Az USA eltökélt szándéka erősíteni jelenlétét a Fekete- és a Balti-tenger térségében

Antony Blinken a NATO bukaresti külügyminiszteri értekezlete előtt kétoldalú megbeszéléseket is folytatott román vezetőkkel, Klaus Iohannis államfővel, Nicolae Ciuca miniszterelnökkel és Bogdan Aurescuval, a román diplomácia vezetőjével.

A román külügyminiszterrel közösen tartott sajtóértekezleten Blinken üdvözölte, hogy Bukarest jövő évtől a GDP 2,5 százalékára emeli védelmi kiadásait, és úgy fogalmazott: nem kívánhat magának elkötelezettebb szövetségest Romániánál, amely továbbra is számíthat az Egyesült Államok támogatására.

Blinken kiemelte:

a NATO egységes maradt az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán, segíti Ukrajna védelmét, szankciókkal igyekszik blokkolni az orosz katonai gépezetet.

Megjegyezte: az Oroszország által indított háború az energia és élelmiszer drágulásához vezetett, de szerinte a románok – történelmi tapasztalataik alapján – megértik, milyen fontos a demokrácia, egy ország identitásának és határainak megvédése, az önkényuralom elleni küzdelem.

Az amerikai külügyminiszter felidézte Bukarestben Joe Biden amerikai elnök korábbi ígéretét, miszerint a NATO-országokat nem hagyják magukra, és megvédik a NATO területének minden négyzetcentiméterét. A román külügyminiszter rámutatott:

Románia 25 éve kötött stratégiai partnerséget az Egyesült Államokkal, amely erősebb, mint valaha.

Aurescu román külügyminiszter üdvözölte a csapaterősítést, és elmondta: jelenleg csaknem négyezer amerikai katona állomásozik Romániában. Rámutatott: Románia atomenergiaprojektek megvalósításában, valamint Moldova és Ukrajna támogatásában is együttműködik az Egyesült Államokkal.

A román külügyminiszer szerint Románia 8,4 millió tonna ukrán gabona exportjához nyújtott segítséget, a háború kezdete óta pedig 2,9 millió ukrajnai menekült lépte át határait.

Mindent meg kell tenni a közvetlen fegyveres konfliktus elkerülése érdekében a NATO és Oroszország között, mivel az esetleges eszkaláció a földrajzilag legközelebb eső területeket érintené a leginkább, ezért leginkább a béketeremtésre kellene fókuszálni, figyelembe véve a tél közeledtét – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácsüléséről bejelentkezve méltatta a Varsó által tanúsított higgadtságot az éppen két héttel ezelőtti lengyelországi rakétabecsapódásokat követően, amelyekkel kapcsolatban ismételten aggodalmát fejezte ki.

„A lengyel vezetők lélekjelenlétének és rendkívül felelősségteljes viselkedésének köszönhető az, hogy ma itt Bukarestben nem a harmadik világháború fejleményeit vitatjuk meg” – szögezte le.

Mint rámutatott,

ha nem reagáltak volna ilyen higgadtan, akkor a háború könnyen eszkalálódhatott volna, ami „olyan súlyos következményekkel járt volna, amelyekkel senki nem akar szembesülni”.

Majd ezzel szemben szégyenteljesnek nevezte mindazon újságírók és politikusok viselkedését, akik „a rakéták becsapódása után azonnal nemcsak hogy tudni vélték, de világgá is kürtölték, hogy szándékos rakétatámadás történt. Ők mind a tűzzel játszottak, mind könnyen okozhatták volna a háború eszkalálódását” – húzta alá.

Szijjártó Péter ezután figyelmeztetett, hogy amíg tart a fegyveres konfliktus, addig fennáll az eszkaláció veszélye, s nemcsak a konkrét fizikai támadások, hanem bizonyos felelőtlen nyilatkozatok és döntések is tragikus következményekkel járhatnak. Hangsúlyozta: Magyarország szomszédos államként pontosan tisztában van a kockázatokkal, ezért is rendkívüli módon érdekelt a békében.

„Tudjuk, hogy a háború esetleges eszkalációja elsőként nem a több száz vagy több ezer kilométerrel odébb lévő országokat, nem az óceán túloldalát érintené, hanem a földrajzilag legközelebb eső területeket” – fogalmazott.

Ennek kapcsán pedig üdvözölte, hogy a NATO-főtitkár világossá tette, hogy az észak-atlanti szövetség nem részese a konfliktusnak, és reményét fejezte ki, hogy ez így is fog maradni, ugyanis – mint mondta – mindent meg kell tenni a NATO és Oroszország közötti közvetlen összecsapás elkerülése érdekében.

A miniszter arról számolt be, hogy hazánk a valaha volt legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, több mint egymillió menekültet fogadott a szomszédos országból, mostanra nagyjából 1300 iskolában és óvodában tanulnak Ukrajnából érkezett gyerekek.

„A tél közeledik, és ez a tél magával hozhat egy tragikus, szörnyű, hatalmas humanitárius katasztrófát, még nagyobbat, mint az eddigiek. Az előttünk álló időszak nehézségei azt hiszem, hogy kiemelik a béke elérésének fontosságát, csak a béke jelent megoldást a háború által okozott nehézségekre és tragédiákra, a béke viszont minden problémára megoldást kínál. Ezért mi abban vagyunk érdekeltek, hogy minél előbb béke legyen Ukrajnában - közölte a miniszter.

Majd hozzátette: ki kell zárni minden olyan tényezőt, amely a háború eszkalációjához vezethet, nem szabad felszámolni a kommunikációs csatornákat, de legalábbis a stratégiai kommunikáció lehetőségét mindenképp fenn kell tartani Moszkvával.

Végül pedig köszönetét fejezte ki Törökországnak a közvetítői tevékenységéért, illetve üdvözölte, hogy nemrég találkozóra került sor magas rangú amerikai és orosz titkosszolgálati vezetők között.

A NATO nem része a konfliktusnak, de mindaddig támogatni fogja Ukrajnát, ameddig szükséges, hogy ellen tudjon állni Oroszország brutális támadásának – mutatott rá Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Észak-atlanti Tanács külügyminiszteri értekezletének első napját záró sajtóértekezletén kedden Bukarestben.

Elmondta: a NATO-tagállamok az eddigi védelmi felszerelések mellett üzemanyagot, áramfejlesztőket és meleg ruhát is küldenek Ukrajnának, hogy segítsék átvészelni a telet az energetikai hálózatok megsemmisítésére, a civil lakosság elűzésére irányuló orosz támadások közepette.

Egy – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által a két hete lezajlott G-20 csúcstalálkozón ismertetett tízpontos békejavaslattal kapcsolatos – újságírói kérdésre reagálva a NATO főtitkára megjegyezte:

a háborúk többsége a tárgyalóasztalnál ér véget, valószínűleg ez sem lesz kivétel, de a béketárgyalások mindig szoros összefüggésben állnak azzal, ami a fronton történik.

„Paradoxnak tűnhet, de a legjobb módja a tartós békének az, ha katonailag támogatjuk Ukrajnát és megértetjük Putyinnal, hogy nem fogja elérni céljait a harctéren, hanem le kell ülnie tárgyalni” – érvelt Stoltenberg. Szerinte tartós békét csak igazságos alapon lehet teremteni, az a béke nem lehet tartós, amelyben az önkény és elnyomás győzedelmeskedik a demokrácia és szabadság felett.

Mindenki békét akar, de ezt csak úgy lehet elérni, ha megakadályozzuk az agresszor győzelmét – szögezte le a NATO főtitkára. Egy másik kérdésre, amely azt firtatta, miért nem küld a NATO Patriot rakétaelhárító rendszereket Ukrajnának, Stoltenberg kitérő választ adott.

Szerinte erről vita van a szövetségben, ugyanakkor azt hangsúlyozta:

nem elég, ha a NATO fegyvereket küld Ukrajnának, arról is meg kell győződnie, hogy ezeket a rendszereket használni is tudják, vagyis karbantartásukról, cserealkatrészekről és lőszerről, rakétáról is gondoskodni kell.

A bukaresti tanácskozás egyik informális találkozójára meghívott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt mondta: korábban három dolgot kért a NATO-tól: „fegyvereket, fegyvereket és fegyvereket”, most pedig azzal a kéréssel érkezett, hogy „gyorsabban, gyorsabban, gyorsabban”. Kuleba a Patriot rakétaelhárító rendszerek iránti ukrán igényt külön is kiemelte: erre reagáltatták a NATO főtitkárát.