kulcsár edina
Ukrajna nem győzött és nem is fog győzni ebben a háborúban – fogalmazott véleménycikkében Douglas Macgregor nyugalmazott ezredes, aki Donald Trump korábbi amerikai elnök vezette adminisztráció védelmi miniszterének tanácsadója is volt.
A Biden-kormányzat a demokratikus társadalomban egy újabb megbocsáthatatlan bűnt követ el, ugyanis nem hajlandó elmondani az amerikai népnek azt az igazságot, hogy a nyugati média népszerű „ukrán győzelem” narratívájával ellentétben, Ukrajna nem győzött és nem is fog győzni ebben a háborúban – fogalmazott véleménycikkében Douglas Macgregor nyugalmazott ezredes, aki Donald Trump korábbi amerikai elnök vezette adminisztráció védelmi miniszterének tanácsadója is volt. A cikket a hirado.hu szemlézte.
A szakértő szerint az Ukrajnából érkező több millió menekült, valamint a kereskedelmi viták, az amerikai fegyvereladásokból származó haszonszerzés és a magas energiaárak együttesen azzal a kockázattal járnak, hogy az európai közvéleményt a háború és a NATO ellen fordítják.
Azok a nemzeti politikai és katonai vezetők, akik elkötelezték az Amerikai Egyesült Államokat a vietnami, balkáni, afganisztáni és iraki háborúk mellett, általában ezt azért tették, mert meg voltak győződve arról, hogy a harcok rövid és döntő kimenetelűek lesznek. Az amerikai elnökök, elnöki tanácsadók és magas rangú katonai vezetők soha nem álltak meg azon gondolkodni, hogy a nemzeti stratégia – ha egyáltalán létezik ilyen – a konfliktus elkerülését jelentheti, hacsak nem a nemzetet támadják meg és kényszerítik harcra.
„Ukrajna ennek a mentalitásnak a legújabb áldozata” – fogalmazott Douglas Macgregor nyugalmazott ezredes, és a Donald Trump korábbi amerikai elnök vezette adminisztráció védelmi miniszterének tanácsadója legújabb véleménycikkében.
Oroszország nemzeti erejének és stratégiai érdekeinek kritikus, gyökeres és átfogó elemzésének hiányában az amerikai magas rangú katonai vezetők és politikai főnökeik olyan
mint például a földrajzi mélység, a szinte korlátlan természeti erőforrások, a nagyfokú társadalmi kohézió és a katonai-ipari kapacitás, amely lehetővé teszi a haderő gyors növelését.
Ukrajna most háborús övezet, és ugyanolyan bánásmódban részesül, mint amilyet az amerikai fegyveres erők alkalmaztak a második világháborúban Németországban és Japánban, az 1960-as években Vietnamban, illetve évtizedeken át Irak területén.
Lekapcsolt közvilágítás Kijevben 2022. november 29-én. (Fotó: EPA/Oleg Petrasyuk)
Az elektromos hálózatokat, a közlekedési infrastruktúrát, a kommunikációs infrastruktúrát, az üzemanyag-előállítást és a lőszerraktárakat szisztematikusan pusztítják. Ukránok milliói menekülnek továbbra is a háborús övezetből, hogy biztonságba kerüljenek, ami baljós következményekkel jár az európai társadalmakra és gazdaságokra nézve – mutatott rá a volt tanácsadó.
A hónapok óta tartó súlyos ukrán veszteségek, amelyek a dél-ukrajnai orosz védelem elleni értelmetlen támadások végtelen sorozatából erednek, vészesen meggyengítették az ukrán erőket.
A NATO katonai szervezetének európai tagjai, akik a háborúnak a társadalmukra és gazdaságukra gyakorolt hatását leginkább viselik, előreláthatóan egyre inkább kiábrándulnak Washington ukrajnai proxy-háborújából.
A szakértő szerint
Az Ukrajnából érkező több millió menekült, valamint a kereskedelmi viták, az amerikai fegyvereladásokból származó haszonszerzés és a magas energiaárak együttesen azzal a kockázattal járnak, hogy az európai közvéleményt Washington háborúja és a NATO ellen fordítják.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatali idejének első éveiben az orosz fegyveres erőket kizárólag a nemzeti területvédelemre szervezték, képezték ki és szerelték fel. Az ukrajnai különleges katonai művelet végrehajtása azonban megmutatta, hogy ez a megközelítés a 21. században már nem megfelelő Oroszország nemzetbiztonsága szempontjából.
A különleges katonai művelet nyitó szakasza egy leegyszerűsített és korlátozott célokkal rendelkező művelet volt. Moszkva a volt tanácsadó szerint soha nem akart többet tenni, mint meggyőzni Kijevet és Washingtont arról, hogy
Ez a különleges hadművelet azonban érvénytelen feltételezéseken alapult, ezért az oroszok meg is szüntették. Mint kiderült, a különleges katonai művelet korlátozott jellege a Moszkva által kívánt eredmény ellenkezőjét érte el, mivel inkább a gyengeség, mint az erő benyomását keltette.
Miután megállapította, hogy a Washington tárgyalási és kompromisszumkészségére vonatkozó alapfeltevések érvénytelenek, Putyin új operatív tervek és célok kidolgozására utasította a fegyveres erők főparancsnokságát (STAVKA):
Azt követően, hogy az új tervet benyújtották és jóváhagyták, Putyin elnök beleegyezett egy takarékos hadműveletbe, hogy minimális erőkkel védjék meg az orosz területi nyereségeket, amíg össze nem állítják a döntő műveletekhez szükséges erőforrásokat, képességeket és embereket. Putyin új hadszíntérparancsnokot is kinevezett, Szergej Szurovikin tábornokot, egy olyan magas rangú tisztet, aki érti a küldetést, és rendelkezik a sikerhez szükséges gondolkodásmóddal.
Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által 2022. november 24-én közzétett videóból származó állóképen orosz Hurrikán többszörös kilövésű rakétarendszerek tüzelnek egy meg nem nevezett helyen a kelet-ukrajnai Donyeck régióban. (Fotó: orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata)
A konfliktus elkövetkező támadási szakasza bepillantást enged majd a kialakulóban lévő új orosz haderőbe és annak jövőbeli képességeibe.
E sorok írásakor 540 000 orosz harcoló erő gyűlt össze Dél-Ukrajnában, Nyugat-Oroszországban és Fehéroroszországban. A számok tovább nőnek, de már most is 1000 tüzérségi rendszer, több ezer taktikai ballisztikus rakéta, cirkálórakéta és drón, valamint 5000 páncélozott harcjármű, köztük legalább 1500 harckocsi, több száz pilótával felszerelt merevszárnyú támadó repülőgép, helikopter és bombázó tartozik hozzájuk.
– hangsúlyozta a szakértő.
Most már előrevetíthető, hogy az ukrajnai háború olvasztótégelyéből kialakuló új orosz fegyveres erők stratégiai szempontból döntő hadműveletek végrehajtására lesznek tervezve. Az így létrejövő orosz haderő valószínűleg a Makhmut Gareev volt vezérezredes „Ha holnap háború lesz? – A jövő fegyveres konfliktusának körvonalai” című munkájában ajánlott haderőtervezési és műveleti keretrendszerből merít majd ihletet.
Douglas Macgregor továbbá kiemelte, az új katonai struktúra sokkal nagyobb létszámú haderőből fog állni, amely viszonylag rövid időn belül, minimális megerősítéssel és felkészüléssel lesz képes döntő hadműveleteket végrehajtani.
Ukrán katonák egy BM-21 Grad típusú rakéta-sorozatvetőt készülnek bevetni az oroszok ellen a frontvonalon, a Donyecki területen levő Bahmut közelében 2022. november 24-én. (Fotó: MTI/AP/Libkos)
Az előbb felsorakoztatott fejlemények egyike sem lephet meg senkit Washingtonban. Biden varsói beszédétől kezdve, amelyben gyakorlatilag rendszerváltást követelt Moszkvában, a Biden-kormányzat nem volt hajlandó a külpolitikát stratégiai szempontból szemlélni.
Joe Biden úgy viselkedik, mint egy ostoba tábornok, aki az utolsó emberig ragaszkodik ahhoz, hogy minden centiméternyi területet megvédjen, és ezzel a hozzáállással
Az amerikai elnök varsói beszéde heves érzelmekkel volt telítve, és a moralizáló globalizmus ideológiájában merült el, amely népszerű Washingtonban, Londonban, Párizsban és Berlinben is, Moszkva számára azonban egy olyan karthágói béketervvel ért fel, amely az ellenség teljes leverését jelenti.
Biden amerikai „ne ejts foglyokat” külpolitikai magatartása azt jelenti, hogy az ukrán háború következő szakaszának kimenetele nemcsak az ukrán államot fogja tönkre tenni, ugyanis a szakértő szerint lerombolja majd a háború utáni liberális rend utolsó maradványait is, és
– jelezte elképzeléseit a jövőre nézve a volt tanácsadó.
Az Egyesült Államok 53 millió dollár (mintegy 2,6 milliárd forint) értékben az elektromos hálózat helyreállításához szükséges újabb eszközöket szállít Ukrajnába – közölte az amerikai külügyminisztérium kedden Washingtonban.
A bejelentés szerint a G7 csoport kibővített bukaresti találkozójának eredményeként született az amerikai felajánlás. Hozzátették: az eszközöket mielőbb eljuttatják Ukrajnába, hogy biztosítsák a hálózat működőképességének fenntartását a téli hónapokban.
A szállítmány a többi között elektromos átalakítókat, szakaszolókat, árammegszakítókat, járműveket tartalmaz.
A külügyminisztérium közleménye szerint a most felajánlott 53 millió dollárnyi segély hozzáadódik a már korábban bejelentett 55 millió dollárnyi energiaipari sürgősségi támogatáshoz, amely áramfejlesztők és egyéb eszközök beszerzésére vonatkozott.
Mindent meg kell tenni a közvetlen fegyveres konfliktus elkerülése érdekében a NATO és Oroszország között, mivel az esetleges eszkaláció a földrajzilag legközelebb eső területeket érintené a leginkább, ezért leginkább a béketeremtésre kellene fókuszálni, figyelembe véve a tél közeledtét – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácsüléséről bejelentkezve méltatta a Varsó által tanúsított higgadtságot az éppen két héttel ezelőtti lengyelországi rakétabecsapódásokat követően, amelyekkel kapcsolatban ismételten aggodalmát fejezte ki.
„A lengyel vezetők lélekjelenlétének és rendkívül felelősségteljes viselkedésének köszönhető az, hogy ma itt Bukarestben nem a harmadik világháború fejleményeit vitatjuk meg” – szögezte le.
Mint rámutatott,
Majd ezzel szemben szégyenteljesnek nevezte mindazon újságírók és politikusok viselkedését, akik „a rakéták becsapódása után azonnal nemcsak hogy tudni vélték, de világgá is kürtölték, hogy szándékos rakétatámadás történt. Ők mind a tűzzel játszottak, mind könnyen okozhatták volna a háború eszkalálódását” – húzta alá.
Szijjártó Péter ezután figyelmeztetett, hogy amíg tart a fegyveres konfliktus, addig fennáll az eszkaláció veszélye, s nemcsak a konkrét fizikai támadások, hanem bizonyos felelőtlen nyilatkozatok és döntések is tragikus következményekkel járhatnak. Hangsúlyozta: Magyarország szomszédos államként pontosan tisztában van a kockázatokkal, ezért is rendkívüli módon érdekelt a békében.
„Tudjuk, hogy a háború esetleges eszkalációja elsőként nem a több száz vagy több ezer kilométerrel odébb lévő országokat, nem az óceán túloldalát érintené, hanem a földrajzilag legközelebb eső területeket” – fogalmazott.
Ennek kapcsán pedig üdvözölte, hogy a NATO-főtitkár világossá tette, hogy az észak-atlanti szövetség nem részese a konfliktusnak, és reményét fejezte ki, hogy ez így is fog maradni, ugyanis – mint mondta – mindent meg kell tenni a NATO és Oroszország közötti közvetlen összecsapás elkerülése érdekében.
A miniszter arról számolt be, hogy hazánk a valaha volt legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, több mint egymillió menekültet fogadott a szomszédos országból, mostanra nagyjából 1300 iskolában és óvodában tanulnak Ukrajnából érkezett gyerekek.
„A tél közeledik, és ez a tél magával hozhat egy tragikus, szörnyű, hatalmas humanitárius katasztrófát, még nagyobbat, mint az eddigiek. Az előttünk álló időszak nehézségei azt hiszem, hogy kiemelik a béke elérésének fontosságát, csak a béke jelent megoldást a háború által okozott nehézségekre és tragédiákra, a béke viszont minden problémára megoldást kínál. Ezért mi abban vagyunk érdekeltek, hogy minél előbb béke legyen Ukrajnában” – közölte a miniszter.
Majd hozzátette: ki kell zárni minden olyan tényezőt, amely a háború eszkalációjához vezethet, nem szabad felszámolni a kommunikációs csatornákat, de legalábbis a stratégiai kommunikáció lehetőségét mindenképp fenn kell tartani Moszkvával.
Végül pedig köszönetét fejezte ki Törökországnak a közvetítői tevékenységéért, illetve üdvözölte, hogy nemrég találkozóra került sor magas rangú amerikai és orosz titkosszolgálati vezetők között.