kulcsár edina
Dagad a brüsszeli korrupciós botrány. Gyanús adományok miatt magyarázkodik a brüsszeli elit.
Lapinformációk szerint az Európai Parlamentet érintő "állítólagos" korrupciós botrány középpontjában álló civil szervezet tanácsadó testületében egykori kormányfő, külügyminiszter, több uniós biztos is volt, és most kénytelenek magyarázkodni, azt állítják, megtévesztették őket.
Mint arról korábban a Ripost is beszámolt, bő egy hete a belga hatóságok letartóztatták Eva Kailit, az Európai Parlament egyik szocialista alelnökét és három társát.
A görög szocialista politikust hónapok óta figyelték, mert azt gyanították, kenőpénzt fogad el Katartól, cserébe azért, hogy az öböl-menti állam számára kedvező gazdasági és politikai döntéseket vigyen át az Európai Parlamenten. A belga rendőrség közleménye szerint csaknem 1,5 millió euró készpénzt foglaltak le a brüsszeli régióban tartott házkutatások során. Később arra is fény derült, hogy nemcsak Katar, hanem Marokkó is érintett lehet a korrupciós ügyben.
Letartóztatták Pier Antonio Panzeri korábbi szocialista európai parlamenti képviselőt, a korrupciós botrány középpontjában álló Fight Punity civil szervezet alapítóját, Francesco Giorgit, Eva Kaili élettársát és Luca Visentinit a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség főtitkárát, valamint Niccolo Figa-Talamancát, a No Peace Without Justice civilszervezet igazgatóját is. Ellenük is pénzmosás, korrupció és bűnözői csoportban való részvétel miatt kezdődött vizsgálat. Visentini és Talamanca szabadlábon védekezhet, de nyomkövető került rájuk - írja a Politico.
A szakszervezeti vezér Visenti elismerte, hogy 50 000 eurós adományt kapott a Fight Punity civil szervezettől a főtitkári kampányára, de semmit nem kértek tőle ennek fejében.
A Politico szerint a 2019-ben alapított Fight Punity volt az egyik legjobb kapcsolatokkal rendelkező brüsszeli emberi jogi csoport. Társalapítóként adta hozzá a nevét Gianfranco Dell'Alba, egy másik volt EP-képviselő, és ragaszkodik ahhoz, hogy becsapták.
A Fight Punity honlapja szerint a tanácsadó testület tagja volt Federica Mogherini volt EU-külpolitikai főképviselő, Bernard Cazeneuve volt francia miniszterelnök,
Cecilia Wikström volt EP-képviselő és Dimitris Avramopoulos volt európai migrációs biztos is. Ők a botrány kirobbanása után távoztak a civil szervezetből. A volt francia miniszterelnök, Cazeneuve azt mondta, hogy nem kapott fizetést a részvételéért, ugyanezt nyilatkozta Mogherini képviselője is.
(Wikströmöt 2019-ben a svéd liberális párt visszahívta EP-listája éléről, miután a politikusnő a párt presztízsét súlyosan romboló adócsalási botrányba keveredett.)
Avramopoulos hétfőn azt mondta, 60 000 eurót fizetett neki 2021 februárja és 2022 februárja között a Fight Punity, de mint az AMNA görög állami hírügynökségnek nyilatkozta, részvétele a civil szervezetben végrehajtói vagy irányítási felelősség nélkül zajlott.
A havi 5000 eurós kifizetést a görög törvényeknek megfelelően Görögországban jelentette be és adózott is utána.
A Politico szerint Avramopoulos – Luigi Di Maio volt olasz külügyminiszter, Markos Kyprianou volt ciprusi biztos és Jan Kubiš volt szlovák külügyminiszter mellett – az egyik esélyes az EU Öböl-térségért felelős különleges képviselői posztjára.
Letartóztatásban tölti a karácsonyt Eva Kaili, a brüsszeli korrupciós botrány kulcsfigurája. A belga hatóságok ugyanis közölték, hogy az egykori szocialista EP-alelnök előzetes letartóztatását egy hónappal meghosszabbították. Közben a brüsszeli sajtó újabb, a botrányba belekeveredő szereplő nevét közölte. Az illető nem más, mint a szocialista frakció egyik tanácsadója. A Politico című lap azt írja, hogy a lavinaként növekvő botrány legmélyén az európai baloldal áll.
Eva Kaili letartóztatásban tölti a karácsonyt a belga hatóságok sajtóközleménye szerint – számolt be az M1 Híradó című műsora. A brüsszeli hatóságok közleménye a Politico ban jelent meg. Mint kiderült,
A Híradó emlékeztetett, Eva Kaili két hete van vizsgálati fogságban, mert a gyanú szerint egy másik korábbi európai parlamenti képviselővel, valamint egy parlamenti asszisztenssel és egy NGO vezetőjével együtt pénzt és értékes ajándékokat fogadott el Katartól, cserébe pedig az öböl-menti államnak kedvező döntésekért lobbizott az Európai Parlamentben. A belga rendőrség eddigi közlése alapján több mint 1,5 millió eurót (kb. 600 millió forint) foglaltak le a házkutatások során, a korrupt politikusok és tanácsadók névsora pedig nem ér véget az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottaknál.
A lett tanácsadó több mint egy évtizede segítette az Európai Parlament külügyi bizottsgának szocialista politikusait kifejezetten a közel-keleti ügyekre szakosodva, de Mamedov profilja péntekre a szocialista frakció hivatalos weboldaláról is eltűnt.
Eldar Mamedov korábban maga is nyilvánosan hangot adott Katar-párti véleményének. Számos véleménycikkben bírálta például a Katar riválisának tekintett Szaúd-Arábiát. Az egyik ilyenben a korrupciós botrányban érintett két belga szocialista képviselő, Maria Arena és Marc Tarabella mellett állt ki, mert szerinte a politikusok jogosan követelték, hogy az EU bojkottálja a G20-as vezetők 2020-as szaúd-arábiai találkozóját. A brüsszeli korrupciós botrányban mostanra legalább hatvan uniós politikus, tanácsadó és diplomata érintettsége merült fel.
– A botrány kiszivárgása mögött belső brüsszeli harc állhat – erről a Századvég politikai elemzések központjának igazgatója beszélt a Kossuth Rádióban. Kisszely Zoltán szerint az Európai Bizottság és az Európai parlament folyamatos versenyben van azért: melyik intézménynek legyen nagyobb a befolyása.
A bizottság elnöke ugyanis sms-ben egyeztetett a Pfizer cégvezetőjével a vakcinabeszerzésről, és indokolatlanul nagy mennyiséget rendelt az amerikai gyártótól.
Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli korrupciós botrányra úgy reagált a szerdai kormányinfón:
A miniszterelnök kiemelte, hogy az Európai Parlament álszent karaktere rombolja a közösség erejét. A kormányfő hangsúlyozta: „amennyiben erősebb ellenőrzés alá akarjuk venni az EP-t, akkor jobb lenne, ha oda a nemzeti parlamentekből választott képviselők érkeznének”.
Nemzetbiztonsági kockázatokat is felvet a brüsszeli korrupciós botrány – erről beszélt az M1-en a polgári hírszerzés korábbi műveleti igazgatója. Földi László szerint az érintett EP-képviselők az első vesztegetési pénzek elfogadása után zsarolhatóvá váltak, így nem csak az unió belső intézményei, hanem a tagállamok szempontjából is érzékeny információkat is kiadhattak. Orbán Viktor miniszterelnök szerdán úgy reagált: a nemzeti parlamentekben erőteljesebb ellenőrzési rendszerek működnek, ezért jobb lenne, ha az európai parlamentbe is a nemzeti parlamentekből választott képviselők érkeznének.
Elképesztő ingatlanvagyona van a vesztegetési pénzek elfogadásával vádolt volt EP-alelnöknek. A brüsszeli korrupciós botrány kapcsán erről ír a V4 hírügynökség. A portál szerint Eva Kaili tisztázatlan eredetű luxusingatlanokat is birtokol Görögországban, amelyeket papíron irreálisan alacsony áron szerzett meg. Görög hírportálok szerint saját, Athénhoz közeli 169 négyzetméteres lakását például 260 ezer euróért, vagyis nagyjából százmillió forintért vásárolta. Holott a lakás piaci értéke háromszor ennyi.
A V4 hírügynökség szerint a lakás két emeletet foglal el egy luxusépületben, Eva Kaili az egyik emeletet csak irodaként használta. A brüsszeli korrupciós botrány főszereplője emellett három másik ingatlant is megvásárolt, sőt a portál szerint a képviselő édesanyja is luxusingatlanok között válogatott.
A belga rendõrség által 2022. december 14-én közreadott kép a hatóságok által lefoglalt közel 1,5 millió euro készpénzrõl. A pénzt a brüsszeli régióban házkutatások során foglalták le az EP szocialista alelnökét érintõ korrupciós ügyben. Eva Kaili szocialista európai parlamenti képviselõt, az EP alelnökét december 9-én tartóztatták le a belga hatóságok egy Katarral kapcsolatos korrupció vádjával indított vizsgálati nyomozás részeként, azóta fogságban van. MTI/AP/Belga rendõrség
Eva Kailit, valamint három társát december 9-én tartóztatták le a belga hatóságok egy korrupció vádjával indított nyomozás részeként. Az európai parlament azóta a tisztégtől felmentett alelnökét hónapok óta figyelték, mert azt gyanították, kenőpénzt fogad el Katartól, cserébe azért, hogy az öböl-menti állam számára kedvező gazdasági és politikai döntéseket vigyen át az Európai Parlamenten. A belga rendőrség közlése szerint közel 1,5 millió eurót foglaltak le a házkutatások során. A hírek szerint a brüsszeli korrupcióban legalább hatvan uniós politikus lehet érintett, többségük szocialista vagy néppárti.
A brüsszeli korrupciós botrány kiszivárgása mögött a Katarral szembeni gazdasági érdekeket képviselő Egyesült Államok és Szaúd-Arábia, de a vakcinabeszerzések kapcsán szintén korrpuciós gyanúba keveredett Európai Bizottság is ott lehet – erről Földi László beszélt az M1-en. A polgári hírszerzés korábbi műveleti igazgatója szerint az ügy azért is különösen veszélyes, mert az érintett politikusok a pénzek elfogadása után zsarolhatóvá váltak, ami a tagállamok szempontjából is nemzetbiztonsági kockázatokat vet fel.
„Azon kell elgondolkodni, hogy ha nem lehet egy alapvető reformot elérni – ez a 2024-es parlamenti választáson kiderül, hogy mennyire lehet és mennyire nem. Szerintem nagyon nem, de amennyiben nem lehet, akkor el kell gondolkodni a működés ilyen formában való fenntartásán” – fogalmazott.
Orbán Viktor miniszterelnök a szerdai kormányinfón úgy reagált: az Európai Parlament álszent karaktere rombolja a közösség erejét. A kormányfő hangsúlyozta: amennyiben erősebb ellenőrzés alá akarjuk venni az EP-t, akkor jobb lenne, ha oda a nemzeti parlamentekből választott képviselők érkeznének.
Közben a brüsszeli Politico arról írt, hogy az Európai Bizottság is belső vizsgálatot indított az uniós biztosok körében, mert az ügyben Dimitrisz Avramopulosz, korábbi migrációért felelős uniós biztos érintettsége is felmerült. Az egykori tisztségviselő ugyanis hivatalának lejárta óta annak az NGO-nak a tiszteletbeli testületi tagja, amelyet a botrány egyik gyanúsítottja, Pier Antonio Panzeri, ex-szocialista képviselő hozott létre egyfajta lobbiszervezetként. Dimitrisz Avramopulosz azt is elismerte, hogy mintegy 60 ezer eurót fogadott el a civil szervezettől.
Részleges beismerő vallomást tett Eva Kaili a brüsszeli korrupciós botrányban. Lapinformációk szerint az Európai Parlament volt szocialista alelnöke elismerte: arra utasította az apját, hogy rejtse el az otthonában a későbbi házkutatásokon megtalált készpénz nagy részét. A férfit akkor állították elő, amikor épp távozni akart egy szállodából egy pénzzel teli bőrönddel. Közben a brüsszeli Politico arról írt, hogy egy politikai nagyágyúkat is a soraiban tudó NGO állhat a korrupciós botrány középpontjában.
Eva Kaili neve alig több mint tíz napja vált közismertté. A brüsszeli korrupciós botrány azután robbant ki, hogy a görög szocialista politikusnál, és más, hozzá közel álló személyeknél házkutatások sorozatát tartották, amiken összesen több mint másfél millió eurót, azaz 600 millió forintnyi készpénzt foglaltak le a rendőrök.
Eszerint az Európai Parlament volt szocialista alelnöke arra utasította apját, hogy rejtse el az otthonában a későbbi házkutatásokon megtalált készpénz nagy részét. A férfit még akkor állították elő, amikor egy pénzel teli bőrönddel próbált meg távozni egy brüsszeli szállodából.
Eva Kailit hónapok óta figyelték, mert azt gyanították, kenőpénzt fogad el Katartól, cserébe azért, hogy az öböl-menti állam számára kedvező gazdasági és politikai döntéseket vigyen át az Európai Parlamenten. Azóta az is kiderült, hogy Marokkó is érintett lehet az ügyben, de az sincs kizárva, hogy újabb arab országok neve is felmerül majd.
A hírek szerint a brüsszeli korrupcióban legalább hatvan uniós politikust lehet érintett, többségük szocialista vagy néppárti.
A letartóztatottak között találjuk például Pier Antonio Panzeri korábbi szocialista európai parlamenti képviselőt is. A Politico című hírportál most róla közölt írást. Azt állítják: lényegében ő és civilszervezete áll a korrupciós botrány középpontjában.
A brüsszeli lap cikkét szemléző Magyar Nemzet úgy fogalmaz: Panzeri azután alapította civil szervezetnek álcázott lobbi ügynökségét, hogy 2019-ben elveszítette Európai Parlamenti tagságát. Ezután jött létre a Fight Impunity, vagyis a „Harcolj a büntetlenség ellen” nevű NGO.
Ehhez a szervezethez köthető személyek közül már sokakat vizsgálati fogságba helyeztek, például egyik parlamenti alkalmazottjukat, Francesco Giorgit, aki a főgyanúsított, Eva Kaili élettársa és aki – a hírek szerint – nemrég beismerő vallomást tett.
A Politico cikkéből az is kiderül, hogy a Fight Impunity – a törvényi kötelezettség ellenére – nem regisztráltatta magát az EP-nél mint lobbi szervezet, ennek ellenére befolyásos támogatói voltak, mint például Federica Mogherini, az unió korábbi kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Bernard Cazeneuve (KEZNÖV) volt francia miniszterelnök, valamint Dimitrisz Avramopulosz volt migrációs biztos is.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója a Kossuth rádióban arról beszélt: különösen érdekes belegondolni, hogy a mostani vesztegetési botrány főgyanúsítottja, Eva Kaili rendre megszavazta Magyarország elítélését az EP-ben.
„Ez az európai baloldal nagy korrupciós botránya. Ez szemmel látható. Szocialista képviselők érintettek az eddigi hírek szerint. Valamennyi európai polgárnak az az érdeke, hogy a belga rendőrség ezt az utolsó szálig felgöngyölítse és megnyugtató választ kapjanak az uniós polgárok arra, hogy mi történt” – fogalmazott.
És erről beszélt az Alapjogokért Központ elemzője is az M1-en. Szikra Levente úgy értékelte: az ügy következtében meglehetősen hiteltelenné válhat az Európai Parlament.
„Az EP minden hitelességét elveszítette ebben a kérdésben. Tehát az ügyben, hogy korrupcióval vádoljon másokat. Tehát nem csak egy hitelességi válságot okozott Hanem lenullázta az EP-nek a hitelességét a korrupciós ügyekben ez a történet” – fogalmazott az elemző.
A brüsszeli korrupciós botrányban Pier Antonio Panzeri egész családja érintett lehet. Egy olasz bíróság épp hétfőn döntött arról, hogy Panzeri feleségét és lányát – akik jelenleg is őrizetben vannak – kiadják a belga hatóságoknak.