A németek 85 százaléka tart az emelkedő áraktól, a britek ismerkednek az inflációval

A németek 85 százaléka tart az emelkedő áraktól, az életszínvonaluk romlásától - mondta Henriette Peucker, a német Bankszövetség alelnöke a Westfalenpostnak egy felmérésre hivatkozva. Jogos az aggodalom. Több mint egy éve jóval meghaladja az Európai Központi Bank által kitűzött kétszázalékos célt az infláció Németországban. Míg 2021 augusztusában 3,9 százalék volt, az infláció 2022 márciusa óta jóval hét százalék felett van. Júliusban a Szövetségi Statisztikai Hivatal 7,5 százalékot közölt, ami azt jelenti, hogy a németeknek átlagosan sokkal többet kellett fizetniük azért a mintegy 650 áruért, amelyet a hivatal havonta megvizsgál.

A Die Welt című lap a fogyasztói hangulat alakulásáról az EY nemzetközi tanácsadó vállalat által negyedévente készített reprezentatív kutatás új németországi adatait ismertetve kiemelte, hogy a meredeken emelkedő árak miatt sokan csak a legszükségesebb termékeket és szolgáltatásokat tudják megvásárolni, és nem számítanak gyors javulásra.

Az EY Future Consumer Index (FCI) nevű mutatójának vizsgálatához Németországban felvett adatok szerint az Európai Unió legnagyobb gazdaságában a fogyasztók több mint háromnegyede kénytelen visszafogni kiadásait, és minden második ember csak a nélkülözhetetlen dolgokat veszi meg.

A családi, egyéni megszorítások különösen a divatáruval és a szórakoztatóelektronikai cikkekkel foglalkozó vállalkozásokat sújtják. A megkérdezettek 56 százaléka azt mondta, egyelőre egyáltalán nem vagy csak alig vásárol új ruhákat, és ugyanígy visszafogja magát például a televíziók, okostelefonok, laptopok és játékkonzolok esetében.

A németek az autózáson is igyekeznek spórolni, 50 százalékuk a szokottnál kevesebbet tankol, és mintegy 25 százalékuk a gyógyszertárakban is kevesebbet költ. Ráadásul úgy tűnik, hogy ez csak a kezdet, mert az EY felmérése szerint a háztartások nagy része további költségcsökkentést tervez a következő hónapokra. A lista élén az ételkiszállítás áll, a német fogyasztók fele tervezi, hogy ritkábban rendel házhoz készételt. Ugyancsak jelentős részük kevesebb utazást, nyaralást tervez, ritkábban jár majd vendéglőbe, moziba, szórakozóhelyre, és kevesebbet költene a többi között a fitnesztermi tagsági díjra és streamingszolgáltatások előfizetésére.

„Az infláció miatt a fogyasztók lehetőségei erősen korlátozottak, így kisebb a fogyasztásra fordítható jövedelmük” – magyarázta az adatokat a Die Weltnek Michael Renz, az EY munkatársa.

Ugyanakkor a németek többsége azt is tervezi, hogy többet költ élelmiszerre és tisztálkodási szerekre. Az EY felmérése alapján szinte mindenki, a német lakosság 96 százaléka szerint ugyanis a következő hat hónapban folytatódik a drágulás, főleg az energia, az üzemanyag és az élelmiszerek területén.

Az infláció a legutóbbi, októberi adatok szerint 10,4 százalékos Németországban, ez új rekord az ország újraegyesítés (1990) utáni történetében. A fogyasztói árak alakulásának legfontosabb előretekintő mutatójaként számon tartott termelői árak emelkedése azonban októberben éves összevetésben lassult – 34,5 százalékra, a szeptemberi 45,8 százalék után –, havi összehasonlításban pedig 2020 májusa óta először csökkenést regisztráltak, a termelői árak 4,2 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint szeptemberben.

A Bundesbank ráadásul az őszre a tíz százalékot is meghaladó inflációra számít. Az inflációt elsősorban az energiaköltségek húzzák, júliusban 87 százalékkal került többe a fűtőolaj, mint egy évvel ezelőtt. Időközben azonban az élelmiszerek is drágultak 14,8 százalékkal . A megkérdezettek 78 százaléka aggódik amiatt, hogy energiahiány lép fel, 77 százalékuk ezzel összefüggésben a gazdasági helyzet romlásától is tart. Sokak féleleme az is, hogy az ukrajnai háború még nagyobb konfliktussá nő. Ezzel szemben a megkérdezettek csak 38 százaléka a tart a koronavírus okozta problémáktól.

A felmérés szerint a megkérdezettek 21 százaléka a nyaraláson,  14 százalék a szabadidős tevékenységeken, 14 százalék az étteremlátogatáson, 13 százalék a ruhavásárláson spórol. Szintén érdekes: a Lidl, az Aldi  és más diszkontláncok jelentősen korlátozzák a kínálatukat.

A Bankszövetség alelnöke szerint az  infláció növekedése különösen a fiatalokat nyugtalanítja. Szeretnének spórolni, de már nem tudnak. A megtakarítások jelentősen csökkennek. 2020-ban a 18-20 évesek harmada még havi 201 és 500 euró közötti összeget tett félre, 21 százalékuk még többet, idén ez már nem jellemző. A teljes lakosságon belül a németek 48 százaléka takarít meg rendszeresen, 2020-ban az arányuk 62 százalék volt. Összességében megállapítható, hogy a lakossági tartalékok zsugorodnak, és ez a tendencia valószínűleg folytatódni fog. Mivel a pénz általában bankokban és takarékpénztárakban van, így azt onnan fogják kivonni. Ennek már megvannak az első jelei, de hivatalosan egyetlen bank sem akar erről nyilatkozni.

Infláció, energiaellátás, ukrajnai háború: mindez befolyásolja az általános hangulatot. A németek mindössze harmada (32 százalék) még mindig nagyon elégedett az életével, több mint fele (56 százalék) inkább elégedett. Ez elsőre nem tűnik rossz helyzetnek.

De 2020-ban, a koronajárvány közepén a lakosság még optimistább volt. A megkérdezettek 46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagyon elégedett az életével, 49 százaléka pedig meglehetősen elégedett. Azóta megduplázódott, jó tizenkét százalékra nőtt az életükkel elégedetlenek aránya.

A korábbiaknál jóval szerényebb karácsony elé néznek a britek, a lakosságnak ugyanis egyre kevésbé marad pénze a megélhetési költségek emelkedése miatt. A londoni statisztikai hivatal szerint az ukrajnai háború kezdete óta a felnőtt britek fele érzi úgy, hogy hónapról hónapra súlyosabb terhet jelent a számlák befizetése – számolt be az M1 Híradója.

A karácsony fényei az idén kevésbé csillognak Londonban. A brit főváros központjának díszkivilágítása most először nem működik folyamatosan. Mindössze napi nyolc órára kapcsolják be az energiatakarékos ledekre cserélt lámpadíszeket is. A kereskedők képviselői szerint a villanyszámla csökkentése fontos lépés, de a baj ennél sokkal nagyobb.

Amit már most is látunk, az az, hogy sok vállalkozás kisebb nyereséggel számolhat. Az utóbbi időben sok kisereskedő zárt be, ami további következményekkel jár a dolgozókra nézve – mondta Helen Dickinson, a brit kiskereskedelmi konzorcium szakmai vezetője.

Az ok egyszerű: a briteknek nincs pénze – mondja egy blackpooli ingyenkonyha vezetője. A tulajdonos szerint a statisztikák nem adják vissza érzékletesen, milyen sokan nélkülöznek ma az országban.

„Jelentősen nőtt azoknak a vendégeinknek a száma, akik korábban soha nem jöttek volna ide. Amikor elindítottuk a konyhát, a hajléktalanoknak akartunk segíteni. Ma már mindenféle élethelyzetű embert kiszolgálunk” – mondta Mark Butcher cégvezető.

A brit statisztikai hivatal friss jelentése szerint a felnőtt lakosság fele nyilatkozott úgy, hogy súlyos terhet jelent számára a számlák fizetése.

Az elszabadult energiaköltségek és a rohamosan emelkedő élelmiszerárak miatt a valóságban még rosszabb a helyzet. A Bloomberg néhány hete arról írt, hogy a brit családok felének hetente alig három font, azaz átszámítva 1400 forint költőpénze marad csak a számlák befizetése és az alapvető élelmiszerek megvásárlása után.

Az áremelkedés nem csak a lakosságot sújtja. A brit termelők nemrég arra figyelmeztették a vásárlókat, hogy az ünnepek alatt hiánycikké válhat a tojás. A gazdák szerint a háború kezdete óta a takarmány ára a duplájára nőtt, az energiaköltségeik pedig megháromszorozódtak. Sokuknak így már egész egyszerűen nem éri meg az állatokkal foglalkozni.