabb, ahol 152 százalékos növekedés mellett 139 525 illegális határátlépést jegyeztek fel. Novemberben több mint 14 105-en próbáltak ezen az útvonalon az EU területére jutni, több mint kétszer annyian, mint egy évvel korábban.

A Földközi-tenger középső részén kialakult, főként Olaszországot érintő migrációs útvonalon az észlelések száma szintén emelkedett január és november között.

Itt a vizsgált időszakban 93 805 illegális határátlépés történt, ami 49 százalékos növekedést jelent az előző év azonos tizenegy hónapjához képest. Ezen az útvonalon novemberben az illegális bevándorlók száma 8213 volt, ami szintén meghaladta az előző év azonos hónapjának adatait.

A Földközi-tenger keleti térségében kialakult, Görögországot és Ciprust érintő migrációs útvonalon az idén november végéig 39 850 illegális határátlépést jegyeztek fel az illetékes hatóságok. Ez a két ország esetében összesen 116 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest. A két országban november folyamán 3404 illegális határátlépésről számoltak be, az adat októberben 2882 volt.

A Földközi-tenger nyugati medencéjében, főként Spanyolországot érintő migrációs útvonalon az év első tizenegy hónapjában 13 672 jogtalan határátlépést jeleztek, ami 20 százalékkal marad el a tavalyi adatoktól.

Ezen a migrációs útvonalon novemberben 350-en próbáltak Európába jutni, amíg októberben 1895-en.

A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken az év első tizenegy hónapjában 14 747 illegális migráns szállt partra, az adat 26 százalékkal kevesebb a tavalyi számoknál. Ugyanitt novemberben 514-en léptek az unió területére illegálisan, amíg számuk az előző hónapban 1803 volt.

Az Európai Unió keleti, Fehéroroszországgal közös határán januártól novemberig — a tavaly feljegyzett adatokhoz képest idén 29 százalékos visszaesés mellett — 5071-en lépték át illegálisan az EU külső határait. Novemberben ugyanitt 334 észlelés történt az októberi 441-hez képest.

Közölték továbbá, hogy a Nagy-Britanniával közös tengerszakaszon többen kíséreltek meg átjutni a szigetországba, mint korábban. Az év első tizenegy hónapjában 68 102 tengeri átkelést regisztráltak, ez a mutató éves viszonylatban 40 százalékos emelkedést mutat — tette hozzá jelentésében az EU határ- és partvédelmi ügynöksége.