Már 38 milliárd euró az állami hitelek kamata Németországban.

Már eddig igénybe vett kölcsönök kamatösszege is elérte a 38 milliárd eurót.

83 milliárd euró áll majd rendelkezésre a földgáz és az elektromos áramra vonatkozó árfékekre Németországban – derült ki a 200 milliárd eurós segélycsomag tervezetéből. Az összeg több mint fele már 2023-ban felhasználásra kerül, ugyanis csak az Uniper gázszolgáltató cég megmentésére a német állam 15 milliárd eurót költhet. Egyelőre azonban még az sem világos, hogy ennek érdekében mekkora hitelt kell felvennie Németországnak, ugyanis a már eddig igénybe vett kölcsönök kamatösszege is elérte a 38 milliárd eurót.

A 200 milliárd eurós segélycsomagnak 2024-ig kell kitartania, azonban a tervek szerint az összeg felét már jövőre felhasználják.

Csak az Uniper gázszolgáltató cég megmentésére a német állam 15 milliárd eurót költhet

– számolt be a Tagesschau híroldal.

Ezenfelül a német pénzügyminisztérium 153 millió euróval megemeli az ukrán menekültek integrációs tanfolyamának finanszírozását, továbbá 140 millió eurós kormánytámogatást kap a brandenburgi Schwedt városában található PCK olajfinomító is.

A PCK vállalata az észak-németországi régió olajellátása szempontjából fontos objektum, ami az orosz Rosznyeft cég egyik leányvállalata is, melynek irányítását korábban a szövetségi kormány vette át.

A német vezetés részéről számos olyan intézkedés született – többek között a fűtés és lakhatás támogatása –, amely 2,2 milliárd eurós többletkiadást okoz az államnak. Az a döntés például, amely a szén-dioxid árának emelkedését akadályozná meg a következő évben, a szövetségi kormánynak kétmilliárd eurójába kerül – mutatott rá a Tagesschau.

A portál továbbá hangsúlyozta, egyelőre azonban még az sem világos, hogy mekkora hitelt kell felvennie Németországnak. A rossz gazdasági várakozások miatt az ország számára több hitelt engedélyeznek majd, ugyanakkor ezzel egyidejűleg a pénzügyminisztériumnak több kiadással is kell számolnia,

mivel csak az eddig felvett hitelek kamatösszege 38 milliárd euróra rúg.

Az ukrajnai háború olyan geopolitikai zűrzavart okozott, amely jelentős árfelhajtó hatást gyakorolt az energiahordozók piacára is. Az idei év második és harmadik negyedéves kimutatása szerint az árfelhajtó hatásnak köszönhetően öt éve nem látott profitot könyvelhettek el az amerikai olaj- és gázipari vállalatok.

A S&P Global Commodity Insights, az energiával és nyersanyagokkal kapcsolatos információk szolgáltatója által a Financial Times számára készített elemzése szerint az Egyesült Államokban működő, tőzsdén jegyzett olaj- és gázipari társaságok összesített nettó bevétele 200,24 milliárd dollárt tett ki 2022 második és harmadik negyedévében – írta a Financial Times. A kimutatás, amely magában foglalja a legjelentősebb vállalatokat, a közepes méretű csoportokat, valamint a kisebb, független palatermelőket, az ágazat példátlanul sikeres évét vetíti elő.

„A működési pénzforgalom valószínűleg rekordot dönt – vagy legalábbis nagyon közel lesz hozzá az év végére”

– mondta Hassan Eltorie, az S&P feltörekvő részvények kutatásért felelős ügyvezető igazgatója.

Joe Biden adóemeléssel fenyegeti a szektort

A Financial Times emlékeztetett, hogy az olajvállalatok óriási bevétele feldühítette a Fehér Házat, mert az emelkedő benzinárak rányomják bélyegüket az amerikai félidős választásokra, a demokrata kormánypárt pedig szavazókat veszíthet. Joe Biden elnök azzal vádolta a vállalatokat, hogy „profitálnak” Moszkva inváziójából. Az amerikai elnök kijelentette, amennyiben az olajvállalatok nem abba fektetik be a többletbevételüket, hogy növeljék az olajkitermelést és ezzel csökkentsék az árakat, arra fogja kérni a kongresszust, hogy vessen ki magasabb adókat a szektorra.

A lap szerint azonban egy váratlan adótörvény elfogadása nem valószínű Washingtonban, de valósággá vált az Atlanti-óceánon túl. Mint arra rámutattak,

Brüsszel 33 százalékos „szolidaritási hozzájárulást” vezetett be az energiavállalatok többletnyeresége után, London pedig 25 százalékos „energianyereség-illetéket” vezetett be, ami így 65 százalékra emelte a nyereségadót 2025 végéig. Rishi Sunak, az Egyesült Királyság miniszterelnöke pedig azt fontolgatja, hogy 30 százalékra emeli az illetéket és meghosszabbítja 2028-ig.

Az extranyereség eltérő értelmezései

Darren Woods, a valaha volt legjövedelmezőbb negyedévét produkáló Exxon Mobil vezérigazgatója a rendkívüli adó kilátásba helyezésére reagálva kijelentette, hogy cége vaskos osztalékát úgy kell tekinteni, hogy „hasznunk egy részét közvetlenül az amerikai néphez juttatja vissza”.

Rick Muncrief, a Devon Energy palafúró vállalat vezérigazgatója pedig azt mondta: „a részvények értéknövelését részesítettük előnyben a mennyiségi kibocsátás növelésével szemben”. A vezérigazgató hozzátette, hogy vállalatának részvényei piacvezető készpénzhozamokkal jutalmazták a részvénytulajdonosokat.

Másfélszeres drágulás

A Financial Times kiemelte, hogy az iparág kirívóan magas nyereségét a szabad készpénzáramlás mértéke támasztja alá. Ez a kulcsfontosságú iparági mutat a szektor működési költségeinek és fő kiadásainak levonása után keletkezik.

Az idei év extra nyeresége a Brent nyersolaj árából is levezethető. A Financial Times cikke rámutatott, hogy a Brent nyersolaj ára, ami a nemzetközi olajár referenciaértéke, átlagosan több mint 105 dolláros szintet ért el 2022 második és harmadik negyedévben. Ez jóval meghaladta az elmúlt öt év átlagos 70 dollár/hordó árszintet.

A cikk megjegyzi azonban, hogy a 105 dollár/hordós átlagár még így is komoly mérséklődést jelent a március eleji csúcshoz képest, amikor az olaj ára 140 dollár/hordó szintet ért el az ukrajnai háború kitörése után.

Jelentős osztalék a részvényeseknek

Az idei év nyereségét látva a tőzsdék arra késztették az olajvállalatokat, hogy lépjenek be a „tőkefegyelem új korszakába”.

Azaz részesítsék előnyben a részvényesek hozamát a drága fúrási beruházásokkal szemben, így a részvénykibocsátás növelésével újabb befektetőket vonzhatnak magukhoz.

A Raymond James befektetési bank becslése szerint a világ 50 legnagyobb termelőjének tőkekiadása idén körülbelül 300 milliárd dollár lesz. Ez viszont még így is elmarad a 2013-as értéktől, amikor kétszer ennyit fizettek ki a vállalatok, és akkor voltak az ideihez hasonlóan magas szinten az árak.

„Az elmúlt öt évben az iparág a „fúrj, baby, fúrj” hozzáállás helyett a részvényesek tulajdonképpeni vágyára, vagyis a tőke visszatérítésére összpontosított” – mondta Pavel Molchanov, a Raymond James elemzője. „Az osztalékok és a részvények visszavásárlása soha nem volt olyan nagyvonalú, mint most” – emelte ki.

A Financial Times szerint az olajipar új diszciplínája ellentétben áll a techóriásokéval, akik egyre kevésbé vonzzák az új befektetőket. Ennek oka többek között az is, hogy például a Google és a Meta is gyenge nyereségről számoltak be az elmúlt időszakban.

Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy akár 15 millió hordó olajat is felszabadítana miután az árak az egekben vannak, ráadásul az OPEC is csökkentette a kőolajtermelést.

A javaslat lényege, hogy a most tavasszal megkezdett kőolaj-felszabadítási tervet decemberig meghosszabbítják.

A Fehér Ház közleménye szerint az orosz olajjal szembeni európai uniós embargót a tervek szerint december ötödikén léptetik életbe, a stratégiai nyersolajkészlet (SPR) felszabadítása az ebből fakadó piaci ingadozásokat hivatott ellensúlyozni.

Eddig 165 millió hordott szabadított fel Washington a stratégiai nyersolajkészletéből. Egy magas rangú amerikai tisztviselő szerint a  stratégia nyersolajkészletből felszabadított újabb hordómennyiség a tavasszal megkezdett 180 millió hordó felszabadításának része, ami az orosz invázió miatt bekövetkezett piaci változásokra adott válasz.

A szerdai bejelentésben Joe Biden világossá tette, hogy a kormányzat hajlandó további hordók felszabadítására ezen a télen, ha Oroszország vagy más egyéb tényezők globális piacba való beleavatkozása megkívánja – tette hozzá a tisztviselő. Az Egyesült Államok elnökének komoly aggályai vannak az árak emelkedésével kapcsolatban, mert egy ponton túl képesek lennének országos elégedetlenséget kiváltani – írja a CNBC.

Bár az árak mérséklődni látszanak az utóbbi időben, az infláció továbbra is magas, ami a republikánusok legnagyobb reménye arra, hogy legyőzzék a demokratákat a novemberi időközi választásokon. Egy névtelenül nyilatkozó tisztviselő hangsúlyozta: a stratégiai nyersolajkészletet nem használják felelőtlenül. A decemberi szállításhoz szükséges 15 millió hordó lehívásának bejelentésével egy időben Joe Biden kiemelte a tartalékhordók feltöltésének fontosságát – magyarázta a tisztviselő.

 Joe Biden nagyot csalódott az OPEC-országokban, mert napi kétmillió hordóval csökkentik az olajtermelésüket. Ennek hatására az olaj ára természetesen megugrott.  Washington a döntést úgy értelmezte, hogy az OPEC-országok egyértelműen Oroszország mellé álltak az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban. Biden hivatalba lépése óta több csővezetékprojektet törölt, és ellenséges hangnemet ütött meg az amerikai energiatermelőkkel szemben. Aztán jött a koronavírus, a kereslet a barátságtalan politika miatt eleve csökkent, majd a járvány letörése után a kereslet felgyorsulásával az árak az egekbe szöktek. Az orosz–ukrán háború már csak olaj a tűzre.