Mekkora lesz a válság Nyugat-Európában?

Egyre nagyobb gondot okoznak a magas energiaárak Németországban. A német kormány szerdán döntött arról, hogy a decemberi rezsiköltségek átvállalásával, tavasztól pedig különféle ársapkákkal próbálja csökkenteni a fogyasztók költségeit – számolt be az M1 Híradója.

Figyelmeztető sztrájkba kezdett Európa legnagyobb ipari szakszervezete a hétvégén. A csaknem négymillió német munkást tömörítő IG Metall mintegy 300 gyárban hirdetett munkabeszüntetést. A szakszervezet adatai szerint csak szerdán 32 ezer tagjuk sztrájkolt, hogy magasabb bért követeljen.

„Ha a boltba megyek, akkor a bevásárlókocsit még részben sem tudom megtölteni száz euróból” – panaszolta az egyik hannoveri munkás.

Ekkora havi bérkiegészítést ajánlottak ugyanis a munkáltatók az ipari dolgozóknak, ami nagyjából a mostani bérük két százalékát teszi ki.

A szakszervezet azonban nyolcszázalékos tartós béremelést követel, ezért újabb és újabb munkabeszüntetést ígérnek a német elektronikai, autó- és fémipari üzemek dolgozói.

A bérek azonban még így sem tartanák a lépést a növekvő fogyasztói árakkal, hiszen az infláció Németországban októberben már a 10 százalékot is meghaladta. A legnagyobb gondot az energiaárak növekedése okozza, amelyek tavaly óta többszörösükre emelkedtek. Ezért egyre nagyobb a kereslet az energiahatékonysági tanácsadók iránt. Az egyik szakember szerint aki most kér tőle időpontot, az leghamarabb csak két hónappal későbbre kaphat.

A berlini kormány igyekszik megoldást találni az energiaválságra. Olaf Scholz kancellár szerdán jelentette be, hogy egyszeri támogatásként átvállalják az átalányt fizető lakossági fogyasztók, valamint a kisebb cégek decemberi gáz-, illetve távhőszámlájának kifizetését.

A kancellár egyúttal közölte: a gázárfék és az áramárfék bevezetéséről is megállapodtak a tartományi miniszterelnökökkel.

„Nagyon fontos, hogy megvédjük a lakosságot a költségek növekedésének hatásától. Ezt egy 200 milliárd eurós csomaggal tesszük, amellyel kizárólag az áram-, gáz- és távhőfogyasztást támogatjuk. Egy dolog világos: az ukrajnai háború előtti árszínvonalat nem tudjuk újra elérni. De ezzel az intézkedéssel az áremelkedés nem lesz olyan óriási, hogy az embereknek attól kellje tartaniuk, hogy nem tudják kifizetni a számlákat” – fogalmazott Olaf Scholz.

A tervek szerint jövőre a német családok, illetve a cégek éves fogyasztásuk 80 százalékáig kedvezményes összeget fizetnek majd a gázért és az áramért. Egyelőre azonban nem világos, hogy az árfékeket – az eredeti tervek szerint – jövő márciustól vagy (a tartományi kormányfők kérésének megfelelően) már januártól alkalmaznák.

A támogatásokat részben az energiaipari vállalatok extraprofitjából finanszíroznák, és 2024 tavaszáig vissza is vonnák az árplafonokat.

Óriási mértékű adósságot halmoznak fel a német nagyvállalatok az energiaválság közepette, a legnagyobb bajban lévő vállalatok részvényealádassal javítanának a helyzetükön.

A 150 legnagyobb, német tőzsdén jegyzett vállalat nettó pénzügyi adóssága idén elérte minden idők legmagasabb szintjét – írta a Handelsblatt német gazdasági lap. A cikk szerint a nagyvállalatok adósságai (a bankok és biztosítótársaságok nélkül) egyetlen év alatt 20 százalékkal, 533 milliárd euróra ugrottak.

A lap megjegyezte, huszonöt német nagyvállalatnak jelenleg több az adóssága, mint a saját tőkéje. Több közülük részvényeladással tervezi csökkenteni adósságát.

Hozzátették, hogy a központi bankok kamatemelései miatt az új hitelek költségei is drasztikusan emelkednek. A Handelsblatt idézte a Bundesbank statisztikáit, amelyek szerint a vállalati kötvények jelenleg átlagosan 4,3 százalékos éves kamatot hoznak. Alig több mint egy évvel ezelőtt ez még csak 0,7 százalék volt.

A lap kiemeli, hogy a Deutsche Telekom rendelkezik a legnagyobb nettó adóssággal a német vállalatok közül, amelyet 145,8 milliárd euróra becsülnek.

A németországi családi vállalkozásokat súlyosan érintette a gáz- és áramárválság. Egyre többen kénytelenek elhalasztani a tervezett projekteket a magas energiaárak miatt, sőt esetenként feladják vagy áthelyezik a gyártást. Sokan azt is látják, hogy kénytelenek elbocsátani. De nem ez az egyetlen következménye a súlyos helyzetnek. 82 százalékuk energiahatékonysági beruházást szeretne megvalósítani, vagy már meg is tette. 48 százalékuk más energiaforrásra vált, vagy tervezi ezt.

Az energiaválság miatt a családi vállalkozások mintegy negyede arra kényszerülhet, hogy elbocsátja alkalmazottai egy részét a cég talpon maradása, a költségmegtakarítás érdekében.  A Müncheni Ifo Intézet a Családi Vállalkozásokért Alapítvány megbízásából készült felmérése szerint a cégek 25 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkahelyek megszüntetését tervezi. Egy hasonló, áprilisi tanulmányban ez 14 százalék volt. Emellett a megkérdezett 1060 – többségében családi vállalkozás – 57 százaléka készül a tervezett beruházások elhalasztására.
 

A felmérés eredményei vészjelzéssel érnek fel – mondta Rainer Kirchdörfer, a Családi Vállalkozásokért Alapítvány vezetője. Egy ideje az ipari termelés kúszó áttelepülése zajlik más országokba. 
 

Az ifo felmérése szerint a cégek kilenc százaléka tervezi tevékenységének külföldre költöztetését. Hat hónappal ezelőtt az érintett vállalkozói körnek még csak hat százaléka fontolgatta a kivonulást az országból. 
A rossz vállalkozói hangulat oka, hogy ebben az évben a cégek összes árbevételük 8,2 százalékát teszik ki az energiaköltségek. 2021-ben még csak 5,1 százalék volt ez a mutató.
A felmérés szerint a cégek 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy teljesen felhagyna az energiaigényes üzleti területekkel. Hat hónappal ezelőtt még csak tizenegy százalékuknak volt ilyen ötlete.
Az ársokk pedig még korántsem ért véget: a cégek 90 százaléka valószínűleg árat emel, vagy már végrehajtott áremelést.
 

 A megkérdezett vállalatok vezetői elégedetlenek azzal, ahogy a politikusok kezelik a válságot. A Családi Vállalkozásokért Alapítvány szerint szükség lenne a nukleáris energia hosszabb távú alkalmazására, a széntüzelésű erőművek további működtetésére. Azt kérik a kormánytól, hogy az energiahatékonysági vagy megújuló energiaforrásokba történő magánberuházások támogatása a kisebb vállalkozások számára is elérhető legyen.

A szeptemberi nagy visszaesés után októberben, ha kisebb mértékben is, de tovább csökkent az ifo német üzleti hangulatindex.

A müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének szezonálisan kiigazított hangulatindexe októberben 84,3 pontra esett az előző havi 84,4 pontról, amely 2020 májusa óta továbbra is a legalacsonyabb érték. Az októberi mutató megfelel a Reuters elemzői várakozásainak.

Az index két eleme közül az aktuális helyzetet mérő mutató ötödik egymást követő hónapban csökkent, a hat hónapra előre tekintő várakozásokat számszerűsítő indikátor azonban javulást jelzett.

A vállalatok rosszabbnak ítélték aktuális üzleti helyzetüket, mint egy hónapja, az index a szeptemberi 94,5 pontról 94,1 pontra esett.

Az elkövetkező hat hónapra vonatkozó várakozásokat számszerűsítő index az előző havi nagy visszaesést követően októberben minimálisan emelkedett, a szeptemberi 75,3 pontról 75,6 pontra.

„A cégek várakozásai javultak, de továbbra is tele vannak aggodalommal. A német gazdaság nehéz tél elé néz” – értékelte a jelentést Clemens Fuest, az ifo gazdaságkutató intézet (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e.V.) elnöke.

A pénteki adatközlés előtt a Reuters elemzői konszenzusa azzal számol, hogy a német gazdaság kibocsátása negyedéves összevetésben a szeptemberben záruló harmadik negyedévben 0,2 százalékkal esett.

Az ifo várakozásai szerint a gazdaság zsugorodása az utolsó negyedévben is folytatódik és 0,6 százalékos GDP csökkenéssel számolnak.

A hivatalos kormányzati előrejelzés szerint Európa legnagyobb gazdasága jövőre recesszióba csúszik, az energiaválság, az emelkedő árak és az ellátási lánc problémái miatt.

Az októberi ifo jelentés szerint az építőiparban és a feldolgozóiparban tovább romlottak a várakozások, a szolgáltatási szektorban és a kereskedelemben valamelyest javultak szeptemberhez képest.

Az ifo intézet havi rendszerességgel kilencezer gazdasági szereplő megkérdezésével összeállított üzleti hangulatindexe az egyik legfontosabb német makrogazdasági indikátor, ami a tapasztalatok alapján viszonylag pontosan előre jelzi a gazdasági teljesítmény alakulását az országban.

Történelmi rekordot döntött Németország legnagyobb gázszolgáltatója, az Uniper nettó vesztesége. Az energiaválság kirobbanása óta a szövetségi kormány már többször megmentette a céget a csődtől. A legutóbbi egyeztetések értelmében pedig hamarosan állami tulajdonba kerülhet. Az orosz gáz kiváltásához vásárolt, jóval drágább piaci termékek miatt a jövőben további 31 milliárd eurós veszteséggel is számoltak.

A hamarosan állami tulajdonná válló gázimportőr, a német Uniper történetének legsúlyosabb veszteségét jelentette, nettó 40 milliárd eurót, és további veszteségekre is számít az oroszországi energiaszállítás leállása miatt. Az Uniper kilenc hónapos veszteségi mutatója jól tükrözi, milyen hatással van Európára és elsősorban Németországra az évtizedek óta fennálló ellátási kapcsolatok megszakadása.

Az Uniper hatalmas sebeket szerzett

Ahogy a Reuters rámutatott,

az Uniper részvényei év eleje óta 93 százalékot veszítettek az értékükből. Így jelenleg a vállalat értéke 1,14 milliárd euró, szemben az év eleji 15,2 milliárd euróval.

A vállalat pénzügyi igazgatója, Tiina Tuomela elmondta, hogy már a féléves számok is jelezték ezeket a „hatalmas sebeket” a pénzügyi eredményeken. Az igazgató hozzátette, hogy már véglegesítés előtt áll az a pénzügyi mentőcsomag, amellyel a német állam átveszi a vállalat irányítását és stabilizálja annak hátterét.

Az Uniper szerint a nettó veszteség 10 milliárd eurós realizált veszteséggel járt együtt, amelyet a vállalat azzal okozott, hogy a kiesett orosz gázmennyiséget a spot piacon pótolta jóval magasabb áron.

Az orosz gáz kiváltásához vásárolt, jóval drágább piaci termékek miatt a jövőben további 31 milliárd eurós veszteséggel is számoltak.

A cikk kiemelte, hogy az Uniper részvényei azóta további 3 százalékot estek.

Tuomela elmondta, hogy a tárgyalások most arra irányulnak, hogy az utolsó pillanatban törölt gázilletéket miként váltsák fel egy olyan eszközzel, amely ténylegesen áthárítja a hatalmas veszteségeket az Uniper jövőbeli tulajdonosára: a német kormányra.

Perelnék a Gazpromot

A német vállalat jogi lépéseket is fontolgat az orosz beszállítóval, a Gazprommal szemben. A pénzügyi igazgató elmondása szerint a svéd döntőbíróság előtt több milliárd eurós kártérítésre nyújthatnak be keresetet. Tuomela azt is elmondta, hogy már dolgoznak a vállalat gázportfóliójának átstrukturálásán, hogy minimalizálják a kockázatokat, valamint 2024-re megszüntessék a felfüggesztett orosz gázszállításból eredő veszteségeket.

Az igazgató azt is hangsúlyozta, hogy a cégcsoport legfontosabb prioritásai között továbbra is az orosz piacról tervezett kilépés szerepel, ahol a német vállalat az Unipro 83,7 százalékos tulajdonával rendelkezik. Azt is megjegyezte, hogy a vállalat orosz részlegének teljesítménye megnövelte a lehetséges vásárlók érdeklődését.

A Berlinnel kötött megállapodás értelmében az Uniper 18 milliárd euró értékű hitelkeretet kapott a KfW állami hitelezőtől, amelyből október végéig 14 milliárdot hívott le.