Tudomásul kell venni, hogy válság van, és ez mindenkit érint

Ezek a cégek az elmúlt évek nagy haszonélvezői voltak. Az elhibázott brüsszeli szankciók és a háborús infláció okozta válsághelyzetben viszont nekik is szolidaritást kell mutatniuk.

Szatmáry Kristóf szerint válság idején a külföldi tulajdonú kereskedelmi láncoknak is ki kell venniük a részüket a közös teherviselésből

Fotó: MH/Facebook/Szatmáry Kristóf

Baloldali sajtóorgánumok felvetése szerint Orbán Viktor ki akarja szorítani a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncokat, amelyek most az Európai Bizottságtól várnak segítséget. Az elmúlt napokban a brüsszeli Politico nyomán a magyar baloldali sajtót bejárta a hír, miszerint a német Aldi és Lidl, a francia Auchan, az ír Penny Market, az osztrák Spar és a brit Tesco a kormány céltáblájává vált, és szenvednek az olyan intézkedésektől, mint az alapvető élelmiszerekre vonatkozó, és több lépcsőben bevezetett lakossági árszabályozás, valamint a 100 milliárd fölötti árbevételű piaci szereplők 2,7 százalékos különadó-kulcsának 4,1 százalékra emelése.

Szatmáry Kristóf, a Fidesz Vállalkozásfejlesztési Kabinetjének vezetője szerint valahol természetes, ha egy cég védeni igyekszik az üzleti érdekeit. Ugyanakkor – fűzte hozzá egyből – mindennek van határa. „Nem elegáns, ha a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncok, amelyek így is jelentős profitra tesznek szert, a baloldalhoz hasonlóan Brüsszelbe szaladgálnak feljelentgetni a magyar kormányt azért, mert az azt kéri tőlük, hogy vegyék ki a részüket a közös teherviselésből” – fogalmazott a szakpolitikus.

Az említett cégek, mutatott rá az országgyűlési képviselő, az elmúlt évek konjunktúrájának legnagyobb nyertesei közé tartoztak, s ha valamelyiknek gazdasági problémái voltak, az strukturális okokra vezethető vissza, s nem a jogszabályi környezet változására vagy az adópolitikára. Szatmáry Kristóf itt nyilvánvalóan a Tescora utalt, amely 2017 és 2020 között lejtmenetben volt, s mire a COVID-járvány első hulláma betört Magyarországra, el is vesztette elsőségét a piaci szereplők rangsorában. Érdemes ugyanakkor hozzátenni: a szupermarketek pillanatok alatt alkalmazkodtak a megváltozott helyzethez, így az elmúlt két évben, nemhogy nem csökkent, de még nőtt is a bruttó forgalmuk. A legnagyobb mértékben a Lidlé és a Sparé, de a Tesco is magára talált.

„Azonban a háztartásokat és általában a magyar gazdaságot megviselte a válság, amiből éppen kezdtünk kilábalni, amikor a szomszédban kitört a háború. Az elhibázott brüsszeli szankciók és a konfliktus elhúzódása világszerte felpörgette az inflációt és felhajtotta az energiahordozók árát” – emlékeztetett a nagyobbik kormánypárt vállalkozásfejlesztési kabinetvezetője. Szatmáry Kristóf ennek kapcsán leszögezte: a baloldali kormányok brutális megszorításokkal reagáltak a krízisekre, mi viszont azt mondtuk, hogy a magyar családokat, a magyar embereket meg fogjuk védeni, akárcsak a munkahelyeket.

„Tudomásul kell venni, hogy válság van, és ez mindenkit érint. Ebben a helyzetben pedig természetes, hogy nagyobb szolidaritást várunk el azoktól, akik eddig hólapáttal lapátolták a pénzt, aminek nem kis részét kiutalták az országból, noha itt is lett volna helye” – jelentette ki. A politikus egyébként úgy véli, hogy a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncoknál egyes vezetők fordítva ülnek a lovon. „Az nem működik, hogy a kormány addig jó, amíg fejlesztési támogatást nyújt nekik, stratégiai megállapodást köt velük, de egyből tiltakoznak és feljelentgetik, ha kér valamit, vagy fellép a kettős minőségű áruk forgalmazása és az agresszív piacszerzés ellen” – közölte a képviselő.

„Ez nem azt jelenti, hogy bárki ki akarja szorítani őket, de könnyeket sem fogunk hullatni, ha valamelyikük úgy dönt, nem akar a szabályok szerint és felelősségteljesen működni. Ha egy cég kivonul, bizonyosan lesz, egy másik, amelyik a helyére lép. Szóval, több szerénységet és empátiát kérünk!” – jegyezte meg Szatmáry Kristóf.

A pénzügyminiszter a KSH keddi adatközlésére hivatkozva megállapította: a magyar GDP-adat az ötödik legmagasabb volt az európai uniós országok között, a lengyel növekedés pedig a negyedik. Mindkét ország gazdasági teljesítménye jóval meghaladta a 2,4 százalékos uniós átlagot – derül ki a Varga Mihály által közzétett grafikonból.

A harmadik negyedévben a magyar bruttó hazai termék (GDP) szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 4,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az ukrajnai háború a világgazdaságra nézve az idei év – és valószínűsíthető, hogy 2023 – legnagyobb negatív tényezője, erről Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője beszélt szerdán a CNBC-nek.

„Úgy gondoljuk, hogy az ukrajnai háború a világgazdaság számára az idei és valószínűleg jövő évnek is a legnagyobb negatív tényezője” – jelentette ki Georgieva a CNBC műsorvezetőjének, a Balin tartott G20-csúcstalálkozón.

„Bármi, ami fokozza az aggodalmakat, az természetesen káros hatással van a növekedési kilátásokra, valamint arra, hogy az emberek szükségleteit és törekvéseit kielégítsük világszerte”

– mondta a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, aki észrevételeit a kedden késő este Kelet-Lengyelországban becsapódott, két ember halálát okozó rakétára reagálva mondta el.

Az előzetes információk szerint az orosz gyártmányú rakétát az ukrán légvédelem lőhette ki, védekezve egy érkező orosz rakéta ellen. A NATO főtitkára szerint semmi sem utal arra, hogy ez szándékos támadás lett volna, annak ellenére, hogy a vizsgálatok még folynak.

Komoly árat fizetünk a széttagoltságért

Az IMF már korábban is figyelmeztetést adott ki az orosz-ukrán háború következtében kialakuló széttagoltságra vonatkozóan, és a 2023-as várható növekedési előrejelzést is 2,7 százalékra tette, amely lassulást jelent, a 2022-es évre várható 3,2 százalékos eredményhez képest.

„Ez a leggyengébb növekedési profil 2001 óta, kivéve a globális pénzügyi válságot és a koronavírus-járvány akut szakaszát” – mondta Georgieva a CNBC-nek.

„Láttuk, hogy a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború miatt megszakadnak az ellátási láncok, ami károsítja a belföldi és a nemzetközi növekedést is”.

Ha a világ úgy dönt, hogy „különálló blokkokba” szerveződik, azért nagy árat fizetünk. Ez az ár különösen magas lenne a nyitott gazdaságok, és tágabb értelemben a fejlődő világ számára

– figyelmeztetett.

„A növekedésnek alapot ad, hogy egymillió új munkahelyet teremtettünk 2010 óta, a magyar munkanélküliség továbbra is az egyik legkedvezőbb az Európai Unióban. Kedvező, hogy az ipar, a kiskereskedelem és a szolgáltatások is bővülnek” – fogalmazott a pénzügyminiszter.

Hozzátette: mindez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság továbbra is ellenáll a háború és a szankciók káros hatásainak.

Varga Mihály elmondta, hogy a legtöbb előrejelzés szerint a brüsszeli szankciók jövőre válságba taszíthatják az európai gazdaságokat.

„Magyar részről továbbra is azon dolgozunk, hogy helyes gazdaságpolitikával ellensúlyozzuk a káros nemzetközi hatásokat, és megvédjük a gazdaságot a visszaeséstől” – tette hozzá.

Mint ismert a bruttó hazai termék (GDP) 4 százalékkal bővült 2022 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint és 4,1 százalékkal a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedéshez a mezőgazdaság kivételével valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult – közölte az első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal kedden.

A növekedéshez a KSH adatai szerint leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások járultak hozzá. Az iparon belül különösen a közúti jármű gyártása, a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a szállítás, raktározás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység bővülése volt jelentős.

A növekedés hatodik negyedéve folytatódott négy negyedév visszaesés után. Az első negyedévben 8,2, a második negyedévben 6,5 százalékos volt az emelkedés, minek eredményeként Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az első fél évben 7,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét.

A kedvező adatokra Varga Mihály pénzügyminiszter egy másik Facebook-posztban reagált, amiben azt írta a fenti adatok „várakozás felettiek”.

Az IMF októberi jelentése szerint Ázsia és a csendes-óceáni térség például a bruttó hazai terméke (GDP) több mint 3 százalékát veszítheti el, ha a kereskedelem megszűnik azokkal a chipgyártókkal, amelyeket sújtanak az Egyesült Államok októberben bevezetett félvezetőipar ellen hozott szankciói, illetve ha a vámok a hidegháborús szintre emelkednek vissza.

„Ha nem akarunk évente valahol 1,4 és akár 3,4 billió dollár közötti összeget elveszíteni – képzeljük csak el mit tehetnénk ezzel a pénzzel –, akkor nagyon óvatosan kell vetítenünk a lépések következményeit, és bölcsen kell eljárnunk, hogy megakadályozzuk az alvajáráshoz hasonló haladást egy szegényebb és kevésbé biztonságos világba” – mondta Georgieva.

Magyarország gazdasága lehet a második leggyorsabban növekvő az idén Horvátország után az IMF által vizsgált feltörekvő és fejlődő európai térségben – a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden publikált Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook, WEO) című jelentése szerint.

Az IMF Magyarországgal foglalkozó előző, áprilisi előrejelzésében az szerepelt, hogy Magyarország hazai összterméke (GDP) 3,7 százalékkal nő, a kedden ismertetett frissített becslésben 5,7 százalékos növekedési ütem szerepel.

A jövő évi GDP-növekedési adatot a jelentés összeállítói 1,8 százalékra változtatták az áprilisban jósolt 3,6 százalékról. Tavaly 7,1 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye.

Az infláció a tavalyi 5,1 százalék után idén 13,9 százalék, jövőre 13,3 százalék lesz a legfrissebb várakozás szerint. Az IMF áprilisban az idei évre 10,3 százalékos, jövőre 6,4 százalékos inflációt prognosztizált.

A munkanélküliség az áprilisban vártnál kedvezőbben alakul az IMF szerint idén és jövőre Magyarországon. A ráta tavaly 4,1 százalék volt, idén várhatóan 3,4 százalék, jövőre 3,8 százalék lesz. Áprilisban az idei évre 4,3 százalékos, jövőre pedig 4,2 százalékos magyarországi munkanélküliséget várt az IMF.

Az IMF szerint idén a térségben a legnagyobb mértékben Horvátországban nő a GDP, 5,9 százalékkal, a növekedés üteme jövőre 3,5 százalékra mérséklődik. Ukrajnában az áprilisi előrejelzésével megegyező, 35 százalékos idei GDP-esést vár az IMF, a jövő évre nem adott becslést.

Az idei ukrán inflációt az IMF 20,6 százalékra becsüli a tavalyi 9,4 százalékot követően. Az IMF nem közölt jövő évi inflációs becslést és nem tett közzé várakozást a munkanélküliség idei és jövő évi alakulása kapcsán.

Az IMF előrejelzése szerint Oroszországban a GDP az áprilisban várt 8,5 százalék helyett 3,4 százalékkal csökken az idén, a jövő évi GDP-csökkenési adatot 2,3 százalékon tartották a jelentés összeállítói. Az idei infláció az áprilisban becsült 21,3 százalék helyett 13,8 százalék lesz a friss várakozás szerint és jövőre 5 százalékra mérséklődik az áprilisban jelzett 14,3 százalék helyett.