Lefagytak a mobilhálózatok Németországban

Mivel a jelentések Németország szinte minden területéről érkeznek,

valószínű, hogy nem elszigetelt esetekről, hanem rendszerszintű problémáról van szó

– számolt be a Focus Online.

A meghibásodás az összes nagy mobil- és internetszolgáltató, köztük a Deutsche Telekom, az O2, a Vodafone, a Deutsche Telefon, a Blau, a SimplyTel és az 1&1 szolgáltatását is érinti.

Az esetről az elsők között beszámoló chip.de szórakoztató elektronikai portál és a Focus Online későbbre ígér tájékoztatást.

A téli villamosenergia-hiányok esetében áramszünetek lehetnek Franciaországban, ugyanis az atomreaktorok kevesebb mint fele működőképes csak az országban.

Franciaország szűkös áramellátással néz szembe idén, és fennáll a veszélye, hogy az atomerőművek a szokásosnál alacsonyabb rendelkezésre állása miatt ezen a télen több napig nem lesz elegendő áram – hívta fel a figyelmet a villamosenergia-átviteli hálózat üzemeltetője, az RTE – írja a Bloomberg hírügynökség.

Az RTE a hírek szerint november 18-án frissíti a következő négy hétre értékelését az atomerőművek rendelkezésre állására, az áramfogyasztás- és az időjárási előrejelzések alapján. A vállalat „óvatos” megközelítést alkalmaz, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy a karbantartás a tervezettnél tovább tarthat – mondta Xavier Piechaczyk, az RTE vezérigazgatója.

A tervek szerint mennyiben a hálózatot üzemeltető RTE előre látja az áramhiányt, három nappal korábban vörös riasztást ad ki, amely a fogyasztás csökkentésére szólítja fel a felhasználókat, hogy elkerüljék a forgó áramkimaradásokat. Ezzel kapcsolatban Piechaczyk elmondta, ha nagyon hideg van, akkor sokat lehet majd hallani, ha pedig egy átlagos, közepes, normális tél lesz, akkor néhány piros riasztás lesz.

Franciaországban, ahol a villamos energia nagyjából 70 százalékát 56 atomreaktorból állítják elő, amelyeket mind az EDF üzemeltet, hétfő reggel mindössze 31 atomreaktor volt üzemben.

Az állami többségi tulajdonú villamosenergia-közmű vállalat, az EDF szerint az atomerőművek csaknem felén végzett javítások és karbantartások miatt a hagyományos áramexportőr-ország idén importőrré válhat. Ebben a forgatókönyvben a francia fogyasztóknak felárat kellene fizetniük a szomszédos országoknak, ahol az utóbbi időben az árak az egekbe szöktek. A vállalat a múlt héten közölte, célja, hogy decemberben és januárban több mint 40 atomerőmű legyen üzemben.

Már a gazdaság működésének fenntartását biztosító vészhelyzeti forgatókönyvön dolgoznak a német hatóságok, amennyiben tartós áramszünet következne be. Habár a nyilvános kommunikációban a hatóságok bagatellizálják az áramszünet lehetőségét, a felmérések alapján azonban a német lakosság közel 40 százaléka lehetségesnek tartja a komolyabb áramkimaradást. A német központi bank és a pénzintézetek egy olyan forgatókönyvön dolgoznak, amely a készpénzforgalom növelésével biztosítaná, hogy a bankautomaták és az elektronikus fizetés működésképtelensége esetén is legyen pénze az embereknek.

Fokozott előkészületeket tesznek a német hatóságok a készpénzellátás fenntartása érdekében vészhelyzet esetén – írta a Reuters a tervezet készítésében érintettek beszámolójára hivatkozva. Mint írták, a tervek között szerepel, hogy a német központi bank (Bundesbank) extra milliárdokat halmozzon fel a megugró készpénzkereslet kezelésére, valamint fenntartják a pénzkivonás korlátozásának lehetőségét is.

A Reuters értesülése szerint az intézkedések kiterjednének például a pénzszállító autók üzemanyag-hozzáférésének elsőbbségére is. Mint írták, a megbeszéléseken részt vett a jegybank, a BaFin pénzpiaci szabályozó hatóság és több pénzügyi ágazati szövetség is.

Nyilvánosan még bagatellizálták a problémát

A német hatóságok annak ellenére is komolyan veszik az áramszünet valószínűségét, hogy nyilvánosan eddig bagatellizálták annak lehetőségét. A lap szerint a vészhelyzeti terv kidolgozásával a megugró energiaköltségek okozta károk mellett akár a szabotázs miatt előforduló áramkimaradásokra is felkészülhetnek.

A megbeszélések résztvevői azt is hangsúlyozták, hogy az ukrajnai háborúnak egyre szélesedő következményei vannak Németország számára, amely évtizedek óta a megfizethető orosz energiára támaszkodott. Kiemelték, hogy jelenleg a két számjegyű infláció mellett az üzemanyag- és energiahiány miatti fennakadások veszélye is fenyegeti az országot.

A németek jobban bíznak a készpénzben

A Bundesbank legutóbbi tanulmánya azt mutatja, hogy a mindennapi vásárlások nagyjából 60 százaléka továbbra is készpénzes fizetéssel történik a németeknél. Mint írták, a készpénzhez való hozzáférés különösen fontos a német emberek számára, akik értékelik az általa kínált biztonságot és anonimitást. A központi bank adatai szerint a németek évente átlagosan 6600 eurót vesznek fel, főként bankautomatákból.

A készpénzhasználat népszerűségét támasztja alá a koronavírus-világjárvány hatása is: 2020 márciusában a németek 20 milliárd euróval több pénzt vettek ki, mint amennyit befizettek. A cikk szerint ez rekord volt, mégis gond nélkül működött.

Mégis az egyik legnagyobb problémát jelentené az egyének megugró igénye a készpénzfelvételre. A lapnak nyilatkozó egyik szakértő elmondta, hogy az energiaválság és az esetleges áramszünet kérdése új megoldásokat igényel. Így a döntéshozók egyik lehetséges lépése lehet az egyének által felvehető készpénz mennyiségének korlátozása is. A szakértő ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a Bundesbank hatalmas készletekkel rendelkezik, tehát valószínűleg képes lenne kielégíteni a megugró készpénzkeresletet.

A pénzszállítást még javítani kell

A BDGW pénzszállító szervezet szerint erre az iparágra nem terjed ki áramszünet esetén teljes mértékben az elsőbbségi hozzáférés az üzemanyaghoz és a telekommunikációhoz. Andreas Paulick, a BDGW igazgatója azt mondta, hogy a páncélozott járműveknek ugyanúgy sorba kellene állniuk a benzinkutaknál. Mint elmondta, múlt héten találkozót szerveztek a központi bank tisztségviselőivel és a törvényhozókkal, hogy előmozdítsák az ügyet.

„Meg kell küzdenünk az áramszünet reális forgatókönyvével. Teljes naivitás lenne nem beszélni erről olyan időben, mint most” – fogalmazott az igazgató.

A németek jelentős része fél az áramkimaradástól

A Funke Mediengruppe múlt heti felmérése szerint a németek több mint 40 százaléka attól tart, hogy a következő hat hónapban áramszünet várható. A német katasztrófavédelmi hivatal azt javasolta, hogy az emberek tartsanak készpénzt otthon ilyen vészhelyzetekre.

A német pénzügyi szabályozó hatóságok attól tartanak, hogy a bankok nincsenek teljesen felkészülve a nagyobb áramszünetekre, és ezt új, korábban előre nem látott kockázatnak tekintik

– mondta egy, az ügyben közvetlenül ismerő tisztviselő.

A Deutsche Kreditwirtschaft, a pénzügyi szektor ernyőszervezete viszont már azt közölte, hogy a bankok valószínűtlennek tartják a teljes körű áramszünetet, de kapcsolatban állnak az illetékes minisztériumokkal és hatóságokkal, hogy megtervezzék ezt a forgatókönyvet.

Mint elmondták, a finanszírozást kritikus infrastruktúrának kell tekinteni, ha az energiát racionalizálják.

Egyelőre csak az AfD támogatja a tervet

Ahogy a Reuters rámutatott, Németország bankfővárosában, Frankfurtban a helyi politika állta útját az áramszüneti vészhelyzeti terv elfogadásának. Mint írták, Markus Fuchs, az AfD képviselője a városi tanácsban, azt javasolta, hogy november 17-ig nyújtsák be az áramszüneti tervet. A jobboldali politikus szerint ugyanis felelőtlenség lenne nem tervezni ilye”. A többi párt azonban elutasította a javaslatot, és pánikkeltéssel vádolták Fuchst és pártját.

A Reuters felidézte, hogy Fuchs később azt mondta egy telefonos interjúban: „ha találnánk megoldást a világbéke érdekében, azt is elutasítanák”.

Thomas Leitert, a városoknak az áramszünetek és más katasztrófák tervezésében tanácsot adó cég (KomRe) vezetője elmondta: problémát azt is alátámasztja, hogy a kereskedelem függ a technológiától, mivel a tranzakciók egyre inkább elektronikusan zajlanak, és a legtöbb pénzkiadó automatának nincs tartalék áramforrása. A készpénz lenne az egyetlen hivatalos fizetési mód, amely továbbra is működne. A tanácsadó azt is hozzátette: régóta figyelmezteti a hatóságokat az áramszünet kockázataira, de a tervezés nem volt megfelelő.

Nincs áram, víz, és fűtés – a Report Mainz magazin kutatása szerint sok német önkormányzat nem készült vészhelyzeti tervvel ezekre a rendkívüli helyzetekre. További problémát jelent, hogy az áramkimaradásokra országszerte még egységes szabályok sincsenek, így a települések vezetői olyan helyzetbe is kerülhetnek, hogy tehetetlenül állnak egy válság vagy katasztrófahelyzet előtt.

Gerd Landsberg, a Német Városok és Önkormányzatok Szövetségének ügyvezető igazgatója meg van győződve arról, hogyha hosszú időre kimarad az áram, semmi sem fog működni, ami hatalmas katasztrófát jelent a városok számára.

„Nem lesz víz, fűtés és áram sem, az emberek nem tudnak majd bankba menni, sem vásárolni, és a benzinkutak sem fognak működni elektromos áram nélkül. Ha regionálisan egy-két óráról van szó, az még nem katasztrofális. Ám ha ez 24 órán át tart, akkor máris óriási problémával nézünk szembe”

– fogalmazott az igazgató.

A német Tagesschau híroldal cikkében kiemelte, a kerületek és az önálló városok feladata, hogy az áramkimaradások okozta következményekre megfelelően felkészüljenek, ugyanis egy katasztrófa esetén nekik kell segíteniük a polgárokat.

Annak kiderítésére, hogy a városok és más települések mennyire vannak felkészülve egy ilyen vészhelyzetre, a Report Mainz politikai magazin szeptembertől októberig egy felmérést készített, melyben mintegy kétszáz település, tehát körülbelül a járások és városok fele vett részt.

Arra a kérdésre, hogy a közigazgatásuk rendelkezik-e olyan vészhelyzeti tervvel az áramkimaradás esetére, amelyhez minden érintett fél azonnal hozzáférhetne, 101 önkormányzat válaszolt nemmel.

Ez azt jelenti, hogy a felmérés időpontjában a részt vevő kerületek és önálló városok mintegy fele nem rendelkezett áramellátási vészhelyzeti tervvel, melyek között olyan nagyvárosok is vannak, mint például Heilbronn, Braunschweig vagy Mainz, illetve sűrűn lakott részek is, mint Harz, Wittenberg, Heinsberg vagy Landshut területe.

Szükségkutak és vészhelyzet esetére létrehozott kapcsolattartási pontok

Hosszabb áramkimaradás esetén az ivóvízellátás is összeomolhat, áram nélkül pedig a vízművek szivattyúi is egy bizonyos idő után meghibásodhatnak. Ilyen esetben az úgynevezett szükségkút fontos a lakosság vízzel való ellátása érdekében – mutatott rá a Tagesschau.

A felmérés a vészkutak elérhetőségére is rákérdezett. A válaszadó önkormányzatok közül 78 mondta azt, hogy a körzetükben vagy városukban nincsen olyan szükségkút, amelyet vészhelyzet esetén igénybe lehetne venni.

Hasonló válaszok születtek az úgynevezett katasztrófa-világítótornyok esetében is, ugyanis 67 önkormányzat vallotta be, hogy még nem hozott létre ilyeneket.

A katasztrófa-világítótornyok a lakosság számára olyan kapcsolattartási pontként szolgálnak, ahol a polgárok bejelenthetik a vészhelyzeteket, tájékozódhatnak vagy adott esetben melegedőnek is használható az objektum.

Nincsen országosan egységes szabály az áramszünetre

Békeidőben Németországban a polgári védelemért a szövetségi tagállamok felelősek. A helyi polgárok védelmének felelősségét a településekre, a kerületekre és az önálló városokra ruházták át, gyakran azonban a polgármesterek döntik el, hogy az egyes települések milyen mértékben védik meg lakosságukat katasztrófák esetén.

A Report Mainz kutatása szerint az egyes járásokon belül nagy különbségek lehetnek abban, hogy egy település hogyan és mennyire készült fel egy esetleges vészhelyzetre. Martin Voss katasztrófakutató professzor továbbá úgy gondolja, hogy

az áramkimaradásokra országosan még egységes szabályok sincsenek, ami problémát jelent.

A professzor szerint ha „minden kis falu a saját levesét főzi, és minden polgármester a saját helyi politikáját csinálja”, akkor gyakran a véletlenre vagy a szerencsére van bízva, hogy van-e helyi katasztrófavédelmi infrastruktúra.

„Mindent összevetve ez problematikus, és józanul ki kell mondanunk, hogy ez okból eléggé tehetetlenek vagyunk az összetett válságok és katasztrófák esetében. Abban a pillanatban, amikor egy áramkimaradás bekövetkezne, a kár olyan hatalmas lenne, hogy már most nem szabad homokba dugni a fejünket” – tette hozzá Martin Voss.

Gerd Landsberg is hasonlóan vélekedett, és a megoldást abban látja, hogy „valójában a szövetségi államoknak meg kellene állapodniuk egy egységes polgári védelmi tervről. Ezt az önkormányzatokkal közösen lenne észszerű megvalósítani, és természetesen a szövetségi kormánytól is segítséget kellene kérniük”.

Az ukrajnai háború fejleményei nyomán az Európai Unió területén belül is áramkimaradásokra és egyéb veszélyhelyzetekre készül a tél folyamán az Európai Bizottság – derül ki a Focus keddi cikkéből.

Janez Lenarčič humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős EU-biztos elmondta, az Európai Uniónak van forgatókönyve a krízishelyzetekre: ha csak kevés tagállamot érintene mondjuk egy áramszünet, az egyes tagállamok saját tartalékaikból segíthetik a szükséget szenvedőket.

Abban az esetben, ha egyidejűleg nagyszámú országot sújtana áramhiány, úgy az Európai Bizottság stratégiai tartalékából lehetne fedezni a szükségleteket.

A stratégiai tartalékból nem csak a hiányzó energiát lehetne pótolni, ide tartoznak az olyan, válsághelyzetekben nagy segítséget jelentő, fontos eszközök, mint generátorok, vízszivattyúk, egészségügyi felszerelések vagy gyógyszerek – tette hozzá nyugtatólag Lenarčič.

„Már a koronavírus-járvány kapcsán megtanultuk, hogy nem várhatunk a válság bekövetkeztéig, ezért megpróbáljuk megjósolni a jövőbeli kríziseket” – fogalmazott az uniós biztos.

Hangsúlyozta, hogy az erdőtüzek, árvizek, földrengések és hasonló akut krízishelyzetek esetén az EU polgári védelmi programján keresztül a közösség összes tagállama, de a világ többi országa is kérhet segítséget. A program irányításáért is felelős Lenarčič biztos közlése szerint sürgős esetben nagyon hamar, akár 1–2 napon belül eljuthat a segítség az arra rászorulókhoz.