A Magyarországnak járó pénzekről már nincs vita Brüsszelben

Magyarország tartja a szavát a Brüsszellel kötött megállapodások tekintetében – jelentette ki az unió központjában Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. Brüsszelben ezekben a percekben is tart az uniós csúcs. Több vitás kérdést is meg kell oldaniuk a tagállamok vezetőinek. A Magyarországnak járó pénzekről már nincs vita, viszont az ügy része egy olyan intézkedéscsomagnak, amelyben még vannak más vitás pontok. Orbán Balázs leszögezte: Magyarország tartja a szavát úgy a helyreállítási alap, mint az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos kérdésekről szóló megállapodás tekintetében – hangzott el az M1 Híradóban csütörtök este.

Az idei utolsó – tervezett – uniós csúcsra érkeztek az állam- és kormányfők csütörtök délelőtt Brüsszelbe.

A tagállamok vezetői több kérdésben már előzetesen megállapodtak, de több vitás ügy is maradt még. A brüsszeli Politico szerint Lengyelország például kifogásolja a globális minimumadó bevezetését. Ez egy olyan kérdés, amit több más üggyel együtt egy csomagban kezel az uniós vezetés. Ennek része a Magyarországnak járó uniós források kifizetése is, így hazánk szempontjából kiemelten fontos, hogy megállapodás szülessen.

Magyarország tartja a szavát a Brüsszellel kötött megállapodások tekintetében – közölte a miniszterelnök politikai igazgatója a brüsszeli uniós csúcson. Orbán Balázs azt mondta: a helyreállítási alap, valamint az uniós pénzek felhasználásáról  kötött megállapodás megfelel a magyar nemzeti érdeknek. És arra számítanak, hogy azt még idén aláírhatják.

„Mi tartjuk magunkat ehhez a megállapodáshoz. Ez irányban van azokkal a célokkal, amiket idén nyáron, amikor a tárgyalásokat elkezdtük, akkor ezeket megfogalmaztuk. És egyébként mint minden esetben nekünk az az álláspontunk, hogy Brüsszelnek nem nyomást kell gyakorolnia, hanem nyitottnak kell lennie a más tagállamok felvetéseire is”

– mondta a politikai igazgató.

Ukrajnát támogatni kell – tette hozzá Orbán Balázs, hangsúlyozva, hogy egy kompromisszumos megállapodás született. Hazánk ellenezte a közös hitel felvételét, végül a tagországok abban egyeztek meg, hogy az Európai Unióba eddig befizetett és rendelkezésre álló forrásokból fedezik Ukrajna 18 milliárd eurós támogatását. A globális minimumadóval kapcsolatban a miniszterelnök politikai igazgatója elmondta: Magyarországnak ez alól is sikerült mentességet kiharcolnia.

„A globális minimumadót mi általában egy munkahelygyilkos adónak tekintjük, ezért elleneztük egészen eddig, mert ez Magyarországon is adóemelést jelentett volna,

de sikerült kiharcolnunk egy mentességet. Tehát egy számítási mód változtatás eredményeképpen Magyarországnak nem kell adót emelnie, ezért tudtuk támogatni ezt a megállapodást” – fejtette ki.

Az Európai Parlament korrupciós ügye is napirendre került a csúcstalálkozón. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök politikai igazgatója azt mondta: a botrány épp azokat a baloldali köröket érinti, amelyek a tagállamokat szokták hasonló cselekmények elkövetésével vádolni. Az Európai Parlament az elmúlt években egy nem megfelelően működő intézménnyé, az ideológiai nyomásgyakorlás eszközévé vált. Orbán Balázs szerint az Európai Parlament működését alapjaiban kell újragondolni.

„Lengyel diplomáciai körökből tudjuk, hogy Lengyelország elállt a vétójától a többi vezető nyomására”

– mondta az M1 brüsszeli tudósítója a hét elején megszületett megállapodásokkal kapcsolatban.

Baraczka Eszter hozzátette,

ez magyar szempontból azért különösen fontos, mert a globális minimumadót, amivel szemben Lengyelország korábban aggályait fogalmazta meg, egy csomagban kezelték a magyar helyreállítási alappal és a kondicionalitási eljárással, valamint az Ukrajnának nyújtandó tizennyolcmilliárdos költségvetési támogatással.

„Ezekről született egy döntés hétfőn a nagyköveti szinten, de ahhoz, hogy ez valóban hivatalossá váljon, miniszteri szinten is rá kell nyomni a tagállamoknak a pecsétet. ez egy úgynevezett írásos eljárással történik, ami azt jelenti, hogy megadnak egy határidőt, addig kell beérkezni a tagállamoktól a jóváhagyásnak” – fejtette ki a közmédia tudósítója.

Baraczka Eszter elmondta: tegnap dél óta ezt a határidőt négyszer módosították éppen a kilátásba helyezett lengyel vétó miatt, de úgy tűnik, többször már nem lesz erre szükség.

Megjegyezte, ez a magyar helyreállítási terv szempontjából egy nagyon jó hír lehet, „hiszen van egy olyan határidő, ameddig ezt nem sikerült volna aláírni, akkor a források hetven százaléka elveszett volna. Úgy tűnik, hogy ez a forgatókönyv most már nem reális”.

A többi napirendi ponttal kapcsolatban az M1 tudósítója elárulta, a gázársapkával kapcsolatban új mandátumot adtak az energiaügyi minisztereknek, akik jövő hétfőn már megállapodhatnak a kérdésről. A gazdaság kérdésében tárgyaltak a transzatlanti kapcsolatokról, különös tekintettel néhány amerikai protekcionista intézkedésről, amelyek rendkívül rossz hatással lennének az európai gazdaságra.

Ezzel kapcsolatban az a döntés született, hogy az uniónak létre kell hoznia egy  hasonló gazdaságvédelmi rendszer, amelynek fő célja a függőség csökkentése az energia és a nyersanyagok tekintetében egyaránt, és egyenlő versenyfeltételeket teremtsen. Ennek érdekében megbízták az Európai Bizottságot, hogy január végéig készítsen egy javaslatot arról, hogy milyen eszközöket lehet mobilizálni az állami beruházások növelésére és a versenyképesség javítására.

„Ideje, hogy lecsapoljuk a mocsarat Brüsszelben!” – írta Facebook-oldalán a magyar kormányfő, aki jelenleg a brüsszeli uniós csúcson tartózkodik.

Orbán Viktor közösségi oldalán egy videót is közzétett az eseményről. Ebben kifejtette, az uniós csúcsra rányomta a bélyegét, hogy korrupciós vádakkal letartóztatták az Európai Parlament baloldali alelnökét.

„Mindenki tudta, hogy Brüsszel tele van korrupciós ügyekkel, de most már olyan szintet ért el a dolog, hogy rendőröknek is intézkedniük kellett”

– tette hozzá. Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy a nemrég kirobbant korrupciós botrány megrengette az uniós intézményeket. Kifejtette, miközben folyamatosak a házkutatások és eurómilliókat foglalnak le a rendőrök, mindenki azt találgatja, mely brüsszeli politikusok lehetnek még érintettek. Mint mondta: sokak szerint a szálak a legmagasabb szintekig is elvezethetnek.

„Meghallgattuk az Európai Parlament elnökét, felszólítottuk, kezdeményeztük, hogy a brüsszeli korrupciós botrány mély és átfogó kivizsgálása történjen meg”

– számolt be csütörtöki napról Orbán Viktor videójában.

A belga rendőrség közel 1,5 millió eurót foglalt le a brüsszeli régióban házkutatások során az EP szocialista alelnökét érintő korrupciós ügyben.

A belga rendőrség Twitter-oldalán szerdán megjelent közlemény szerint a házkutatásokat „a belga szövetségi ügyészségnek az Európai Parlamentben (EP) tevékenykedő személyeket célzó, korrupció gyanújával nyitott aktája nyomán indított vizsgálat részeként hajtották végre”.

Eva Kaili szocialista európai parlamenti képviselőt, az EP alelnökét pénteken tartóztatták le a belga hatóságok, egy Katarral kapcsolatos korrupció vádjával indított vizsgálati nyomozás részeként, azóta vizsgálati fogságban van.

Az EP kedden, strasbourgi plenáris ülésén Kaili alelnöki megbízatásának megszüntetése mellett döntött. Emellett kizárták a görögországi szociáldemokrata PASZOK pártból és az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták (S&D) frakciójából is.

Kaili élettársát, Francesco Giorgit is őrizetbe vették, az olasz férfi Maria Arena belga szocialista EP-képviselő asszisztenseként dolgozott. A vádlottak között van egy volt olasz szocialista EP-képviselő, Pier Antonio Panzeri is.

Volt olyan európai parlamenti képviselő, akit sokként ért és megdöbbentett a testület alelnökének őrizetbe vétele, volt azonban olyan is, aki inkább nem mondott semmit az intézmény tekintélyét leromboló korrupciós botránnyal kapcsolatban. A LIBE bizottság szocialista elnöke például azt mondta az M1 stábjának Strasbourgban, hogy bár vissza kell állítaniuk a hitelességüket, de az ügy szerinte csak az érintettekre tartozik. A momentumos Cseh Katalin szerint a botrány ellenére az Európai Parlament továbbra is jogosan kritizál egyes tagállamokat jogállamisági kérdésekben.

Mindannyian megdöbbentünk, az első reakciónk az volt: hogyan történhetett meg mindez – mondta a korrupciós botránnyal kapcsolatban az M1-nek adott interjúban Juan Fernando López Aguilar spanyol szocialista képviselő. Szerinte bár vissza kell állítaniuk a hitelességüket, de az ügy csak az érintettekre tartozik.

Ez egy nagyon behatárolható korrupciós ügy, de csak azokat érinti, akik felelősek. Nincs hatással a képviselőcsoportra és egyáltalán nincs hatással az Európai Parlamentre – vélte a Magyarország ellen folyamatosan támadásokat intéző állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottság, azaz a LIBE elnöke.

Azonban nem minden politikus válaszolt ennyire készségesen az M1 riportrének kérdéseire.

Bár a hazánkat gyakran kritizáló belga liberális EP-képviselő véleményére is kíváncsiak voltunk, Guy Verhofstadt mindössze annyit válaszolt: hallgassák meg a beszédemet, abból megtudhatják, hogy mit gondolok.

Eva Kailit, az Európai Parlament egyik szocialista alelnökét csaknem egy hete tartóztatták le a belga hatóságok, miután otthonában értékes ajándékokat és egy készpénzzel teli táskát találtak.

Hónapok óta figyelték, mert azt gyanították, kenőpénzt fogad el Katartól, cserébe azért, hogy az öböl-menti állam számára kedvező gazdasági és politikai döntéseket próbáljon áterőszakolni az Európai Parlamenten.

A volt alelnök ügyvédje azt mondta, Kaili úgy érzi, hogy elárulták.

„Az az álláspontja, hogy nem fogadott el kenőpénzt. Ártatlan, Katarnak nem volt szüksége rá, nem kellett megvesztegetnie, nem volt mit felajánlania Katarnak. Ami a pénzt illeti, nagyon szeretnék válaszolni, de ha mondok valamit, azzal megsértem az eljárás titkosságát, és az bűncselekmény” – fogalmazott Kaili ügyvédje.

Kaili tehát minden vádat tagad, és ártatlannak vallja magát, ám sajtóhírek szerint nem csak nála, hanem több rokonánál is gyanúsan sok készpénzt találtak a rendőrök.

Ez látszik a szövetségi rendőrség fényképén is. A hatóságok pedig azt is közölték, hogy összesen több mint másfél millió eurót foglaltak le. Átszámítva ez 600 millió forintnál is többet jelent.

Kaili mellett három olasz állampolgárt is letartóztattak. Bűnszervezetben és pénzmosásban való részvétellel gyanúsítják mindannyiukat.

A Momentum EP-képviselője – aki személyesen dolgozott tárgyalóként a katari határozaton – az M1-nek azt mondta: megdöbbentő volt, hogy egyes képviselők milyen mértékben ellenálltak a katari rezsim kritizálásának. Cseh Katalin szerint a botrány ellenére az Európai Parlament továbbra is jogosan kritizál egyes tagállamokat jogállamisági kérdésekben. „Az Európai Parlament fontos feladata az, hogy a világban zajló emberijog sértések, a jogállamiság megsértése, a korrupció ellen szót emeljen. Éppen ezért fontos az, hogy az intézmény sürgősen hozzon olyan reformlépéseket, amely visszaállítja az integritását. Én örülök annak, hogy Roberta Metsola ilyen határozott beszédben állt ki a változások mellett.”

Az eredeti tervek szerint az Európai Parlament hétfőn nyitotta volna meg a katari és a kuvaiti vízummentességről szóló jelentés vitáját, ám ezt, a korrupciós botrány fényében most határozatlan időre levették a napirendről.

Az Európai Parlament csütörtökön állásfoglalást fogadott el, amelyben javasolja a Katarral kapcsolatos jogalkotási munkák felfüggesztését és az ország érdekképviseleteinek kitiltását az uniós törvényhozó testület területéről.

Azonnali intézkedésként a képviselők felfüggesztik a Katarral összefüggő jogalkotási munkát – elsősorban a vízumliberalizációra és az EU-Katar légiközlekedési megállapodásra vonatkozót – és a tervezett országlátogatásokat addig, amíg a vizsgálat tart. Azt is kérik, hogy a parlament függessze fel a katari érdekek kijáróinak belépőkártyáit. A javaslatokról Roberta Metsola, az EP elnöke fog dönteni.

A parlament továbbá aggodalmát fejezte ki a képviselők mellékállásai okozta lehetséges összeférhetetlenségek miatt, különösen olyan esetekben, amikor a képviselők bankok, multinacionális vállalatok vagy tőzsdén jegyzett társaságok vezetőiként, igazgatótanácsában vagy tanácsadó testületeiben, vagy tanácsadóiként tevékenykednek.

A képviselők támogatják, hogy a mandátum elején és végén kötelező legyen a vagyonnyilatkozat-tétel. A vagyonnyilatkozatokhoz kizárólag az illetékes hatóságok férnének hozzá megalapozott gyanú felmerülése esetén.

A képviselők kötelezővé tennék az uniós átláthatósági nyilvántartás használatát,

amelybe nem uniós országok képviselőit és volt képviselőket is regisztrálnának, és amelyet megerősítenének ahhoz, hogy az ott megadott információk alaposabb ellenőrzést is lehetővé tegyenek.

A korrupciós ügy kapcsán felmerült egyéb kérdéseket a nyomozás és a bírósági szakasz lezárulta után egy vizsgálóbizottságban tekintik majd át, amely nem uniós országokhoz köthető korrupciós és jogellenes ügyekkel foglalkozik majd. A parlament egy különbizottság felállítására is kötelezettséget vállal, amely a parlamenti szabályzás hibáit feltárva reformjavaslatokat tesz majd.

Kallinak és társainak szerdán kell megjelennie a belga előzetes tárgyalási tanács előtt. A vizsgálóbíró dönti el, hogy a gyanúsítottak a per kezdetéig őrizetben maradnak-e. A vád ellenük: bűnszervezetben való részvétel, pénzmosás és korrupció. Információk szerint Katar nagy összegű pénz- és áruajándékokkal próbálta befolyásolni az Európai Parlament politikai döntéseit.