kulcsár edina
A fiatalok folyton a telójukon lógnak, a szülők pedig sosincsenek otthon. De akkor hogyan szakítsunk időt egymásra? Íme néhány tipp!
A legtöbbünknek ismerősek a generációs különbségekből fakadó problémák az ünnepek alatt. A fiatalok gyakran bezárkóznak, a telefonjukat nyomkodják és inkább kommunikálnak a social médián keresztül. A szülőknek/nagyszülőknek pedig, főként egy ilyen alkalommal mint a karácsony, ez sértően hathat, hiszen úgy tűnhet, hogy a fiataloknak még a karácsonyi ebéd közben is van valami, ami fontosabb, mint a család, mint hogy kik ülnek az asztal másik oldalán.
Ez bizonyos értelemben természetesen igaz is, hiszen például a tinédzsereknek általában sokkal fontosabb a kortárs csoport, mint a családjuk - akár szeretjük ezt felnőttként, akár nem. De ha kicsit közelebbről figyelünk és megpróbáljuk megérteni a másik generációt, könnyebben át lehet hidalni a problémákat.
Tegyük fel, egy családi vacsorán ül apuka, anyuka és két tinédzser gyerekük. A fiatalok félpercenként villogó és rezgő telefonjukhoz kapkodva esznek. Figyelmük egyértelműen máshol van. A szülők, akik egész nap azt várták, hogy némi családi időt tölthessenek gyerekeikkel, kissé erőltetve próbálják elnyerni a tinik figyelmét- de csak több-kevesebb sikerrel. Gyakran az idősebbekből ez haragot és csalódottságot vált ki, hiszen ők csak arra lennének kíváncsiak, milyen napjuk volt gyerekeiknek, de úgy tűnik, az érdeklődés nem viszonzott. De ha "rájuk rontunk", a fiatalok akkor ösztönszerűen bezárkóznak, hiszen könnyen azt érezhetik, kötelezővé van téve egy olyan intim beszélgetés, amit erőltetni nem lehet és csak kényelmetlenséget okoz.
A mondás szerint abban a családban minden nap karácsony, ahol egész évben nyílt kommunikáció van a családtagok között, és van tér kifejezni mind a pozitív és negatív érzelmeket. De ahol az ünnepi asztalnál kezdik el kezelni a hasonló sérelmeket, mint hogy "Miért telefonozik ennyit a gyerek, ahelyett hogy velem beszélgetne?" vagy "Miért nem csinálhatok, amit akarok és chatelhetek a barátaimmal?" - ott igen, nem biztos, hogy egy-két nap alatt össze lehet melegedni... A jó hír az, hogy sosem késő, és bármikor el lehet kezdeni több minőségi időt tölteni családunkkal, nem kell megvárni az ünnepeket.
Elengedhetetlen, hogy megértőek legyünk családtagjainkkal, és kortól függetlenül tiszteljük a másik határait és igényeit.
Általában nem idegesíteni akarják egymást a szülők és gyerekek, hanem pont ellenkezőleg. Mindenki arra vágyik, hogy kapcsolódni tudjon szeretteivel - személyesen vagy a social médián keresztül - és törekvésük viszonozva legyen. A lényeg, hogy türelmesek legyünk egymáshoz, legyünk gyerekek, fiatalok vagy felnőttek.
1. Beszéljünk meg előre, hogy mik legyenek az ünnepi asztalnál a mobilozási szabályok! Lehet-e nálunk mobil, mennyit nézegethetjük, mi legyen egyáltalán!
2. A szabályok megalkotásában legyünk türelmesek egymáshoz, szülessen kompromisszum - ne az "erősebb" kizárólagos álláspontja győzzön, mert a többiek akkor erőszaknak élik meg az egészet.
3. Legyünk nyíltak egymáshoz a mobilozás ügyében, de sosem sértőek a másikkal szemben!
4. Ne karácsonykor kezdjük meg életünk radikális átalakítását, a mobilozás ügyében sem! Ha a gyerek eddig állandóan mobilozott, akkor teljesen semmiképp se tiltsuk el tőle!
5. A legfontosabb: türelem, türelem, türelem... A karácsony a szeretet ünnepe, hülyeség lenne ilyen apróságon, mint a mobil, összeveszni - nem igaz?