Fél Ukrajna áram nélkül, az orosz csapatok támadnak

Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság ügyvezető elöljárója a Szolovjov Live médiacsatornán azt mondta, hogy Vuhledar település hamarosan „felszabadul”, ami megnyitja az orosz erők előtt az utat Kramatorszk és Szlovjanszk felé.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve kijelentette, hogy az orosz csapatok folytatják offenzívájukat Donyeck környékén, és az elmúlt nap folyamán ebben az irányban haladva megöltek több mint száz ukrán katonát, továbbá megsemmisítettek egy harckocsit, öt páncélozott járművet és öt egyéb járművet.

A tábornok azt mondta, hogy

az ukrán fegyveres erők meghiúsított támadási kísérletek során Liman irányában több mint negyven katonát, két gyalogsági harcjárművet és négy egyéb járművet, Kupjanszk irányában pedig több mint harminc katonát, két páncélozott harcjárművet és két kisteherautót veszítettek.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok a hadijelentés értelmében csapást mértek tíz ukrán vezetésipontra, 62 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 148 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, megsemmisítve egyebek között egy rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt, egy Osza-AKM légvédelmi rakétarendszert, egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-37 lövegelhárító radarállomást és az egyik Pelikan légvédelmi rakétarendszer célmegjelölő állomását.

Az orosz légvédelem lelőtt kilenc ukrán drónt, valamint Uragan sorozatvetők két rakétáját.

Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” sajtótisztje a Rosszija 24 orosz hírcsatornának azt mondta, hogy az ukrán oldalon harcoló lengyel „zsoldosok” Kreminna, Liszicsanszk és Szvatove térségében „kolosszális” veszteségeket szenvednek el.

Szeptemberhez képest Ukrajna államadóssága 5 milliárd dollárral, 103,1 milliárd dollárra nőtt októberben – az adatot Danyiil Getmancev a Verhovna Rada (parlament) pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának a vezetője ismertette a Telegram csatornáján.

Az illetékes arról számolt be, hogy idén október végén Ukrajna hrivnyában kifejezett államadóssága 3771 milliárd hrivnya, devizában számítva pedig 103,1 milliárd dollár volt. Októberben a hrivnyában kifejezett államadósság 183,5 milliárd hrivnyával, devizában pedig 5 milliárd dollárral emelkedett.

A parlamenti szakbizottság vezetője szerint az államadósság októberi növekedésének fő oka a költségvetési hiány fedezésére felvett külső hitelek voltak. A képviselő adatai szerint októberben Ukrajna egyebek között 2 milliárd eurós segélyt kapott az EU-tól, 550 millió eurót az Európai Beruházási Banktól (EIB), 1,3 milliárd dollárt a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), 0,5 milliárd dollárt pedig a Világbanktól.

A szakértő rámutatott arra, hogy a költségvetés finanszírozását szolgáló külső támogatás 55 százaléka hosszú lejáratú, kedvezményes hitel. Elmondta még, hogy október végén az államadósság a GDP 79,7 százaléka volt, az idei év végén várhatóan a GDP 90 százaléka, jövőre pedig már 100 százaléka lesz.

A NATO készenlétben van, és kész megvédeni minden centiméternyi szövetséges területet – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy bukaresti konferencián, amely a NATO-tagországok külügyminiszteri találkozójával párhuzamosan zajlik.

A Mircea Geoana NATO-főtitkárhelyettes által alapított román civil szervezet, az Aspen Institute és a German Marshall Fund konferenciáján Stoltenberg arra emlékeztetett, hogy az ukrajnai háború kezdete óta kettőről négyre emelték a szövetséges harccsoportok számát a térségben, ezek közül egy Romániában van.

„A NATO és a szövetségesek nem vesznek részt az ukrajnai konfliktusban, de olyan mértékű támogatást nyújtunk Ukrajnának, amelyre eddig nem volt példa, hiszen Ukrajnának joga van megvédeni magát” – mondta a főtitkár.

Stoltenberg szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök háborúja kudarcnak bizonyult, és erre Putyin brutalitással reagál.

Úgy vélte, hogy Oroszország a téli időszakot mintegy fegyverként használja, és az orosz csapatok azért támadják az ukrán polgári célpontokat, hogy fennakadásokat okozzanak Ukrajna energia- és a vízellátásában is.

A NATO-főtitkár úgy vélekedett, hogy amennyiben a szövetségesek győzni hagyják az orosz elnököt, nagyobb árat fognak fizetni, mert Putyin és más autoriter vezetők levonják a következtetést, hogy céljaikat elérhetik a nyers erő alkalmazásával, így máskor még több erőszak alkalmazására éreznek bátorítást.

Elmondta azt is, hogy a NATO bővítése demokratikus döntések eredménye, és nem Oroszország ellen irányul. Hozzátette: a NATO akkor bővül, amikor a szabad és független nemzetek úgy gondolják, hogy másokkal együtt nagyobb biztonságban vannak. Arra a kérdésre, hogy Ukrajna csatlakozhat-e a NATO-hoz, reményét fejezte ki, hogy a bukaresti külügyminiszteri találkozó megerősíti a nyitott ajtók politikáját.

Stoltenberg saját országa, az Oroszországgal határos Norvégia esetét hozta fel példaként.

Felidézte: Moszkva 1949-ben azzal fenyegetőzött, hogy provokációnak fogja tekinteni, ha Norvégia a NATO tagja lesz. Rámutatott: csatlakozásuk nem provokáció volt, hanem a norvégok szabad és demokratikus akarata, és örül, hogy az alapító tagállamok ezzel egyetértettek.

Leszögezte: Vlagyimir Putyin nem tagadhatja meg a szuverén nemzetektől azt a jogot, hogy meghozzák saját döntéseiket. Szerinte az orosz elnök a demokráciától és a szabadságtól való félelmében ellenzi az észak-atlanti szövetség bővítését. Stoltenberg méltatta Románia szerepét is Ukrajna támogatásában.

Mindent meg kell tenni a közvetlen fegyveres konfliktus elkerülése érdekében a NATO és Oroszország között, mivel az esetleges eszkaláció a földrajzilag legközelebb eső területeket érintené a leginkább, ezért leginkább a béketeremtésre kellene fókuszálni, figyelembe véve a tél közeledtét – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácsüléséről bejelentkezve méltatta a Varsó által tanúsított higgadtságot az éppen két héttel ezelőtti lengyelországi rakétabecsapódásokat követően, amelyekkel kapcsolatban ismételten aggodalmát fejezte ki.

„A lengyel vezetők lélekjelenlétének és rendkívül felelősségteljes viselkedésének köszönhető az, hogy ma itt Bukarestben nem a harmadik világháború fejleményeit vitatjuk meg” – szögezte le.

Mint rámutatott,

ha nem reagáltak volna ilyen higgadtan, akkor a háború könnyen eszkalálódhatott volna, ami „olyan súlyos következményekkel járt volna, amelyekkel senki nem akar szembesülni”.

Majd ezzel szemben szégyenteljesnek nevezte mindazon újságírók és politikusok viselkedését, akik „a rakéták becsapódása után azonnal nemcsak hogy tudni vélték, de világgá is kürtölték, hogy szándékos rakétatámadás történt. Ők mind a tűzzel játszottak, mind könnyen okozhatták volna a háború eszkalálódását” – húzta alá.

Szijjártó Péter ezután figyelmeztetett, hogy amíg tart a fegyveres konfliktus, addig fennáll az eszkaláció veszélye, s nemcsak a konkrét fizikai támadások, hanem bizonyos felelőtlen nyilatkozatok és döntések is tragikus következményekkel járhatnak. Hangsúlyozta: Magyarország szomszédos államként pontosan tisztában van a kockázatokkal, ezért is rendkívüli módon érdekelt a békében.

„Tudjuk, hogy a háború esetleges eszkalációja elsőként nem a több száz vagy több ezer kilométerrel odébb lévő országokat, nem az óceán túloldalát érintené, hanem a földrajzilag legközelebb eső területeket” – fogalmazott.

Ennek kapcsán pedig üdvözölte, hogy a NATO-főtitkár világossá tette, hogy az észak-atlanti szövetség nem részese a konfliktusnak, és reményét fejezte ki, hogy ez így is fog maradni, ugyanis – mint mondta – mindent meg kell tenni a NATO és Oroszország közötti közvetlen összecsapás elkerülése érdekében.

A miniszter arról számolt be, hogy hazánk a valaha volt legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, több mint egymillió menekültet fogadott a szomszédos országból, mostanra nagyjából 1300 iskolában és óvodában tanulnak Ukrajnából érkezett gyerekek.

„A tél közeledik, és ez a tél magával hozhat egy tragikus, szörnyű, hatalmas humanitárius katasztrófát, még nagyobbat, mint az eddigiek. Az előttünk álló időszak nehézségei azt hiszem, hogy kiemelik a béke elérésének fontosságát, csak a béke jelent megoldást a háború által okozott nehézségekre és tragédiákra, a béke viszont minden problémára megoldást kínál. Ezért mi abban vagyunk érdekeltek, hogy minél előbb béke legyen Ukrajnában.–

Majd hozzátette: ki kell zárni minden olyan tényezőt, amely a háború eszkalációjához vezethet, nem szabad felszámolni a kommunikációs csatornákat, de legalábbis a stratégiai kommunikáció lehetőségét mindenképp fenn kell tartani Moszkvával.

Végül pedig köszönetét fejezte ki Törökországnak a közvetítői tevékenységéért, illetve üdvözölte, hogy nemrég találkozóra került sor magas rangú amerikai és orosz titkosszolgálati vezetők között.

A magyarok számára a NATO tagállamok külügyminisztereinek bukaresti tanácskozásán az a tét, hogy maradjanak érvényben az ukrajnai háború kapcsán korábban meghozott közös NATO-döntések – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Bukarestből az M1-en élőben közvetített keddi nyilatkozatában.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a közös döntések közül egyrészt az a fontos, hogy a NATO nem részese az orosz-ukrán konfliktusnak, másrészt pedig az, hogy mindent meg kell tenni egy, a NATO és Oroszország közti közvetlen konfliktus elkerülése érdekében.

A tárcavezető tájékoztatása szerint a NATO főtitkára a tanácskozáson tartott bevezetőjében világossá tette, hogy a NATO nem részese a konfliktusnak, és a hozzászólások alapján abban is egyetértés van, hogy a háború eszkalációját mindenképpen meg kell akadályozni.