kulcsár edina
A németországi reáljövedelmek jelenlegi csökkenése valószínűleg a következő években is fennmarad az energiárak drasztikus növekedése miatt.
A német gazdaság energiaválságban van. A megnövekedett gáz- és olajárak eurómilliárdokat szívnak ki a német gazdaságból.
A folyó évre az Ifo Intézet mintegy 64 milliárd euróra becsüli a reáljövedelem-kiesést, ami a gazdasági kibocsátás 1,8 százaléka. Tavaly ez már bő 35 milliárd euró, 1,0 százalék volt. „Jövőre valószínűleg bő 9 milliárd euróval, vagyis a gazdasági kibocsátás 0,2 százalékával bővül majd” – mondja Timo Wollmershäuser, az ifo gazdasági előrejelzéseinek vezetője.
„A teljes reáljövedelem-kiesés csaknem 110 milliárd euró, vagyis az éves gazdasági kibocsátás 3,0 százaléka. Csak az 1979 és 1981 közötti második olajárválság idején volt még magasabb, akkor a gazdasági kibocsátás 4 százalékát érte el. Az első olajárválságot 1973/74-ben mínusz 1,5 százalékra becsültük” – teszi hozzá Wollmershäuser. A vásárlóerő 1979-től 1981-ig tartó veszteségét csak 1986-ra tudták kompenzálni, amikor az olajárak meredeken estek, és ezzel egy időben a német márka érezhetően felértékelődött az amerikai dollárral szemben.
A jövő generáció is megfizeti a szankciók árát
„A reáljövedelem jelenlegi csökkenése valószínűleg a következő években is fennmarad. Egyrészt az energiaárak valószínűleg tartósan magasak maradnak, miután Oroszország már nem lesz beszállító Európába."
Az ifo szakértője azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a bértárgyalások kapcsán figyelembe kell venni, hogy a Németországban előállított áruk és szolgáltatások magas árai az importált energiáért és az elsődleges termékekért, alapanyagokért fizetendő magas költségeket tükrözik. "A munkavállalók és a vállalkozók között felosztandó jövedelmet ezért a reáljövedelem-kieséssel kell kompenzálni” – folytatja Wollmershäuser.
„Az állami támogatások sem tudják megváltoztatni a reáljövedelem-kiesés mértékét. Csak azt tudják befolyásolni, hogy az egyes népességcsoportoknak milyen részesedést kell viselniük. A veszteségeket pedig idővel a jövő generációira háríthatják át, ha a támogatásokat például adósságból vagy a befektetések visszafogásából finanszírozzák.”