Ezt gondolja Putyin a háborúról?

Andrej Szoldatov és Irina Borogan bennfentes újságírók jegyzik azt az elemzést amelynek következtetéseit most elemzik a szakértők.

Megírták, hogy az orosz elnök több hagyománnyal is szakított év végén, ezekből pedig komoly következtetéseket lehet levonni.

Az elnök 2012 óta először nem tartja meg éves nagy sajtótájékoztatóját. Nem, vagy csak később intéz beszédet a parlamenthez, pedig erre a törvény kötelezi. Az újévi fogadás is elmarad a Kremlben, és a rendszert ismerők szerint ennél is meglepőbb, hogy Putyin nem vett részt a Csekisták Napján, amikor a kommunista terror elkövetőit, a KGB rettegett elődjét, illetve utódját, a belbiztonsági és kémelhárítási feladatokat ellátó Szövetségi Biztonsági Szolgálatot az FSZB-t ünneplik.

Ezek mind azt jelentik a szerzők szerint, hogy Putyin szakít az eddigi legfontosabb szövetségesének tartott titkosszolgálattal, és a hadsereget, valamint a háborút tartja legfontosabbnak. Nemrég arról beszélt, hogy a fegyveres erők pénzelését semmilyen korlátozás nem akadályozhatja.

Szerintük teljesen ráfixálódott a háborúra, és az azt népszerűsítő Telegram-csatornák támogatása mellett döntött. Így foglalják össze az elnök üzenetét: „A totális háború, amely februárban egy rövid, Ukrajna »nácitlanását« célzó katonai műveletként kezdődött, hosszú háború lesz. Putyin beszédében semmilyen jel nem utalt arra, hogy mikor és hogyan ér véget, nem beszélt új célokról, hanem azt mondta, hogy ez annak a konfliktusnak a folytatása, amelyben Oroszország évszázadok óta részt vesz. Most itt az ideje, hogy az állam és az orosz nép is hozzájáruljon ehhez a háborúhoz, mondta Putyin.”

Oroszország hatalmas katonai tartalékokat emészt fel, de óriási a különbség az orosz és az ukrán hadiipari komplexum között, Kijevnek hamarosan nem maradnak tartalékai – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy csütörtök esti sajtókonferencián.

„A különbség közöttünk és azok között, akik ellenünk vannak, az, hogy az ukrán hadiipari komplexum, ha még nem is nullázódott le teljesen, de gyorsan afelé halad. Hamarosan nem lesz saját bázisuk” – mondta.

Putyin szerint Oroszország gyártóbázisa ezzel szemben „csak növekszik”, és nem a gazdaság többi ágazatának rovására. Hozzátette, hogy Ukrajnával ellentétben Oroszország az elmúlt évtizedekben fejlesztette védelmi iparát, hadtudományát és technológiáját.

Elmondta, hogy Oroszország számon tartja mennyi fegyver maradt az ukrán raktárakban, hogy mit tudnak előállítani, hogy milyen időn belül, hogyan tudják kiképezni a személyi állományt. Hozzátette, hogy a NATO forrásai nincsenek kimerülőben, de Ukrajna főként szovjet gyártmányú fegyvereket kap, amelyek fogyóban vannak. Rámutatott, hogy nyugati országok rendelkeznek új eszközökkel, de az ezekre való átállás nem lesz egyszerű.

A „különleges hadművelet” haladási tempójával kapcsolatban azt mondta, hogy a harcok intenzívvé válása igazolhatatlan veszteségekkel járna és „a tyúk magonként csipeget”. Azt hangoztatta, hogy minden konfliktust diplomáciai tárgyalások zárnak le, és annál jobb, minél előbb megérti ezt az ellenfél.

„Arra fogunk törekedni, hogy ez minél előbb befejeződjön. Minél gyorsabban, annál jobb” – mondta, hozzátéve, hogy Oroszország sosem utasította el a párbeszédet, a béketárgyalások felújítását. Furcsának nevezte, hogy Kijev megtiltotta önmaga számára a tárgyalásokat.

Az Ukrajna ellen indított „különleges hadműveletet „kényszerű” és „szükséges” intézkedésnek nevezte. Köszönetét fejezte ki a katonáknak és az őket támogató önkénteseknek. Leszögezte ugyanakkor, hogy Moszkva azok megvédésére törekszik, akik az orosz nép és kultúra részének érzik magukat.

Azt hangoztatta, hogy Ukrajnában nem lehet az emberek azon része ellen fordulni, akik az orosz világhoz tartozónak tekintik magukat, ám egy olyan háborút „szabadítottak el” ellenük, amelyet Oroszország sokáig eltűrt.

„Továbbra is darabolni fognak. Mi meg egyesíteni fogunk. Senki más nem akarja az orosz nép egyesítését, csak mi. És ezt tenni is fogjuk. És meg is tesszük” – fogalmazott az elnök.

Az Ukrajnának szállítandó Patriot amerikai föld-levegő rakétarendszerekkel kapcsolatban elmondta, hogy „mindig van ellenszer”, Oroszország el fogja őket „pattogtatni”. A Patriotokat gyengébbnek nevezte az orosz Sz–300-as rendszereknél. Úgy vélekedett, hogy ezek az eszközök csak meghosszabbítják a konfliktust.

Putyin az év mérlegére vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, hogy bár visszaesés tapasztalható, Oroszország határozottan vette a lépést. Emlékeztetett rá, hogy sokan összeomlást és gazdasági katasztrófát jósoltak neki, de az idei infláció valamivel több, mint 12 százalékos lesz, amivel az ország „sokkal jobban teljesít, mint sok G20-as ország, és magabiztosan bizonyít”. Fontosnak mondta, hogy a külföldi befektetéseket oroszokkal tudták helyettesíteni.

Úgy vélekedett, hogy az orosz gazdaságban nincsenek aggasztó elemek és nem kell attól tartani, hogy kialakult helyzet meggátolná az országnak a jövőre, beleértve a 2023-as évre vonatkozó terveit.

Bejelentette, hogy a jövő hét elején alá fogja írni az olajárplafon bevetésére válaszul bevezetendő intézkedéscsomagot. Azt mondta, ezek elővigyázatossági intézkedések lesznek, mivel az orosz gazdaságot és az üzemanyag- és energiaágazatot érintő egyedi károk nem láthatóak. Közölte, hogy Oroszország jelenleg nagyjából a plafonként meghatározott árakon értékesít.

Putyin azt ígérte, hogy a jövő év elején mondja majd el a parlament két házának az idén esedékes üzenetét.

Oroszország tovább növeli katonai potenciálját – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz védelmi minisztérium kibővített vezetői kollégiumának szerdai tanácskozásán.

Leszögezte, hogy nincsenek korlátozások a hadsereg finanszírozására vonatkozóan.

Utasította a védelmi minisztériumot és a vezérkart a NATO-erőkről és eszközökről a „különleges hadművelet” során szerzett információk elemzésére és felhasználására az orosz fegyveres erők és harci képességeinek fejlesztésében.

Rendeletben tett javaslatot Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkva megye, a Krím és Szevasztopol vezetésének, hogy az ukrajnai háborúban érdemeket szerző katonák és az elesettek családjai között ingyen osszanak ki telkeket.

A hivatalos jogi információs portálon hétfőn közzétett, a katonák és családtagjaik szociális támogatásáról rendelkező jogszabály azt javasolta a regionális hatóságoknak, hogy fogadjanak el olyan szabályokat, amelyek a földtörvénykönyv vonatkozó rendelkezései értelmében ingyen biztosítják a földterületekhez jutást.

Putyin ugyancsak hétfőn aláírt egy törvényt, amely a mozgósított állampolgároknak jogokat biztosít a korábbi állásuk megpályázásakor, ha a munkaviszonyuk a bevonulásuk miatt szűnik meg. Az elnök kézegyével látta el azt a jogszabályt is, amely 2023-ra 16 242 rubelben (jelenlegi árfolyamon mintegy 90 ezer forintban) állapította meg a minimálbért.

A nyugati országok gyarmatukká tették Ukrajnát, az ukrán népet pedig ágyútölteléknek használják Oroszország ellen – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet és a Független Államok Közössége (FÁK) tagállamai védelmi miniszteri találkozójának résztvevőihez intézett videóüzenetében.

„A Nyugat évek óta szégyentelenül kiszipolyozza és kihasználja (Ukrajna) erőforrásait, népirtásra és terrorra buzdított a Donyec-medencében, gyakorlatilag gyarmattá változtatta ezt az országot, és most cinikusan ágyútölteléknek, faltörő kosnak használja az ukrán népet Oroszország ellen, továbbra is fegyverrel és lőszerrel látja el Ukrajnát, zsoldosokat küld oda, öngyilkos útra tereli az országot" – mondta az orosz vezető.

Putyin azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a NATO agresszív bővítésével „gyakorlatilag lerombolta a stratégiai stabilitás évtizedek alatt kialakított struktúráját". Azt állította, hogy a Nyugat az alternatív fejlődési modellek elrettentése céljából törvénytelen szankciókat vezet be, a „színes forradalmak" technológiáit alkalmazza, és katonai konfliktusokat szít.

Az orosz elnök szorgalmazta, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet és a FÁK tagállamainak védelmi szervei egy, a jelenlegi kihívásoknak megfelelő biztonsági és együttműködési rendszert alakítsanak ki, de nem „valami mitikus íratlan szabályok", hanem kizárólag a nemzetközi jog és egymás érdekeinek tiszteletben tartása alapján. Rámutatott a folyamatos információcsere és a katonai-technikai együttműködés kiépítésének, a közös békefenntartó missziók, valamint a katonai kiképzés terén való együttműködés fontosságára.

Segíthetett volna elkerülni a polgári áldozatokat, ha a luhanszki és a donyecki szakadár entitás előbb „egyesült” volna Oroszországgal – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor novo-ogarjovói rezidenciáján katonaanyákat fogadott, akiknek a fia részt vesz az Ukrajna elleni „különleges hadműveletben”.

„Mostanra talán nyilvánvalóvá vált, hogy ennek az újraegyesítésnek korábban kellett volna megtörténnie, és akkor nem lett volna ennyi civil áldozat, nem halt volna meg ennyi gyermek az ágyúzásban és így tovább. De jó, hogy egyáltalán megtörtént” – fogalmazott az orosz vezető.

Putyin szerint az orosz hatóságok őszintén azt feltételezték 2014-ben, hogy a minszki megállapodások keretében mind a Luhanszki, mind a Donyecki Népköztársaság „újraegyesülhet Ukrajnával”. Moszkva a két szakadár régiót idén februárban függetlennek ismerte el, majd szeptemberben másik három ukrán megyével Oroszországhoz csatolta.

„Ami az előző években történt, az nagyrészt annak volt a következménye, hogy mi mindig is, úgymond, idegen réten játszottunk vagy éltünk. A mai események pedig egyfajta belső megtisztuláshoz és megújuláshoz vezetnek” – hangoztatta.

Putyin szerint a kilencvenes és a kétezres évek fordulóján Oroszországot kívülről próbálták meg irányítani.

„Lényegében az ő erőfeszítéseik következtében kerültünk ebbe a helyzetbe, egyebek között a különleges hadművelet övezetébe is” – hangoztatta.

Az orosz vezető a katonaanyákkal folytatott megbeszélésen azt is mondta, hogy Oroszország „minden kétséget kizáróan” el fogja érni kitűzött céljait Ukrajnában, és nem fog változtatni országépítő tervein. Meglátása szerint a siker záloga az egység.

Ígéretet tett arra, hogy az orosz vezetés fontolóra veszi az orosz katonáknak járó kedvezmények visszamenőleges kiterjesztését azokra a „népfelkelőkre”, akik 2014 óta harcoltak a Donyec-medencében.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve kijelentette, hogy Harkiv megyében az orosz légierő nagy pontosságú fegyverekkel mért csapást lengyel „zsoldosok” három ideiglenes állomáshelyére, aminek következtében mintegy kétszázan életüket vesztették. Hasonló csapásban, a donyecki régióban lévő Sziverszk és Szlovjanszk térségében, az ukrajnai idegenlégió további több mint száz embert, egy harckocsit, két páncélozott harcjárművet és nyolc járművet veszített.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége sikertelen támadások és ellentámadások nyomán Kupjanszk irányában mintegy harminc katona, három gyalogsági harcjármű és négy páncélozott jármű, Limannál mintegy hetven halott és sebesült, egy harckocsi, négy páncélozott harcjármű és két kisteherautó, Donyeck irányában mintegy hatvan katona, két harckocsi és három gyalogsági harcjármű, a donyecki régió déli részén pedig több mint félszáz katona, két páncélozott jármű és két kisteherautó volt.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erő hat vezetési pontra, 67 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy amerikai gyártmányú AN/TPQ–50-es lövegelhárító radarállomást és egy rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt. Az orosz légvédelem négy ukrán drónt, valamint HIMARS és Vilha sorozatvetők öt rakétáját lőtte le.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 333 repülőgépet, 177 helikoptert, 2562 drónt, 390 légvédelmi rakétarendszert, 6813 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 902 sorozatvetőt, 3620 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7352 különleges katonai járművet veszítettek.

A nap folyamán az Oroszország által elcsatolt régiók több városából jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. A Dnyeper bal partján, a Herszon megyei Novaja Kahovkát és a szomszédos településeket ért aknatűzben négy civil életét vesztette.