Az oroszok provokációnak tartják a Herszon elleni támadást

Az orosz erők szombaton tüzérségi támadást hajtottak végre a dél-ukrajnai Herszon belvárosa ellen, hét ember meghalt, ötvennyolcan pedig megsebesültek – közölte szombaton az ukrán elnöki hivatal.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „terrorcselekménynek” nevezte az orosz műveletet.

Kirilo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője szerint tizennyolc sebesült állapota súlyos. Azt is közölte, hogy a támadást Grad típusú rakéta-sorozatvetővel hajtották végre.

Zelenszkij fényképeket is közzétett, amelyeken lángokban álló gépkocsik, betört ablakok és élettelen testek láthatók. A várost az ukrán erők novemberben foglalták vissza az orosz hadseregtől, azóta az oroszok többször intéztek ellene heves tüzérségi támadást a Dnyeper túlpartjáról.

„Ezek nem katonai létesítmények. (…) Ez terror – gyilkosság, megfélemlítés céljából vagy szórakozásból” – írta Zelenszkij.

Az AFP francia hírügynökség tudósítói számos élettelen testet láttak az utcán.

Jurij Szobolevszkij, a megyei tanács helyettes vezetője szerint egy rakéta a Szabadság téren álló szupermarket közelében csapódott be.

Ukrán közlés szerint az orosz erők Herszon megye más részei ellen is tüzérségi támadást hajtottak végre. A megye nagy része orosz ellenőrzés alatt van, és egyike annak a négy területnek, amelyet Moszkva a nemzetközi jog megsértésével elcsatolt.

Az ukrán ügyészség szombaton bejelentette, hogy egy ukrán bíróság tizenegy évi börtönre ítélt „két zsoldost” és „két orosz katonát”, akiket azzal vádolnak, hogy megkínoztak három ukrán katonát szeptemberben Izjum térségében.

„A katonákat elrabolták, és fogva tartották egy szabadidőközpontban víz és élelem nélkül. A megszállók az egyik katonát kalapáccsal ütötték” – közölte az ügyészség, hozzátéve, hogy „a négy férfi beismerte bűnösségét és bocsánatot kért”.

Volodimir Zelenszkij figyelmeztette az ukránokat, hogy Moszkva karácsonykor újabb csapásokat indíthat, és felszólította őket, hogy „figyeljenek a légiriadókra, segítsék egymást és vigyázzanak egymásra” – írja a The Guardian.

Az ukrán elnök pénteken esti videóbeszédében azt mondta: az ünnepek közeledtével az „orosz terroristák ismét fokozhatják tevékenységüket.”

A Reuters arról is beszámolt, hogy Zelenszkij oroszra váltva arra figyelmeztetett, hogy „Oroszország polgárainak világosan meg kell érteniük, hogy a terror soha nem marad válasz nélkül”. Részletesebben nem fogalmazott.

Az ukrán-magyar határszakaszon 9214-en léptek be Magyarország területére a román-magyar határszakaszon belépők közül 4462-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK)  az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 203 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Vonattal 105 ember – köztük 56 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.

A Kremlnek nincs tudomása arról, hogy Ukrajna béketervet készítene elő, Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a rendezésről szóló kijelentései pedig nem veszik tekintetbe a realitásokat – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő  újságíróknak.

Peszkov a The Wall Street Journal amerikai napilapnak arra az amerikai és európai forrásokra hivatkozó, csütörtökön közölt értesülésére reagált, amely szerint az ukrán vezetés februárig kidolgoz egy tízpontos tervet a konfliktus békés rendezésére.

Zelenszkij a Joe Biden amerikai elnökkel folytatott találkozója után a kongresszus két háza előtt azt mondta, hogy a Fehér Ház támogatja az ukrán elképzeléseket, és azt, hogy globális békecsúcsot tartsanak a megvitatásukra. „Nem, erről nincs tudomásunk” – válaszolta Peszkov arra a kérdésre, hogy a Kremlben hallottak-e arról, hogy Ukrajna béketervet készít elő.

„Hallottuk Zelenszkij elnök nyilatkozatait különböző lépésekről, egy béketervről. De mindaz, amit Zelenszkij elnök eddig mondott, a mostanra kialakult realitásokat figyelmen kívül hagyva hangzott el” – tette hozzá.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve közölte, hogy

Donyeck irányában az orosz csapatok csatarepülőgépek és tüzérségi csapások támogatásával folytatták offenzívájukat.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők harci cselekmények következtében a Harkiv megyei Kupjanszk irányában több mint harminc katonát, két gyalogsági harcjárművet és négy járművet, Liman irányában mintegy negyven katonát és „zsoldost” – köztük két diverzánscsoport tagjait –, három páncélozott harcjárművet és két kisteherautót, Artemivszk (Bahmut) környékén több mint nyolcvan katonát és „zsoldost”, két harckocsit, öt páncélozott harcjárművet és hat egyéb járművet, a donyecki régió déli részén pedig mintegy 45 katonát, négy páncélozott harcjárművet és három kisteherautót veszített.

Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és a tüzérségi erők 62 tüzelőállásban lévő ukrán tüzérségi egységre, valamint 87 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között két tüzérségi lőszerraktárt, egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-50-es ellentűzradart, Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer radarállomását, két amerikai gyártmányú M777-es tarackot és két Grad sorozatvetőt.

Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-25-ös repülőgépet és egy Mi-8-as helikoptert, a légvédelem pedig tíz drónt és két amerikai gyártmányú HIMARS-rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint az ukrán hadsereg a háború kezdete óta 351 repülőgépet, 189 helikoptert, 2704 drónt, 399 légvédelmi rakétarendszert, 7207 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 936 sorozatvetőt, 3702 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7722 speciális katonai járművet veszített. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Az Oroszország által elcsatolt területek több területéről jelentettek a helyi hatóságok pénteken ukrán tüzérségi csapásokat.

A melitopoli városi park bejáratánál gépkocsiba rejtett pokolgép robbant fel, két ember megsebesült.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) pénteken bejelentette, hogy a Permi területen, a Zsidó Autonóm Területen és Rosztov megyében az Ukrán Biztonsági Szolgálat öt ügynökét vette őrizetbe, egy ellen pedig kötözést adott ki.

A rosztovi régióban elfogott orosz és ukrán kettős állampolgárságú Vlagyiszlav Ponomarjovot azzal vádolták meg, hogy amerikai HIMARS rakétavetőkkel végrehajtani tervezett csapásokhoz gyűjtött adatokat orosz katonai egységek ellen. Az érintettek ellen hazaárulás és kémkedés címén indult eljárás.

Mind Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, mind Jevgenyij Prigozsin üzletember, akit a Wagner zsoldoscsoport alapítójaként emlegetnek, valótlannak nevezte pénteken azokat a Washingtonban elhangzott állításokat, amelyek szerint a magánhadsereg észak-koreai tüzérségi fegyvereket kapott.

Oroszország be akarja fejezni a háborút – jelentette ki az orosz elnök újságíróknak. Vlagyimir Putyin a harcok kezdete óta először használta a háború kifejezést, mindeddig ugyanis különleges katonai műveletként hivatkozott a konfliktusra. Közben tovább folytatódtak a harcok: a leghevesebb küzdelem most a Donyecki területen dúl, ahol tegnap négy civil vesztette életét – számoltak be róla az M1 Híradójában.

Vlagyimir Putyin rendeletben tiltotta meg a Gazpromnak és leányvállalatainak, hogy 2023 második feléig üzletet kössenek az úgynevezett „barátságtalan” befektetőkkel. Az orosz elnök a hétfőn elfogadott uniós gázársapkára reagálva mondta ezt és bejelentette: fenntartják a jogot, hogy felmondják a jelenlegi gázszerződéseiket. Közben Németországban alternatív megoldásokat keresnek: készen áll a működésre az első két LNG-terminál, ahol cseppfolyósított földgázt tudnak fogadni – hangzott el az M1 Híradójában.

Megérkezett a Seapeak Hispánia nevű tankerhajó Németország partjaihoz. 140 ezer köbméter egyiptomi cseppfolyósított földgázt szállít, amelyet Németország első két LNG-termináljába fognak betölteni.

Múlt hétvégén az alsó-szászországi város, Wilhelmshavenbe kikötőjében adták át az első német LNG-terminált, a német kancellár jelenlétében. itt fogadni és tárolni is tudják a cseppfolyósított földgázt, amelyet később már légnemű halmazállapotban juttatnak el a német gázhálózatba.

„Még sok ilyen terminál lesz, amelyek egytől egyig hozzájárulnak a fejlődéshez. Majd ha mind megépült, akkor bizton állíthatjuk, hogy Németország szavatolta az energiabiztonságát”

– mondta Olaf Scholz, német kancellár.

Ez a terminál várhatóan Németország éves gázszükségletének hat százalékát fedezi. Mintegy öt millió háztartást tud majd ellátni földgázzal. 2025-re – német sajtóinformációk szerint – a terminálok száma kilencre nőhet, amelyek együttes kapacitása nagyobb lehet, mint a háború előtti orosz gázimport.

Németország célja, hogy teljesen függetlenítse magát az orosz energiaforrásoktól. Moszkva ugyanis 50 év után először, szeptemberben leállította a földgázszállítást Németországba az Északi Áramlat 1 vezetéken.

Vlagyimir Putyin csütörtökön aláírta azt az elnöki rendeletet, amely 2023 második feléig megtiltja a Gazpromnak és leányvállalatainak, hogy tranzakciókat bonyolítsanak az úgynevezett „barátságtalan” befektetőkkel.

Az orosz elnök sajtótájékoztatóján bejelentette: fenntartják a jogot a jelenlegi gázszerződések felmondására is.

„Figyelemmel kísérjük az ügyet. Ha ez az egész javasolt rendszer sérti a Gazprom és partnerei közötti szerződéseket, akkor jogunk van mérlegelni, hogy kötelesek vagyunk-e teljesíteni ezeket a kontraktusokat, amennyiben a másik fél megszegi azokat”

– mondta az orosz elnök.

Az orosz kormány ezzel arra reagált, hogy az energiaügyi miniszterek hétfői ülésén Brüsszelben elfogadták az uniós gázársapkát. Hónapokig tartó vita és egyezkedés után 180 euro/MWh-ás gázárplafonban maximálták hétfőn a holland tőzsdén kötött havi ügyletek felső árhatárát. Vagyis az eredetileg tervezett 275, majd 188 euro/MWh-ra módosított árnál is alacsonyabb szintben egyeztek meg. A gázársapka február 1-től lép hatályba.

Ezt az uniós ötletet Magyarország ellenezte, de első körben például Németország sem támogatta a javaslatot. A Brüsszelben megállapított árplafon egyébként jóval a jelenlegi piaci ár felett van, ugyanis a gáz ára 900 dollár alá esett 1000 köbméterenként. A mértékadó holland tőzsdén jelenleg 81 euro/MWh-os áron kereskednek a gázzal.

Az oroszok 5-7 százalékos csökkentéssel és exportkorlátozásokkal válaszolnának a nyugati olajársapkára. Már el is indult felfelé a kőolaj ára.

Karácsony előtt felkavarta az olajpiacokat az orosz döntés, amely a termeléscsökkentéssel és az eladások leállításával torolná meg az Európai Unió, valamint a G7-országok lépését – számolt be róla a Reuters.

Oroszország a nyersolajra és az olajtermékekre vonatkozó árkorlátozások miatt leállítja az eladást a döntést támogató államoknak

– közölte pénteken Alekszander Novak miniszterelnök-helyettes, aki szerint a csökkentések napi 500-700 ezer hordónyit tennének ki.

A Reuters felidézte, hogy az Európai Unió, a G7-országok és Ausztrália december 5-én vezetett be árplafont az orosz olajra, meghatározva a 60 dolláros hordónkénti limitet, amely csatlakozott az EU tengeri szállításra vonatkozó embargójához. Az USA, Kanada, Nagy-Britannia és Japán is hasonló ígéreteket tett.

Megugrott az olaj ára

Vlagyimir Putyin elnök csütörtökön jelentette be, hogy jövő hét elején rendeletet ad ki, amelyben részletezi a bővebb válaszlépéseket. A kereskedők és a piaci elemzők számításai szerint az orosz olajexport decemberben 20 százalékkal csökkenhet az előző hónaphoz képest.

Pénteken az olaj ára is megugrott. A brent 73 centtel, azaz 0,9 százalékkal, hordónként 81,71 dollárra drágult, míg a WTI nyersolaj hordónként 78,40 dolláron, 91 centtel, azaz 1,2 százalékkal magasabban állt.

A Világgazdaság rámutatott, hogy az olajárakat az orosz döntés mellett az USA-t sújtó téli viharok is befolyásolják. A piacra a világ második legnagyobb olajfogyasztójában, Kínában megugró koronavírus-fertőzések, a további globális kamatemelések és az üzemanyag-fogyasztást mérséklő recesszió is hatással van, ezek a tényezők pedig továbbra is visszafoghatják az olajárak növekedését.

Gázolajhiány várhat Európára, ami elsősorban a szankciók, valamint a nyáron leállított finomítók miatt fenyegeti a tagállamokat. Az olajársapka és az embargó életbeléptetése nem csak ellátási problémákat okoz, hanem tovább mélyíti az uniós gazdaság recesszióját.

Teljes kapacitással működik a százhalombattai finomító, ami azt is jelenti, hogy folyamatosan érkezik a kőolaj Magyarországra. És már csak hozzánk, illetve Szlovákiába és Csehországba, hiszen a tengeri szállításokat a hatodik szankciós csomag részeként Brüsszelben megtiltották.

Emiatt nem tud megszilárdulni az olajpiac, amit csak felerősít a hétfőn életbe lépett, orosz olajra kivetett ársapka és embargó, mely ellátási problémákat okoz szerte Európában.

Ebből fakadóan kellett a magyar üzemanyagárstopot idő előtt megszüntetni.

Ugyanakkor a megemelkedett benzin- és gázolajárak még mindig a legalacsonyabbak közé tartoznak az Európai Unióban. Többek között erről beszélt Koskovics Zoltán az M1-en. „Háromszor emelkedtek az olajárak az európai uniós szankciók miatt az elmúlt egy évben” – tette hozzá.

Az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője elmondta, nálunk, de számos más uniós tagállamban is nehezítette a helyzetet, hogy több finomító is baleset, meghibásodás, illetve sztrájk miatt hosszú ideig leállt. Ennek meg is lett a következménye.

„Súlyos gondok adódtak az olajfinomítással. Ezért Európában dízelhiány uralkodik. Úgyhogy a következő probléma, amit meg kell majd oldani, az a gázolajnak a fizikai hiánya az Európai Unióban”

– hangsúlyozta az elemző.

Ez több minden miatt súlyos helyzeteket idézhet elő, hiszen nagyon sokan gázolajat tankolnak az autóikba, de még többen ezzel is fűtenek, és gázolajjal működnek az elektromos generátorok, ott ahol ezeket a berendezéseket használják az áram előállítására. De talán a legnagyobb gondot a logisztikában és az agráriumban okozhatja a hiány, hiszen a kamionok, traktorok és más mezőgazdasági gépek mind dízellel működnek.

A dízel hiányát erősíti, hogy Magyarországon például a gázolaj és a benzin fogyasztási aránya a kilencvenes évekbeli 1:1-ről mostanra 3:1-re mozdult el a dízel javára, és ezt nem tudják a MOL finomítói lekövetni. Az unióban is ez okoz problémát, hiszen az európai finomítók többsége az elmúlt években a benzin előállítására növelte meg kapacitásait és ma már nagyon sokba kerülne a dízel gyártásának a növelése.

40-ről 95 százalékra növelte a kormány a Molra kiszabott extraprofitadó kulcsát

A december 5-én életbe lépett szankciók után a kormány, miután megszüntette a benzinársapkát, megemelte a MOL-ra kiszabott extraprofit adó kulcsát 40-ről 95 százalékra.

„A brüsszeli szankciós politika jelentősen rontotta az európai emberek életszínvonalát, és ilyen körülmények között a kormány megtesz mindent annak érdekében, hogy a rezsivédelmi alapot feltöltse” – erről csütörtökön beszélt ugyancsak az M1-nek az Alapjogokért Központ másik elemzője. Szikra Levente elmondta: lényegében a Mol szinte minden extraprofitját be fogja fizetni, amit megkeres. „Ebből adódóan

a költségvetésnek lesz lehetősége arra – folytatta, hogy fenntartsa a magyar családokat is védő intézkedéseket, amelyek enyhítik a nehéz gazdasági helyzetből fakadó nehézségeket.”

Így a rezsivédelmi alap mintegy 800 milliárd forintos összege további 200 milliárd forinttal nőhet. Vagyis az átlagfogyasztásig érvényes rezsicsökkentés a továbbiakban is biztos, hogy megmarad. Ez havi 180 ezer forintos havi támogatást jelent minden magyar családnak, ami már csak azért is fontos, mert a kilencedik csomag belengetésének hírére is jelentősen megemelkedett a gáz ára.

Hortay Olivér, a Századvég elemzője a 48 perc című műsorunkban arról beszélt, hogy az orosz olajjal kapcsolatos intézkedések már most, de később még jobban fogják éreztetni káros hatásukat az Unióban. Egymást követik majd az áremelkedések.

„Már most azonosítható, hogy az Európai Unió energiapiaci mozgástere egyre szűkül, és azok a lehetséges és nem várt események, akár a háború, akár bármilyen meghibásodás, sokkal nagyobb hatásúak lehetnek”

– fogalmazott.

Ezt majd tovább fokozza a február 5-én életbelépő az orosz kőolajból készült finomított termékek vásárlásának a tilalma is. Ez többek között azt jelenti, hogy a Mol a saját tulajdonában lévő pozsonyi finomítóból sem hozhat be az országba benzint vagy gázolajat. Ráadásul az urali olajból gyártott kenőanyagokat sem adhatja el Magyarországon kívül sehol.