Putyin: Mintegy 80 ezer mozgósított van már a harci övezetben

Mintegy 80 ezer, a részleges mozgósítás során fegyverbe állított katona tartózkodik jelenleg az ukrajnai különleges hadművelet övezetében, közülük 50 ezren részt vesznek a harci cselekményekben – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn Moszkvában fogadta Igor Rugyenya Tver megyei kormányzót.

Putyin a találkozón azt ígérte, személyesen, az emberekkel találkozva fog tájékozódni arról, hogy áll a mobilizáltak támogatásának ügye. Az elnök pénteken azt mondta, hogy az önkéntesekkel együtt 318 ezer ember vonult be az általa szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás során.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője hétfőn a napi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy a fronton éjjel Kupjanszk felől két, külföldi zsoldosokkal megerősített ukrán taktikai zászlóalj-csoport sikertelenül próbálkozott offenzívával Nizsnya Divanka és Szatove felé, elveszítve mintegy száz embert, két harckocsit, öt páncélozott harcjárművet és öt kisteherautót. Liman irányában két ukrán taktikai zászlóaljcsoport az ugyancsak a luhanszki régióban lévő Ploscsanka és Cservonopopivka környékén tett kísérletet az előrenyomulásra, amit az orosz erők visszavertek, megölve több mint 120, megsebesítve 130 katonát, valamint üzemképtelenné téve három harckocsit, két páncélozott harcjárművet és öt járművet.

Mikolajiv-Krivij Rih irányában az orosz egységek tüzérségi támogatással vertek vissza egy ukrán taktikai zászlóaljcsoportot a Herszon megyei Dudcsany, Novaja Kamenka és Bilohirka településnél, több mint 110 ukrán katona, 11 páncélozott harcjármű és 13 jármű elvesztését okozva.

Az orosz harcászati gépek, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok a tábornok szerint hét ukrán vezetésipontot, 72 lőállásban lévő tüzérségi egységet, valamint 186 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak, megsemmisítve egyebek között két rakéta- és tüzérségi lőszerraktárt, egy katonai üzemanyagraktárát, két Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerhez tartozó radarállomást és egy Buk-M1 légvédelmi rakétarendszer önjáró tüzelőegységét.

Az orosz légvédelem lelőtt egy ukrán Mi-8-as helikoptert, hat drónt, valamint 14 HIMARS és Vilha-rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán hadsereg a háború kezdete óta 331 repülőgépet, 170 helikoptert, 2458 drónt, 387 légvédelmi rakétarendszert, 6421 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 884 sorozatvetőt, 3562 tüzérségilöveget és aknavetőt, valamint 7109 speciális katonai járművet veszített.

A moszkvai katonai tárca szerint az ukrán tüzérség hét nagykaliberű lövedéket lőtt ki a zaporizzsjai atomerőmű ipari övezetére a Dnyipropetrovszk megyei Viszsetaraszivka felől, az üteget az orosz tüzérség elfojtotta.

A tárca szerint a tengerészgyalogosok veszteségei a Vuhledar elleni offenzíva során nem haladják meg a harcoló állomány egy százalékát és a sebesültek pedig a 7 százalékot, és jelentős részük már vissza is tért a szolgálatba.

Rendkívüli áramszünetek kezdődtek az ukrán fővárosban, Kijevben hétfőn – közölte egy helyi társaság.

A DTEK energetikai vállalat Telegram-csatornáján tájékoztatott, hogy a megnövekedett áramfogyasztás miatt a helyi energiaszolgáltató, a NEK Enerho hétfőn rendkívüli áramszünetet rendelt el.

A kijevi városvezetés egy nappal korábban, vasárnap bejelentette, hogy a vészleállások oka a városban egyre súlyosbodó áramhiány. Hétfőn 32 százalékkal nagyobb áramhiányt jeleztek előre az energiarendszerben, mint amennyit a stabilizációs leállások esetére figyelembe vettek.

Korábban az Ukrenerho állami energiaszolgáltató vállalat közölte, hogy hétfőn újra áramkimaradások lesznek a fővárosban, valamint Kijev, Zsitomir, Poltava, Szumi, Harkiv, Cserkaszi és Csernyihiv régiókban, ahol a fogyasztást 30 százalékkal kell csökkenteni az energiarendszer megerősítése, stabilizálása érdekében.

A cég egyben rámutatott arra, hogy az áramkimaradásokat a menetrend szerint tervezi végrehajtani, de nem zárják ki a vészleállásokat sem. Vasárnap este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt közölte, hogy az országban több mint 4,5 millió ember maradt áram nélkül, a legtöbben Kijevben és a kijevi területen, ahol a legnehezebb az áramellátás helyzete.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője hétfő reggel azt közölte, hogy az orosz erők Zaporizzsja régióban egy falut lőttek, és 16 polgári infrastrukturális létesítményt leromboltak, egy ember meghalt. Az oroszok Szumi megyét is támadták, ahol egy ember életét vesztette, egy másik megsebesült – mondta.

Az orosz fél a maga részéről ukrán támadásokról adott hírt: az orosz ellenőrzés alatt álló Donyeck városában a vasúti igazgatóság központját találat érte, amely súlyos károkat és tüzet okozott. Áldozatokról nem szólnak a hírek. A szintén orosz ellenőrzés alatt álló Herszonban továbbra is feszült a helyzet. A város környékén folytatódik az ukrán erők koncentrációja – közölte Kirill Sztremouszov, a helyi orosz közigazgatás helyettes vezetője. Zajlik a polgári lakosság áttelepítése a Dnyeper folyó túlpartjára, áramkimaradások is vannak. A fronton a helyzet változatlan, a beharangozott ukrán offenzíva Herszon visszafoglalására eddig nem indult meg.

Öt stratégiai jelentőségű vállalatot államosítottak Ukrajnában, az ukrán védelmi minisztérium felügyelete alá helyezték őket – közölte Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára hétfői sajtótájékoztatóján.

A tisztségviselő megerősítette, hogy az Ukrnafta, az Ukrtatnafta, a Motor Szics, az AvtoKrAZ és a Zaporizstranszformator vállalatokról van szó. Kifejtette, hogy az öt cég elidegenítése a haditanács november 6-i ülésén született határozat alapján és katonai szükségből történt. „A lefoglalt eszközök katonai vagyonstátust kaptak, kezelésük az ukrán védelmi minisztériumhoz került” – mondta Danyilov. Hozzátette, hogy a hadiállapot lejárta után ezek a vagyontárgyak visszaadhatók tulajdonosaiknak, költségük megtéríthető.

Denisz Smihal miniszterelnök hétfői kijevi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy az öt stratégiai vállalat a hét minden napján 24 órában dolgozik majd, hogy kielégítse az állam védelmi szükségleteit. Az öt cég részvényei katonai tulajdonba és a védelmi minisztérium irányítása alá kerültek – erősítette meg. Hangsúlyozta, hogy a részvények kényszerelidegenítéses állami tulajdonba vétele kizárólag a hatályos jogszabályok normái szerint történt.

Szakértők szerint egész Európa energiaellátását veszélyeztetheti a küszöbön álló, immár kilencedik uniós szankciós csomag, ugyanis az orosz fűtőlemek importjának megtiltása akár az atomerőművek leállásához is vezethet. Pedig Európa-szerte egyre nagyobb az energiahiány, a szankciók miatt pedig az infláció is felgyorsult Európa-szerte – hangzott el az M1 Híradójában.

Futótűzként terjed az európai sajtóban a hír, hogy a balti államok és Lengyelország nyomására – alig egy hónappal a 8. szankciós csomag elfogadása után – az Európai Bizottság egy újabb szankciós csomagon dolgozik az Ukrajnát megtámadó Oroszország ellen.

A kiszivárgott információk szerint ismét az energetikai-szektort érintő szankciókat bővítenék: egyebek mellett embargó alá vonnák az orosz LNG, gyémánt és acél importját, illetve megtiltanák a nukleáris energia, illetve a fűtőanyagok területén az együttműködést Oroszországgal.

„Egész Európában komoly problémát okozna, ha Brüsszel megtiltaná a fűtőelemek vásárlását és a nukleáris együttműködést Oroszországgal – mondta Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia-és klímapolitikai üzletágvezetője a Kossuth Rádióban. Az elemző szerint ezzel a döntéssel a jelenlegi fűtőanyag-készletek gyorsan kimerülnének, és azokat szinte lehetetlen lenne pótolni, ami tovább fokozná a már most is súlyos energiahiányt.

„A közösségben számos olyan atomerőmű van, ami orosz fűtőelemekkel működik, ráadásul a tagállamok villamosenergia piacai szorosan összekapcsolódnak, tehát akár egy-egy atomerőmű leállása is veszélybe sodorhatja az egész kontinens villamosenergia ellátását” – fogalmazott.

A Híradóban felidézték, ahogy a korábbi, úgy az újabb energiaszektort fenyegető szankciók hírének emlegetésére is rosszul reagált a piac. A holland gáztőzsdén az augusztus végi 350 euro/MWh-ás csúcs után november 1-re 116 euró/MWh-ra csökkent az energiahordozó tőzsdei ára, majd ismét emelkedni kezdett.

Az uniós szankciók

Brüsszel az orosz-ukrán háború kitörése óta nyolc szankciós csomagot fogadott el. A szankciós politika kezdetén azt ígérték, azok nem fogják érinteni az energiahordozókat, de végül az Európai Bizottság a korlátozásokat előbb az olajra, majd a gázra is kiterjesztette, ami visszafelé sült el és Európa-szerte magas inflációt, energiaválságot, illetve recessziós veszélyt idézett elő.

„Ha egy hibás döntés születik Brüsszelben, az kihat a tagállamokra – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, Századvég jogi szakértője az M1-en.

„Európa országai szenvednek a szankcióktól, és rendszeressé váltak a szankciós politikai ellen tiltakozó tüntetések, de ezekről Brüsszel és több tagállam kormánya sem vesz tudomást” – mutatott rá.

Lomnici azt is hangsúlyozta, hogy a magyar kormány ezzel szemben – Európában egyedülálló módon – megkérdezi az emberek véleményét a szankciókról a Nemzeti Konzultációban. Kiemelte, hogy az összes nemzeti konzultációt követően a többség akarata a döntéshozatalban, törvényalkotásban, kormányzati döntésben testesült meg.

„Tehát ilyen értelemben, szemben az üres szavak politikájával, itt tartalommal töltik meg a demokráciát” – fogalmazott.

Konzultáció a szankciókról

A nemzeti konzultációban arról kérdezik az embereket, hogy egyet értenek-e az olajszankciókkal, a gázszállítások korlátozásával, illetve mit gondolnak a nukleáris fűtőelemekre vonatkozó szankciókról. Arról is véleményt lehet mondani, hogy meg kell-e védeni a szankciós politikától a paksi atomerőmű bővítését. Európában elsőként a magyarokat arról is megkérdezik, hogy egyet értenek-e a turizmust korlátozó szankciókkal. Végül az élelmiszerárak emelkedését okozó szankciókról kérdezik a válaszadókat.

A 12. nemzeti konzultáció kérdőíveit névre szóló borítékokban hetek óta viszik a postások a 8 millió címzetthez. A válaszokat december 9-ig ingyenesen lehet visszaküldeni, illetve az interneten is lehet válaszolni a kérdésekre.