Hazánk álláspontja egyértelmű: az illegális migrációt az Európai Unión kívül kell kezelni

Nemzetközi összefogással eredményesebben és jobban védhetők a határok – hangoztatta Pintér Sándor belügyminiszter hétfőn a Bács-Kiskun megyei Hercegszántón. Közölte, hogy a déli magyar határszakaszt, egyben a schengeni külső határt jelenleg magyar, szlovák, cseh, osztrák és török rendőrök őrzik.

A határrendészeti feladatok ellátására vezényelt szlovák és magyar rendőröket köszöntve Pintér Sándor elmondta: otthonuktól ugyan távol vannak, és áldozatot hoznak, de tudniuk kell, hogy a közrend és a közbiztonság Szlovákiában is szilárdabb akkor, ha a magyar határokat megvédik, és az illegális migrációt visszaszorítják.

A belügyminiszter szerint

Magyarország álláspontja egyértelmű: az illegális migrációt nem a határokon belül, hanem az Európai Unión kívül kell kezelni, és a védelmi vonalakat minél távolabb kell vinni a határoktól.

Hangsúlyozta: a magyar kormány tisztában van vele, hogy Magyarország egyedül Európa valamennyi külső határát nem tudja megvédeni, de megtéve a szükséges erőfeszítéseket és eredményesen végrehajtva a magyar határőrizetet, példát adhatnak másoknak, hogy minél távolabb a határtól fel lehessen tartóztatni az Európai Unió felé igyekvő illegális migránsokat – fogalmazott.

Pintér Sándor kiemelte: Magyarország már nincs egyedül ezzel a gondolkodásmóddal. Az Európai Unió szárazföldi határait ugyanis kerítéssel védik Litvániában és Lengyelországban is, továbbá mások mellett Szlovákia 40 rendőrt küld Magyarország területére, és folyamatosan részt vesznek a határőrizeti munkában.

A belügyminiszter a közszolgálati médiának adott interjúban emlékeztetett: 2015-höz képest jelenleg a legnagyobb a migrációs nyomás a déli határszakaszon. Az elmúlt időszakban mintegy 224 ezren kísérelték meg az átjutást egyre erőszakosabb módszerekkel és egyre durvább eszközökkel felszerelve, a határt védő rendőrök életét is veszélyeztetve – tette hozzá.

Pintér Sándor szerint minden igyekezet ellenére a szervezett bűnözés egy-egy helyen mindig rést üt a védfalon, ezért következhetett az be, hogy hétfőn egy járműben menekülő 21 tiltott határátlépőt próbáltak meg a rendőrök feltartóztatni. Az intézkedés sikeres volt,

az illegális migránsokat elfogták, majd később a rendőrjárőrökre lövő, menekülő embercsempészeket is.

Roman Mikulec szlovák belügyminiszter is köszönetet mondott a határokon évek óta szolgáló rendőröknek. Használható receptnek nevezte, hogy védve a külső schengeni határokat, meg lehet akadályozni a másodlagos, belső migrációt.

Emlékeztetett: a közelmúltban Prágában tartott kormányfői találkozón a résztvevők abban állapodtak meg, hogy jobban kell védeni a külső schengeni határt, és minél több országnak be kell ebbe a munkába kapcsolódnia. A belső határok ellenőrzése és védelme ugyanis soha nem lesz olyan hatékony, mint a külső határoké – tette hozzá.

Roman Mikulec megköszönte Pintér Sándor belügyminiszternek egyrészt a schengeni határok hatékonyabb és jobb védelme érdekében végzett együttműködést, másrészt azt a kölcsönös támogatást is, hogy közösen meggyőzzék az Európai Bizottságot és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget, a Frontexet is arról, hogy fektessenek nagyobb hangsúlyt a határok védelmére, hiszen az nemcsak a magyarokat és a szlovákokat érinti, hanem mindenki problémája – fogalmazott a szlovák belügyminiszter.

Iraki embercsempészek lőttek tegnap  rá Pest megyei rendőrökre a főváros határában. A rendőrök viszonozták a tüzet, majd az erdőbe menekülő páros után a budapesti rendőrökkel együtt hajszát indítottak – olvasható a BRFK Facebook-oldalán.

A BRFK lezárta a területet, a helyszínre csapaterőt, kutyás egységeket, nyomozókat és helyszínelőket irányított – írta hivatalos közösségi oldalán a BRFK. Hozzátették, a lövöldözők utáni hajszába bekapcsolódott a Terrorelhárítási Központ műveleti egysége is, amely egy órán belül a XIX. kerületben elfogta a feltételezett elkövetőket, két, magát iraki állampolgárnak valló férfit.

Kifejtették, az embercsempészek magyar rendszámú Ford Transitját a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda bűnügyi információi alapján akarták ellenőrizni a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság rendőrei november 14-én reggel az M5-ös autópályán, Inárcs térségében. A Ford vezetője a járőrautó megkülönböztető jelzését és a megállásra felszólítást figyelmen kívül hagyva tovább hajtott, majd a kocsiból több lövést adtak le a rendőrautó irányába – fűzték hozzá. A rendőrök ennek ellenére tovább követték a járművet, ami végül Budapest határában megállásra kényszerült. A gépkocsivezető és a mellette ülő férfi bemenekült egy közeli erdőbe, közben további lövéseket adtak le a rendőrök irányába – olvasható a posztban.

Megjegyezték, az egyik rendőr figyelmeztető lövést követően viszonozta a tüzet. A lövések következtében senki nem sérült meg. Az elkövetők által hátrahagyott furgonban 21 illegális migráns utazott, akik szír állampolgárnak vallották magukat, elszámoltatásuk megkezdődött. Az ügyben embercsempészés bűntett miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság, hivatalos személy elleni erőszak bűntett miatt pedig a Központi Nyomozó Főügyészség indít eljárást.

Jelentősen bővíti együttműködését a brit és a francia kormány a La Manche-csatornán át Nagy-Britanniába áramló, jórészt embercsempészek szervezte illegális migráció megállítására.

A megállapodást Suella Braverman brit és Gérald Darmanin francia belügyminiszter írta alá hétfőn Párizsban.

A brit belügyminisztérium tájékoztatása szerint az egyezmény alapján London tízmillió euróval 72,2 millió euróra növeli a Nagy-Britanniával szemközt fekvő francia partszakaszok ellenőrzéséhez nyújtott hozzájárulását a 2022–2023-as pénzügyi évben.

A brit finanszírozás elősegíti a francia partokon járőröző határvédelmi egységek létszámának 40 százalékos növelését és fejlett technológiájú eszközök – köztük drónok, járőrhelikopterek, térfigyelő kamerák – alkalmazását.

Az egyezményről Londonban és Párizsban kiadott közös közlemény hangsúlyozza, hogy a brit és a francia hatóságok tavaly több mint 23 ezer, az idén eddig több mint 30 ezer csónakokkal megkísérelt illegális átkelést akadályoztak meg a La Manche-csatornán, emellett felszámoltak 55 szervezett bűnözői hálózatot és ötszáznál több embert vettek őrizetbe.

A brit belügyminisztérium hétfői tájékoztatása szerint a brit és a francia bíróságokon 2020 óta 140 elmarasztaló ítélet született az embercsempészethez köthető bűncselekmények ügyében, és az elítéltekre együttesen 400 évnyi szabadságvesztést róttak ki.

A közös közleményben olvasható, hogy Nagy-Britannia és Franciaország külön munkacsoportot hoz létre a Nyugat-Európába és Nagy-Britanniába irányuló illegális migrációból hasznot húzó, növekvő számú albániai bűnözői csoportok elleni fellépésre.

A kommüniké hangsúlyozza ugyanakkor, hogy még mindig növekszik a La Manche-csatornán csónakokkal megkísérelt átkelések száma, és ezért még tovább kell erősíteni a brit-francia együttműködést.

A brit védelmi minisztérium hétvégi adatai szerint meghaladta a 40 ezret azoknak a száma, akik az év eleje óta illegálisan átkeltek Nagy-Britanniába az európai kontinensről.

A tárca összesítése alapján egy nap alatt, szombaton 22 csónakon 972-en értek partot Anglia déli és keleti térségeiben. Ez azt jelenti, hogy 2022 eleje óta eddig 40 885-en kíséreltek bejutni Nagy-Britanniába a La Manche-csatornán keresztül.

Tavaly egész évben nem érte el a 30 ezret a csónakokon átkelők száma.

 A londoni védelmi minisztérium adatai szerint az idei napi rekordot augusztus 22-én jegyezte fel a brit határőrség. Aznap 27 csónakkal 1295-en érkeztek a kontinensről a brit partokhoz.

Elégedetlen az uniós migrációkezelés szigorával négy EU-tagország: Olaszország, Görögország, Málta és Ciprus, szerintük túl nagy terhet ró rájuk, emiatt szombaton követelték az Európai Bizottság beavatkozását.

Belügyminisztereik közös nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy a teherviselés aránytalanságát érintő panaszuk ellenére továbbra is eleget akarnak tenni nemzetközi kötelezettségeiknek és az uniós szabályoknak. Emlékeztettek arra, hogy a tagországok júniusban Luxemburgban megállapodtak egy „önkéntes szolidaritási mechanizmus” megalkotásában, amelynek keretében az első évben tízezer ember helyezhető át a migrációs frontországokból a többiekbe, de a négy panaszos tagország szerint ennek a mechanizmusnak a működése „kiábrándító”. Panaszuk szerint a mechanizmus lassú, és a tízezer fős keret nagyon kicsi ahhoz képest, ahány illegális bevándorló idén eljutott ezekbe az országokba a Földközi-tengeren keresztül. Ez a négy ország és még Spanyolország is évek óta követeli, hogy a migránsok elosztása kötelező legyen az EU-ban.

A négy ország elítéli azt a gyakorlatot, hogy csak ők lehetnek az első belépési pontok az EU-ban, és hibáztatják azokat a civil szervezeteket, amelyeknek a magánhajói a nemzeti hatóságoktól teljesen függetlenül tevékenykedhetnek a tengeren. Követelik, hogy minden tagország, amely megengedi, hogy mentő civil hajó a zászlajával közlekedjen, kötelezően gyakoroljon joghatóságot és ellenőrzést a hajók tevékenysége felett.

A négy ország követeli, hogy az Európai Bizottság kezdeményezze a migráció kezelését és a mentőhajók feletti ellenőrzés megteremtését célzó újabb tárgyalások elindítását.