Kifizetés helyett újabb és újabb feltételeket szab Brüsszel

A magyar lakosság méltánytalannak ítéli Brüsszel lépését, hogy a brüsszeli testület mégsem elégszik meg a korábban általa szabott 17 feltétel teljesítésével, és – újabb feltételekkel előállva – továbbra sem fizet.

November 30-án az Európai Bizottság bejelentette, hogy támogatja az uniós helyreállítási alap forrásainak lehívására vonatkozó magyar terv elfogadását, amely 5,8 milliárd euró (hozzávetőlegesen 2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás felhasználását teszi lehetővé Magyarország számára – írja a Századvég friss elemzésében.

Úgy fogalmaznak, a brüsszeli testület ugyanakkor a kohéziós források tekintetében fenntartotta további 7,5 milliárd euró (hozzávetőlegesen 3000 milliárd forint) zárolását, valamint a kifizetéseket 27 „szupermérföldkőhöz” kötötte. A Századvég decemberi közvélemény-kutatása feltérképezte, hogy a lakosság hogyan viszonyul a magyar kormány törekvéseihez az uniós források kifizetése érdekében, kitérve a Brüsszel által szabott újabb feltételek megítélésére.

Magyarország kormánya hónapokon át tartó tárgyalássorozatot folytatott az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy hazánk hozzájuthasson a részére jogosan járó kohéziós forrásokhoz, illetve a helyreállítási alap összegeihez. A párbeszéd eredményeként Magyarország vállalta egy 17 pontból álló intézkedési csomag teljesítését, melynek elemeit az Országgyűlés az elmúlt hetekben törvénybe iktatta – írja a Századvég weboldalán.

Úgy értékelték, a kérdés közéleti jelentőségét mutatja, hogy a megkérdezettek több mint háromnegyede (79 százaléka) hallott arról, hogy Brüsszel 17 jogi, intézményes feltétel teljesítéséhez kötötte hazánk számára az uniós források kifizetését.

Megállapították továbbá, hogy a jelentős többség támogatja a kormányzat törekvéseit a szóban forgó források kifizetéséhez szükséges feltételek teljesítésével kapcsolatban.

A kutatás rávilágít arra, hogy a válaszadók 61 százaléka egyetért azzal, hogy Magyarország kormánya igyekszik teljesíteni az Európai Bizottság feltételeit, hogy hazánk megkaphassa az uniós forrásokat.

Habár az említett intézkedéscsomag elemei tárgyalásos úton, Brüsszel jóváhagyásával kerültek kialakításra, és Magyarország a vállalásait hiánytalanul teljesítette, az Európai Bizottság – utólag – mégis további feltételeket szabott az uniós források kifizetéséhez. Didier Reynders uniós igazságügyi biztos azzal indokolta a testület döntését, hogy „Magyarország nem haladt előre megfelelő mértékben a szükséges, az Európai Bizottság aggályainak eloszlatására hozott reformok terén”.

A Századvég kutatási adatainak tanúság szerint a magyarok közel kétharmada (63 százaléka) hallott arról, hogy a brüsszeli testület mégsem elégszik meg a korábban általa szabott 17 feltétel teljesítésével, és – újabb feltételekkel előállva – továbbra sem fizet.

Kijelenthető, hogy a lakosság méltánytalannak ítéli Brüsszel lépését.

A megkérdezettek több mint fele (57 százaléka) úgy gondolja, hogy az Európai Bizottság igazságtalanul jár el Magyarországgal szemben az újabb feltételek megfogalmazásával.

A Századvég Alapítvány egy korábbi elemzésében rávilágít, hiába az Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Olaf Scholz német kancellár által propagált 21. századi Marshall-segély terve, ezt a magyar társadalom többsége elutasítja.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Olaf Scholz német kancellár a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent közös cikkében – a második világháborút követően az Egyesült Államok által Nyugat-Európának nyújtott átfogó segélyprogram, a Marshall-terv mintájára – egy 21. századi Marshall-tervet szorgalmazott, melynek keretében az Európai Unió nagyszabású támogatási programot indítana Ukrajna újjáépítésének finanszírozására. Von der Leyen és Scholz hangsúlyozták, hogy többgenerációs feladatról van szó, amelynek már most neki kell kezdeni. A Századvég feltérképezte, hogy a magyar lakosság mit gondol az Ukrajnát érintő pénzügyi és katonai segítségnyújtás különböző formáiról, különös tekintettel az ország európai – és azon belül magyar – adófizetői pénzekből történő újjáépítésének elképzelésére.

Ukrajna európai finanszírozású újjáépítésének gondolata nem tekinthető újkeletűnek, a felvetés hónapok óta Brüsszel politikai napirendjének részét képezi. Az Európai Tanács 2022 márciusában egy Ukrajnát segítő szolidaritási vagyonkezelői alap létrehozása mellett döntött, illetve szorgalmazta az ehhez szükséges előkészületek haladéktalan megkezdését. Ezek után májusban egy nemzetközi konferenciára került sor, Ukrajna támogatása érdekében, melynek célja egyebek mellett az ország újjáépítéséhez szükséges források előteremtése volt. Ezt követően az Európai Tanács a május 30–31-i rendkívüli ülésén kijelentette, hogy fontolóra kell venni egy Ukrajna újjáépítését célzó platform létrehozását, melyben többek között az ukrán kormány, az Európai Unió és annak tagállamai, illetve az Európai Beruházási Bank vennének részt. Ezzel párhuzamosan a testület felkérte az Európai Bizottságot, hogy a helyreállításhoz nyújtott uniós támogatással összefüggésben terjesszen elő javaslatokat. Látható tehát, hogy

Brüsszel részéről világos politikai szándék körvonalazódott Ukrajna európai pénzekből történő újjáépítésére.

A magyar adófizetők nem viselhetik a helyreállítás költségeit

A kutatási adatok tükrében kijelenthető, hogy a közvélemény elvárásai nem találkoznak a brüsszeli vezetők elképzeléseivel az Ukrajna újjáépítéséhez szükséges pénzügyi források előteremtése kapcsán. A felmérés szerint a magyarok többsége (53 százaléka) ellenzi, hogy az Európai Unió és tagországai finanszírozzák Ukrajna helyreállítását. Ehhez hasonlóan a megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka) nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió és tagállamai finanszírozzák a háború alatt az ukrán nyugdíjakat és szociális ellátást, továbbá

több mint háromnegyedük (79 százalékuk) nem támogatja, hogy a fegyveres konfliktus tartama alatt az ukrán fizetéseket európai pénzekből fedezzék.

Ezen felül fontos hangsúlyozni, hogy az Ukrajnának biztosított katonai jellegű segítségnyújtást továbbra is elutasítottság övezi a magyar lakosság körében. A válaszadók 78 százaléka ellenzi az ukrán haderő európai uniós kiképzését (szemben az augusztusban mért 77 százalékkal),

valamint 81 százalékuk nem támogatja, hogy az Európai Unió és tagjai fegyvert vásároljanak Ukrajnának.

A közvélemény-kutatás – az Európai Unió mellett – kitért Magyarország szerepvállalásának megítélésére is Ukrajna pénzügyi támogatásában. Megállapítható, hogy

a megkérdezettek közel háromnegyede (72 százaléka) elutasítja, hogy magyar adófizetők finanszírozzák Ukrajnát.