Ilyen az infláció Nyugaton

Már a gazdaság működésének fenntartását biztosító vészhelyzeti forgatókönyvön dolgoznak a német hatóságok, amennyiben tartós áramszünet következne be. Habár a nyilvános kommunikációban a hatóságok bagatellizálják az áramszünet lehetőségét, a felmérések alapján azonban a német lakosság közel 40 százaléka lehetségesnek tartja a komolyabb áramkimaradást. A német központi bank és a pénzintézetek egy olyan forgatókönyvön dolgoznak, amely a készpénzforgalom növelésével biztosítaná, hogy a bankautomaták és az elektronikus fizetés működésképtelensége esetén is legyen pénze az embereknek.

Fokozott előkészületeket tesznek a német hatóságok a készpénzellátás fenntartása érdekében vészhelyzet esetén – írta a Reuters a tervezet készítésében érintettek beszámolójára hivatkozva. Mint írták, a tervek között szerepel, hogy a német központi bank (Bundesbank) extra milliárdokat halmozzon fel a megugró készpénzkereslet kezelésére, valamint fenntartják a pénzkivonás korlátozásának lehetőségét is.

A Reuters értesülése szerint az intézkedések kiterjednének például a pénzszállító autók üzemanyag-hozzáférésének elsőbbségére is. Mint írták, a megbeszéléseken részt vett a jegybank, a BaFin pénzpiaci szabályozó hatóság és több pénzügyi ágazati szövetség is.

Nyilvánosan még bagatellizálták a problémát

A német hatóságok annak ellenére is komolyan veszik az áramszünet valószínűségét, hogy nyilvánosan eddig bagatellizálták annak lehetőségét. A lap szerint a vészhelyzeti terv kidolgozásával a megugró energiaköltségek okozta károk mellett akár a szabotázs miatt előforduló áramkimaradásokra is felkészülhetnek.

A megbeszélések résztvevői azt is hangsúlyozták, hogy az ukrajnai háborúnak egyre szélesedő következményei vannak Németország számára, amely évtizedek óta a megfizethető orosz energiára támaszkodott. Kiemelték, hogy jelenleg a két számjegyű infláció mellett az üzemanyag- és energiahiány miatti fennakadások veszélye is fenyegeti az országot.

A németek jobban bíznak a készpénzben

A Bundesbank legutóbbi tanulmánya azt mutatja, hogy a mindennapi vásárlások nagyjából 60 százaléka továbbra is készpénzes fizetéssel történik a németeknél. Mint írták, a készpénzhez való hozzáférés különösen fontos a német emberek számára, akik értékelik az általa kínált biztonságot és anonimitást. A központi bank adatai szerint a németek évente átlagosan 6600 eurót vesznek fel, főként bankautomatákból.

A készpénzhasználat népszerűségét támasztja alá a koronavírus-világjárvány hatása is: 2020 márciusában a németek 20 milliárd euróval több pénzt vettek ki, mint amennyit befizettek. A cikk szerint ez rekord volt, mégis gond nélkül működött.

Mégis az egyik legnagyobb problémát jelentené az egyének megugró igénye a készpénzfelvételre. A lapnak nyilatkozó egyik szakértő elmondta, hogy az energiaválság és az esetleges áramszünet kérdése új megoldásokat igényel. Így a döntéshozók egyik lehetséges lépése lehet az egyének által felvehető készpénz mennyiségének korlátozása is. A szakértő ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a Bundesbank hatalmas készletekkel rendelkezik, tehát valószínűleg képes lenne kielégíteni a megugró készpénzkeresletet.

A pénzszállítást még javítani kell

A BDGW pénzszállító szervezet szerint erre az iparágra nem terjed ki áramszünet esetén teljes mértékben az elsőbbségi hozzáférés az üzemanyaghoz és a telekommunikációhoz. Andreas Paulick, a BDGW igazgatója azt mondta, hogy a páncélozott járműveknek ugyanúgy sorba kellene állniuk a benzinkutaknál. Mint elmondta, múlt héten találkozót szerveztek a központi bank tisztségviselőivel és a törvényhozókkal, hogy előmozdítsák az ügyet.

„Meg kell küzdenünk az áramszünet reális forgatókönyvével. Teljes naivitás lenne nem beszélni erről olyan időben, mint most” – fogalmazott az igazgató.

A németek jelentős része fél az áramkimaradástól

A Funke Mediengruppe múlt heti felmérése szerint a németek több mint 40 százaléka attól tart, hogy a következő hat hónapban áramszünet várható. A német katasztrófavédelmi hivatal azt javasolta, hogy az emberek tartsanak készpénzt otthon ilyen vészhelyzetekre.

A német pénzügyi szabályozó hatóságok attól tartanak, hogy a bankok nincsenek teljesen felkészülve a nagyobb áramszünetekre, és ezt új, korábban előre nem látott kockázatnak tekintik

– mondta egy, az ügyben közvetlenül ismerő tisztviselő.

A Deutsche Kreditwirtschaft, a pénzügyi szektor ernyőszervezete viszont már azt közölte, hogy a bankok valószínűtlennek tartják a teljes körű áramszünetet, de kapcsolatban állnak az illetékes minisztériumokkal és hatóságokkal, hogy megtervezzék ezt a forgatókönyvet.

Mint elmondták, a finanszírozást kritikus infrastruktúrának kell tekinteni, ha az energiát racionalizálják.

Egyelőre csak az AfD támogatja a tervet

Ahogy a Reuters rámutatott, Németország bankfővárosában, Frankfurtban a helyi politika állta útját az áramszüneti vészhelyzeti terv elfogadásának. Mint írták, Markus Fuchs, az AfD képviselője a városi tanácsban, azt javasolta, hogy november 17-ig nyújtsák be az áramszüneti tervet. A jobboldali politikus szerint ugyanis felelőtlenség lenne nem tervezni ilye”. A többi párt azonban elutasította a javaslatot, és pánikkeltéssel vádolták Fuchst és pártját.

A Reuters felidézte, hogy Fuchs később azt mondta egy telefonos interjúban: „ha találnánk megoldást a világbéke érdekében, azt is elutasítanák”.

Thomas Leitert, a városoknak az áramszünetek és más katasztrófák tervezésében tanácsot adó cég (KomRe) vezetője elmondta: problémát azt is alátámasztja, hogy a kereskedelem függ a technológiától, mivel a tranzakciók egyre inkább elektronikusan zajlanak, és a legtöbb pénzkiadó automatának nincs tartalék áramforrása. A készpénz lenne az egyetlen hivatalos fizetési mód, amely továbbra is működne. A tanácsadó azt is hozzátette: régóta figyelmezteti a hatóságokat az áramszünet kockázataira, de a tervezés nem volt megfelelő.

Az egyik legnagyobb mértékben az alapvető élelmiszerek ára emelkedik Németországban, ami az energiaárak növekedésével együtt egyre nehezebb helyzetbe hozza a német középosztályt is.

A burgonya ára az előző évhez képest 73 százalékkal emelkedett Németországban – jelentette a német statisztikai hivatal. Ez az egyik legbrutálisabb drágulás a boltokban kapható élelmiszerek között.

Összességében Németországban az élelmiszerek ára közel 40 százalékkal ugrott meg a tavalyi év azonos időszakához képest.

A tej ára uaz átlagnál nagyobb mértékben, 58 százalékkal nőtt, míg a zöldségek „csak” 28 százalékkal drágultak. A gabona ára 41 százalékkal emelkedett szeptemberben az előző év azonos hónapjához képest – írja a Remix News.

Az állati termékek árát elsősoraban az energia- és takarmányköltségek emelkedése hajtotta felfelé.

Kilógnak a sorból a gyülömcsök, melyek ára 4,7 százalékkal csökkent az elmúlt egy évben.

Az emelkedő infláció – leginkább az élelmiszer- és az energiaár-emelkedése – keményen sújtja a német fogyasztókat. Helmut Schleweis, a Német Takarékpénztári Szövetség (DSGV) elnöke nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy a német háztartások 60 százaléka, azaz 25 millió ember már a teljes havi jövedelmét és megtakarításainak egy részét is arra használja fel, hogy lépést tartson az emelkedő megélhetési költségekkel.

„Ez azt jelenti, hogy a jólét elvesztése és a vagyon felélése sújtja a középosztályt”

– mondta Schleweis.

Vészhelyzeti tanfolyamokat tartanak a német kormány támogatásával Berlinben. Az a cél, hogy felkészítsék az embereket egy esetleges hosszabb áramkimaradásra. Megtanítják például, hogyan kell dinamós lámpa mellett dolgozni. Közben a Bundestag megszavazta, hogy az energiabiztonság garantálása érdekében jövő áprilisig meghosszabbítják a még üzemelő három atomerőmű működését – számoltak be róla az M1 Híradóban.

Áramkimaradást szimulálnak egy berlini energia-vészhelyzeti szemináriumon. A tanfolyamon arra tanítják a résztvevőket, hogyan tudják a mindennapi feladataikat ellátni egy hosszabb áramszünet esetén. Van, aki életében először használ dinamós zseblámpát, de olyanok is akadnak, akiknek még soha nem kellett gyertyafény mellett dolgozni.

„Nagyon hasznosnak találom a tanfolyamot. A kiskutyámmal élek együtt, és még soha nem gondoltam bele, mit kéne tegyek, hogyan kellene gondoskodnom róla, ha nincs áram. Elmondták például azt, hogy házikedvencet tilos a menedékszállásokra vinni, ezért meg kell tanuljak sátorozni” – mondta egy résztvevő.

A foglalkozásokat a német kormány támogatásával tartják. Bár a hivatalos közlés szerint Németország felkészült a télre, az ország vezetői szeretnék, ha egy esetleges jövőbeli áramkimaradás nem érné felkészületlenül a lakosságot.

„Muszáj tudatosítani az emberekben, hogy ha elmegy az áram, akkor tényleg semmi nem fog működni. A legtöbben nem tudják mivel jár az, ha mindenhol vaksötét van, nem működik a kapucsengő és a telefonszolgáltatás sem elérhető. Tanfolyamunk célja, hogy az ilyen helyzetekben se álljon meg az élet, és megtanítsuk az embereket alkalmazkodni” – nyilatkozta egy oktató.

Albrecht Broemme válságszakértő Berlinben dolgozik. Állítása szerint az utóbbi időben egyre többen keresik fel tanácsadásért. Vészhelyzeti hátizsákjában gyufa, gyertya és egy dinamós rádió is van. Szerinte mindenkinek érdemes lenne ezeket az eszközöket magánál tartani.

„Előfordulhat, hogy egy félnapos áramszünet akár napokig is eltart. Ilyenkor mi történik a kórházakban? Mi lesz azokkal, akik műtétre várnak? Vagy mire számíthatunk, ha leállnak a vonatok? Ilyenkor minden lelassul, de ettől nem kell pánikba esni, hiszen elég három generációval visszatekintenünk és látni fogjuk, hogy régen sem állt meg az élet” – emlékeztetett a szakértő.

Az áramellátás biztosítása érdekében a német szövetségi kormány pénteken az ország még le nem állított három atomerőművének továbbműködtetéséről döntött.

„Az atomerőműveink leállításával várhatóan további 14 százalékkal nőne az áram ára. Ez szükségtelenül jelentene nagyobb terhet a lakosságnak és a vállalkozásoknak” – érvelt Steffen Bilger kereszténydemokrata képviselő.

Németország hat atomerőművének leállításáról még tavaly döntött a Bundestag. Három azóta már nem működik, az eredeti tervek szerint pedig a maradék hármat idén decemberig kellett volna leállítani. A mostani meghosszabbítás szerint azonban ezek legalább jövő áprilisig üzemben maradhatnak.