Mik lehetnek az "olajársapka" várható következményei?

Lassan nem az a kérdés Európában, hogy mennyibe kerül a nyersolaj vagy az üzemanyag, hanem az, hogy lesz vagy nem lesz – erről Hortay Olivér beszélt annak kapcsán, hogy hétfőn életbe lépnek az olajszankciók Oroszországgal szemben, és Európa ársapkát is bevezet az orosz nyersanyagra. A Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője szerint az egyre súlyosabb piaci feszültség Magyarországra is begyűrűzik majd, ami akár a magyar benzinárstopot is veszélybe sodorhatja – számolt be az M1 Híradó.

Mostantól fognak igazán fájni a brüsszeli szankciók. Hétfőtől ugyanis az olajársapka és az orosz olajembargó okoz majd jelentős károkat, főként az Európai Uniónak. Szakértők szerint a brüsszeli intézkedések Oroszországnak biztos nem okoznak nagy fájdalmat, miközben Európa minden országa fuldoklik az inflációban, Ukrajna pedig csődben van

Hortay Olivér szerint az már most látszik, hogy az ársapka és az embargó óriási logisztikai és szervezési problémát okoz majd az európai közösségnek. Hiszen korábban az EU az olajigényének több mint a negyedét – vagyis napi több millió hordót – Oroszországtól vásárolta, ezt a mennyiséget kell most minél hamarabb pótolnia máshonnan. És, ebben a folyamatban a legkisebb hiba is ellátási problémát okozhat.

Az elemző hozzátette, ha az uniónak sikerülne is az ellátási nehézségeket elkerülnie, az áremelkedéseket nem fogja tudni elkerülni. Már csak azért sem, mert az ural típusú olajnál 50 százalékkal drágábban lehet beszerezni a nyugati, azaz a brent típusú nyersanyagot. Arról nem is beszélve, hogyha a Kreml nem tudja rövid időn belül az Európába eddig szállított olaját máshol értékesíteni, akkor visszafogja a termelését, ami ugyancsak áremelkedést idézhet elő a világpiacon.

Folyamatosan ellenőrzik a szakemberek a Dunai Finomító vezetékrendszerét. Rendben érkezik az orosz olaj, és ez így lesz hétfőn is. Magyarország ugyanis mentességet kapott a szankció alól, így hozzánk továbbra is akadálymentesen érkezhet az olaj, ám a globális hatások nem állnak meg a határnál, vagyis a mentességünk ellenére sem tudjuk teljesen kivonni magunkat az intézkedés hatása alól.

„Lassan nem az a kérdés Európában, hogy mennyibe kerül a nyersolaj, mennyibe kerülnek az üzemanyagok, hanem az, hogy lesz, vagy nem lesz. És ez a piaci feszültség ami egyre súlyosabb ez Magyarországra is befog gyűrűzni.

Magyarországot is érinteni fogja negatívan és akár veszélybe sodorhatja a benzinárstop intézkedést is. Emellett fontos azt is tisztázni, hogy az Európai Unió tagállamainak a gazdasága nagyon szorosan összekapcsolódik és ezért a gazdasági problémák, a kibontakozó gazdasági válság szintén, hazánkat is súlyosan érintheti” – fogalmazott.

Itt lenne az ideje, hogy Brüsszelben is belássák: az ilyen és ehhez hasonló intézkedések leginkább az európai gazdaságnak fájnak – így reagált az olajársapka bevezetésére a magyar külügyminiszter.

Szijjártó Péter internetes bejegyzésében azt írta, a tárgyalások során sokat küzdöttünk a magyar érdekekért, és végül sikerrel jártunk.  Magyarország mentességet kapott az olajársapka alkalmazása alól. Ezzel ismételten sikerült megvédenünk hazánk energiaellátásának biztonságát.

Szakértők biztosra veszik, hogy a brüsszeli lépések miatt Európában a recesszió tovább mélyül.

Ez alól üdítő kivétel lehet Magyarország, amely az idei 4-4,5 százalékos GDP-növekedést követően jövőre is bővül az előrejelzések szerint 1,5 százalékkal, miközben a nyugati gazdaságok teljesítménye jelentősen visszaeshet.

Ezt erősíti, hogy piaci hírek szerint a nagy olajkitermelő országok, az oroszokkal együtt a jövőben még jobban összehangoljak majd kitermelésüket és szállításaikat. A várakozások szerint az OPEC-tagállamok csökkenteni fogják kitermelésüket, amely újabb áremelkedési hullámot indíthat el, még nehezebb helyzetbe hozva az unió gazdaságát.

Megállapodott Európa a tengeren szállított orosz olaj ársapkájáról. Nem kerülhet majd többe hordónként 60 dollárnál. Az uniós tagállamok mellett a G7-ek és Ausztrália is jelezte, hogy alkalmazni fogja az olajársapkát. Magyarországot ez nem érinti, mert az olajársapka csak a tengeri szállításra vonatkozik. Szakértők mégis attól tartanak, hogy a döntés áremelkedést és ellátási hiányt okozhat .

Megállapodás született az EU-ban az orosz olaj árplafonjáról – jelentette be az újságíróknak Andrzej Sados, Lengyelország Európai Unió mellé rendelt állandó képviseletének vezetője pénteken. A lengyel nagykövet úgy fogalmazott: bár Varsó alacsonyabb árat követelt, visszavonta ezt, így Lengyelország mégis elfogadta az EU által javasolt, a tengeri úton szállított orosz nyersolaj 60 dolláros hordónkénti felső árkorlátozását. Mégpedig azért, mert a túlzottan alacsony ár miatt fennállt annak a veszélye, hogy nem érkezik majd elegendő mennyiségű kőolaj Európába, ami további gazdasági visszaesést okozott volna.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Az EU és a G7 országok megállapodtak az orosz olaj árplafonjáról

Az EU-tagországok a tagállami kormányokat tömörítő Tanácsban jóváhagyták az intézkedés unión belüli végrehajtását.

Andrzej Sados később egy tévéinterjúban azt mondta: az a cél, hogy korlátozzák Oroszországot.

„A lépés célja, hogy megakadályozzuk az olajárak ellenőrizetlen emelkedését, aminek következtében Oroszország többet keresne. A világnak más irányokból is többet kellene fizetnie az olajért. Ennek a döntésnek a következtében az orosz költségvetés bevételei, azaz az orosz hadigépezet finanszírozása korlátozott lesz” – fogalmazott Lengyelország EU-nagykövete.

A 60 dolláros uniós ársapkát vasárnap teszik hivatalossá, egy nappal később, hétfőn pedig életbe lép az orosz kőolajszankció is.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Szijjártó Péter: Magyarország mentességet kapott az olajársapka alkalmazása alól

Ismételten sikerült megvédeni Magyarország energiaellátásának biztonságát.

Brüsszelben az elmúlt hónapokban egymás után jelentették be az újabb és újabb szankciócsomagokat Oroszországgal szemben. A hatodik javaslattal májusban az Európai Bizottság olajembargót akart elrendelni. Bár a javaslat azonnal komoly feszültséget okozott, a csomagot mégis elfogadták.

Az Unió a jövő héttől csak tankerhajókon kaphat kőolajat az olalajexportőr országoktól. A kérdés, hogy a 60 dolláros maximált áron milyen és mekkora mennyiségű nyersanyag érkezhet Európába. Az biztos, hogy az oroszok a csővezetékek után tengeren sem szállítanak ilyen alacsony áron kőolajat, ez pedig óriási bizonytalanságot okozhat a kontinensen. Drasztikusan növelheti például az energiaellátás kockázatát.

A döntéssel Brüsszel határozott üzenetet akar küldeni az oroszoknak, holott az intézkedés nem lesz komoly hatással az orosz gazdaságra

– erről a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója beszélt az M1-en.

Gát Ákos Bence szerint a bizonytalanságot az is fokozza, hogy Oroszország korábban bejelentette: ha Európa ársapkát vezet be az olajra, akkor leállítják a szállítást.

„Az lesz a kérdés hogy Oroszország mit lép erre, ebben a sakkjátszmában. Az olajembargóval kapcsolatban pedig az a kérdés, hogy el tudja-e adni azt az olajat, amit nem tud értékesíteni majd az Európai Unión belül, más országokban. Rengeteg mindentől függ ez, milyen lesz a kereslet Kínában. A Covid-intézkedéseket ott most vezetik ki, megnőhet az ipari termelés, több energiára lehet szükségük, ez segíthet Oroszországnak” – mondta Gát Ákos Bence.

Az Európai Uniót azonban a lépés jelentősen gyengítheti. A kutató szerint ugyanis ha Oroszország nem tudja eladni a fennmaradó olajkészletét, akkor csökkentheti a termelést, ami áremelkedéshez vezethet, ez pedig tovább növelheti a szankciós inflációt.

Az Európai Unióban a hatások várhatóan negatívak lesznek

Bár Magyarországot sem az olajszankció, sem az olajársapka nem érinti, azok piaci hatásai alól nem tudja magát kivonni – erről már a Századvég Konjunktúra Kutató Zrt. energia és klímapolitikai üzletágvezetője beszélt.

Magyarország szempontjából fontos kiemelni, hogy az előzetes információk alapján, az olajembargóhoz hasonlóan az olajárplafon alól is sikerült mentességet kiharcolnia, így hazánk közvetlen ellátásbiztonságát nem sérti az intézkedés. Azonban az áremelkedés és a kibontakozó válság hozzánk is begyűrűzik majd – mondta Hortay Olivér, aki hozzátette: a szankció hatásai miatt, itthon akár a benzinárstop fenntartása is veszélybe kerülhet.

Az árplafon a kőolaj esetében hétfőn, december 5-én, a finomított kőolajtermékek esetében pedig 2023. február 5. után lép hatályba. A finomított kőolajtermékek árát a határidő előtt véglegesítik – jegyezték meg. Az árplafon nem vonatkozik a már megvásárolt olajra, amelyet december 5. előtt raknak a hajókra, és amelyet 2023. január 19. előtt kirakodnak – tették hozzá.

A tanácsi határozat emellett mentességet vezetett be a fent említett tilalmak alól az Oroszországból származó vagy onnan exportált azon nyersolaj és származékai esetében, amelyeket a meghatározott árplafon szintjén vagy az alatt vásárolnak.

A Tanács továbbá vészhelyzeti záradékot is bevezetett,

amely lehetővé teszi az olajnak az árplafonon felüli vásárlását és szállítását, a szállításhoz szükséges technikai segítségnyújtást, illetve a kapcsolódó közvetítői szolgáltatásokat vagy finanszírozást, ha ezek szükségesek az emberi egészség és biztonság vagy a környezet védelme érdekében, illetve természeti katasztrófa esetén.

A bizottsági közlemény továbbá hangsúlyozta: az EU Oroszország elleni szankciói hatékonynak bizonyulnak. Rontják Oroszország képességét új fegyverek gyártására és a meglévők javítására, valamint akadályozzák az anyagszállítást.

Oroszország nem szűnő agressziójának geopolitikai, gazdasági és pénzügyi következményei egyértelműek, mivel a háború megzavarta a globális nyersanyagpiacokat. Az EU továbbra is biztosítja, hogy szankciói ne érintsék az Oroszországból más országokba irányuló energia- és mezőgazdasági élelmiszer-exportot. Az Európai Bizottság felügyeli az uniós szankciók végrehajtását az Európai Unió egészében – tették hozzá.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton bírálta és elégtelennek nevezte döntést, amely szerinte „komolytalan”, és „kényelmes a terrorista állam költségvetése szempontjából”.

„Oroszország már hatalmas veszteségeket okozott minden országnak azzal, hogy szándékosan destabilizálta az energiapiacot. A világ pedig nem meri valóságos energetikai lefegyverzést alkalmazni Moszkvával szemben” – sajnálkozott az ukrán elnök.

Moszkva elutasította az árplafont. „Nem fogadjuk el ezt a árplafont” – jelentette ki újságíróknak Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, miközben Moszkva előzőleg figyelmeztetett, hogy nem fog kőolajat szállítani azoknak az országoknak, amelyek elfogadják ezt az intézkedést.

Komolytalan és gyenge az olajársapka – így reagált az ukrán elnök az európai döntésre. Volodimir Zelenszkij szerint a hordónkénti 60 dollár helyett 30 dollárban kellett volna megszabni a legmagasabb árat. Brüsszel és Washington azonban úgy látja: az ársapka azonnali és súlyos hatással lesz az orosz gazdaságra. Amerika viszont – úgy tűnik – nem bízza a véletlenre olajellátását: pénteken megállapodott Venezuelával az ottani olajtartalékok kitermeléséről.

„Nem lehet komoly, ha az orosz terrorista államnak ilyen kényelmes árszintet szab meg. Oroszország már így is komoly károkat okozott az egész világnak az energiapiac szándékos destabilizálásával, mégsem voltak képesek elhatározni az oroszok energetikai lefegyverzését. Ez egy gyenge álláspont és csak idő kérdése, hogy egy szigorúbb szabályozást kelljen bevezetni. Kár, hogy ezt az időt elvesztegetjük” – mondta az ukrán elnök.

Hozzátette: a 60 dolláros hordónkénti ár is évi 100 milliárd dollár nyereséggel növeli az orosz gazdaságot. Zelenszkij sokkal szívesebben fogadta volna a balti államok javaslatát, amelyek 30 dollárban húzták volna meg az orosz olajár plafonértékét.

Az Európai Bizottság elnöke azonban állítja: az ársapka nehéz helyzetbe sodorja majd az orosz gazdaságot, miközben stabilizálja a nemzetközi energiapiacot.

„Az ársapkának három célja van. Először is megerősíti a szankcióinkat. Másrészt tovább csökkenti Oroszország bevételeit, harmadrészről pedig stabilizálja a globális energiapiacot, hiszen engedélyezi a tengeren szállított olaj kereskedelmét harmadik országokba, amennyiben az 60 dollár alatti áron fut. Tehát az ársapka a fejlődő országok számára is jövedelmező lesz” – mondta Ursula von der Leyen.

A korlátozó intézkedéshez csatlakoztak a G7-ek is – az Európai Bizottsághoz hasonlóan az amerikai pénzügyminisztérium is hitet tett a kezdeményezés mellett. Janet Yellen pénzügyminiszter szerint az ársapka azonnal csökkenteni fogja Oroszország bevételeit és korlátozni fogja hadi költségvetését.

Washington azonban nem bízza a véletlenre olajellátását: pénteken történelmi megállapodás született az Egyesült Államok és Venezuela között. A szocialista pártállam egész idáig az amerikai szankciókat nyögte, mostantól azonban a kaliforniai Chevron vállalat fogja végezni az évek óta parlagon heverő tengeri olajlelőhelyek feltárását és kitermelését. Venezuela partjainál találhatóak ugyanis a világ legnagyobb olajtartalékai.

Oroszország egyébként már korábban jelezte: nem fog olajat adni azoknak az országoknak, amelyek maximalizálják az árakat.

Az európai és G7-es döntés után a Kreml szóvivője jelezte: Moszkva nem fogadja el az ársapka rendszerét, a pontos válaszlépéseket azonban még mérlegeli az orosz vezetés.