Amerikai félidős választások

Félidős választásokat tartanak ma az Egyesült Államokban, ahol – időzónáktól függően – még nagyjából 6-7 órán át várják  a szavazókat. A tét: hogy marad-e az elnököt is adó Demokrata Párt többsége. Az előrejelzések szerint a képviselőházban valószínűleg a republikánusok kerülnek többségbe, a szenátusban azonban szorosabb eredmény várható. Joe Biden demokrata elnök és elődje, a republikánus Donald Trump is leadta már a szavazatát – számolt be az M1 Híradó.

Egyelőre fennakadások nélkül, rendben zajlik a szavazás az amerikai államokban. Kedd reggelig már több mint 42 millióan leadták voksukat levélben vagy személyesen – a felmérések szerint még legalább kétszer ennyi választót várnak az urnákhoz.

Már a kora reggeli nyitás előtt sorban álltak a választók szavazóhelyiségeknél, az ohiói Clevelandben. Ez a 36 állam egyike, ahol nemcsak képviselőket, hanem szenátort és kormányzót is választanak, és ahol igencsak szoros verseny ígérkezik.

Az amerikai kongresszus alsóházi képviselőinek mandátuma két évre szól. Így a 435 fős testület az elnökválasztással egy időben, illetve az elnöki ciklus felénél is megújul. A szenátorokat hat évre választják, de nem egy időben, a mostani szavazáson 35 felsőházi mandátum keres új gazdát.

A szavazás lebonyolítását megfigyelők hada ellenőrzi.

Számos helyen, például Texas államban már a voksolás előtti hetekben terjedtek az állítólagos csalásról szóló hírek a közösségi oldalakon. Az is előfordult, hogy fegyveresek próbálták megfélemlíteni a választási bizottság tagjait. Így az igazságügyi minisztérium 24 államba küldött megfigyelőket.

„A partvonalról ellenőrzik, hogyan zajlik a szavazás, és azonnal jelzik nekünk, ha rendellenességet észlelnek. Azt is figyelik, mit csinálnak a korteskedők a szavazóhelyiségtől előírt távolságon belül” – sorolta a Harris megyei választási bizottság egyik tagja.

Ezúttal több mint 42 millióan éltek a korai szavazás lehetőségével. Ezt levélben vagy akár személyesen is megtehették, attól függően, hogy melyik államban élnek.

„Őslakos és afrikai–amerikai felmenőim vannak, akiknek keményen kellett küzdeniük azért, hogy szavazati jogot kapjanak. Ezt nem fogom eltékozolni. Így ha arról kell szavazással dönteni, hogy ki a legjobb csapos a környéken, én akkor is élek a jogommal” – mondta egy pittsburghi nő.

Joe Biden amerikai elnök is már több mint egy hete leadta voksát Wilmingtonban,

ahol a család birtoka van. Egyik unokájával érkezett, aki a nagyjából nyolcmillió első szavazó egyike.

Az elnöki hivatal közleménye szerint Joe Biden a választás napját a Fehér Házban tölti, miután országszerte kampányolt a demokrata jelöltek mellett.

„Olyan mérföldkőhöz érkeztünk, amellyel csak ritkán szembesülünk. Tisztában vagyunk azzal, hogy a demokráciánk veszélyben van. Most kell megvédenünk, megőriznünk, és egyértelműen kiállnunk mellette” – fogalmazott az elnök körútja utolsó állomásán, Marylandben.

A republikánus jelölteket a volt elnök, Donald Trump próbálta győzelemre segíteni. Ennek érdekében még táncra is perdült hétfő este, az ohiói Daytonban, ahol közölte: november 15-én nagy bejelentést tesz

– vélhetően arról, hogy két év múlva ismét versenybe száll az elnöki székért.

„Ez az az év, amikor visszavesszük a képviselőházat. Visszavesszük a szenátust, és visszavesszük Amerikát. És ami a legfontosabb, 2024-ben visszaszerezzük a csodálatos Fehér Házunkat” – jelentette ki Donald Trump, aki kedden Floriádban adta le szavazatát.

Az urnákat először a keleti parton zárják le, közép-európai idő szerint éjfélkor. A választás végeredményére azonban néhány napot biztosan várni kell, mert időbe telik, amíg a levélben leadott szavazatokat is összesítik.

A választások előtti utolsó napon hétfőn este Joe Biden a fővároshoz közeli Maryland államban vett részt a demokrata kampányeseményen, míg elődje Donald Trump Ohióban kérte a választókat a republikánusok támogatására. A választás kimenetele a legnagyobb csatát hozó államokban dőlhet el. További részletek Náray Balázstól.

„Nappal és éjszaka is sorok állnak a texasi határon illetve a Rio Grande folyón keresztül is úgy vonulnak át, mert kihasználják azt az amerikai szabályozást, hogy aki amerikai földre lép, azzal, vagy annak ügyében megkezdődhet a menedékeljárás. Tehát ez oda emelte a bevándorlás, illegális bevándorlás kérdését, hogy a választók számára nagyjából a harmadik legfontosabb a gazdaság után” – mondta Náray Balázs, a közmédia washingtoni tudósítója.

Majd hozzátette: „Pennsylvania állam az egyik ilyen, Georgia állam a másik ilyen, és van még két állam, Nevada és Arizona, ahol demokrata szenátor van, hogyha ott sikerül átfordítaniuk, vagy legalább az egyikben sikerül átfordítaniuk a republikánusoknak az erőviszonyokat, akkor meglehet az a bizonyos többség, de most minden csak előrejelzés még ebben a pillanatban, és nagyon nagyon szoros a verseny, mindenki ezt figyeli tényleg feszült figyelemmel itt az Egyesült Államokban, talán ezt bizonyítja az is, hogy a választók számára mennyire fontos, rekordközeli volt már eddig az előzetesen leadott szavazatok száma Georgia államban például, amelyet említettem, hogy egy billegő államnak számít, már az előzetesen leadott 2,5 millió szavazat rekordnak számít.”

Donald Trump korábbi amerikai elnök vasárnap Floridában, Miamiban vett részt kampányeseményen a republikánusok jelöltjével,

Marco Rubio szenátorral, akinek a felmérések szerint nagy esélye van arra, hogy megőrizze székét az amerikai felsőházban.

„Már csak két nap és Florida lakói újraválasztják a csodálatos, nagyszerű barátomat, Marco Rubiót az Egyesült Államok szenátusába. És újra megválasztják majd Ron DeSantist államuk kormányzójának” – fogalmazott Donald Trump.

Ron DeSantis, a tisztségért újrainduló kormányzó Florida nyugati partvidékén három kampánygyűlésen is beszélt. A kormányzó – szakértők szerint – Donald Trump legkomolyabb Republikánus Párton belüli ellenfele lehet a 2024-es elnökjelöltségért zajló küzdelemben, ugyanakkor a volt külügyminiszter, Mike Pompeo sem zárta ki, hogy megméreti magát a republikánus elnökjelölti versenyben.

Az Egyesült Államokban ma zajlanak a félidős, vagyis az elnöki ciklus közepén tartott választások. A szavazók döntenek többek között a képviselőház mind a 435 tagjáról, és a száztagú felsőház, a szenátusi mandátumok egyharmadáról is.

A kampány legfőbb témáit a gazdaság állapota adta: a nyolc százalék feletti infláció, a magas energiaárak, a megélhetési költségek emelkedése, de sok szó esett a bűnözésről és az illegális bevándorlásról is.

„Tíz amerikaiból hét azt mondja, hogy az elszabadult infláció miatt megszorításokat kellett alkalmaznia az otthoni büdzsén” – mondta hétfőn az M1-en az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője. Németh Viktória hozzátette: negyven éve nem volt akkora infláció az Egyesült Államokban, mint most.

„Az amerikaiak érzékelik, hogy ez egy komplex probléma, ami állami beavatkozást igényel, és azt is, hogy a Biden-adminisztráció nem az infláció csökkentésének irányába lépett el – még az úgynevezett inflációs törvénycsomaggal sem –, hanem elősegítette azt, hogy az árak továbbra is magas szinten maradjanak” – hangsúlyozta az elemző.

A szakértő arról is beszélt, hogy amennyiben a kongresszusban republikánus többség lesz, az is megtörténhet, hogy nem érkezik több – ahogy fogalmazott – kitöltetlen csekk Ukrajnába,

azaz korlátok közé szorítják a háborúban álló kelet-európai ország támogatását.

A Magyar Nemzetnek nyilatkozó Magyarics Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakértője elmondta: Amerikában az emberek mindössze 17 százaléka gondolja úgy, hogy jó irányba halad az ország. A demokrata párti Joe Biden támogatottsága pedig csupán negyven százalék. Ezek rendkívül alacsony számok – fogalmazott Magyarics Tamás.

Arról is beszélt, hogy

vannak kérdések, amelyek meghatározzák majd a választás kimenetelét.  Ilyen például a gazdaság állapota, a nyolc százalék feletti infláció, a magas energiaárak, a megélhetési költségek emelkedése, a bűnözés és az illegális bevándorlás is.

Szeptember 30-áig rekordszámú migránst, csaknem két és fél millió embert tartóztattak fel az Egyesült Államok mexikói határánál. Sokak szerint egy republikánus vezetésű képviselőház nagyobb erőfeszítéseket tenne az illegális bevándorlás megfékezésére. Csakúgy, mint Joe Biden fia üzleti érintettségeinek kivizsgálására.

Bár a Hunter Biden körüli kínos botránnyal a választások előtt nem igazán akartak foglalkozni a demokraták. A lapok viszont mégis felidézték ezeket az ügyeket. Biden fiát adócsalással, pénzmosással, jogosulatlan lőfegyverbirtoklással is gyanúsítják, illetve azzal is, hogy külföldi megbízók érdekében törvénytelenül végzett lobbitevékenységet. Mindezt abban az időszakban, amikor édesapja volt az amerikai alelnök.

„A szavazás egyfajta félidős ítélet is az elnök munkájáról – mondják az elemzők. Az elnök pedig nem népszerű. Nem véletlen, hogy Joe Biden elnök egy eheti kampánybeszédében kijelentette, nem róla, hanem a teljes amerikai demokráciáról szól ez a szavazás” – mondta az M1 tudósítója.

Csakhogy ez sokakat nem győz meg. Kiderült ugyanis, hogy az amerikai milliárdosok idén rekordmagas összeggel segítették az általuk preferált jelölteket. 880 millió dollárral, átszámítva 366 milliárd forinttal járultak hozzá eddig a kampánykiadásokhoz, ez 2018-hoz képest jelentős, 44 százalékos emelkedést jelent – számolt be a CNBC. A lap megírta azt is, hogy a legaktívabb szponzor Soros György volt, aki 128 millió dollárral segítette a Demokrata Párt kampányát.

A választás döntő jelentőségű lehet – fogalmaz az Origo. A lap rámutat: a kormányzó párt számára nem mindegy, hogy az elnökválasztás előtti két évben kormánypárti vagy ellenzéki kongresszussal kell szembenéznie. Márpedig néhány nappal a november 8-i választás előtt szinte biztosra vehető, hogy az amerikai liberálisok elbukják az alsóházat, és a szenátusban is republikánus többség valószínű.

A választások előestéjén Joe Biden amerikai elnök, Kamala Harris alelnök és Donald Trump korábbi republikánus elnök is megtartotta záróbeszédét. Trump minden bizonnyal arra számít, hogy változást akarnak az amerikaiak a törvényhozásban, ezért is készülhet, mint fogalmazott, egy nagy bejelentésre a hónap közepén – számolt be az M1 Híradó.

Az Amerikai Egyesült Államokból a választás kapcsán Lukóczki Gábor az M1 Los Angeles-i tudósítója jelentkezett, aki elmondta a képviselőház mind a 435 helyéről, valamint a szenátus 100 mandátumából 35 helyért folyik a küzdelem az amerikai félidős választásokon. Befolyásos kormányzói helyekről is döntenek az amerikai szavazók olya államokban, mint Arizona, Georgia, Pennsylvania és Wisconsin.

A félidős választások előestéje a záró kampánybeszédekről szólt, Joe Biden amerikai elnök egy marylandi nagygyűlésen fontosnak látta tisztázni a szavazókkal, hogy ez nem egy népszavazás, hanem egy választás, mégpedig két nagyon eltérő amerikai kép között.

Az elnök továbbá felsorolta a demokraták első két évében elért törvényhozási eredményeit, melyek között említette többek között  az alacsony munkanélküliséget, a munkahelyteremtést és az infrastrukturális beruházásokat. Joe Biden a republikánus törvényhozást is kritizálta beszédében, továbbá képmutatónak nevezte az ellenoldalt, valamint odaszúrt a Republikánus Párton belüli választásokat tagadóknak is, akik szerinte csak két eredményt fogadnak el, azaz vagy nyernek vagy pedig becsapták őket.

Hasonlóan, mint két éve, a szavazókat most is a demokrácia megvédésére szólította fel a demokrata elnök – mutatott rá az M1 tudósítója.

2020-ban Joe Biden elnökválasztási kampányának középpontjában Donald Trump hivatalából való eltávolítása, az ország egyesítése és a nemzet lelkéért folytatott küzdelem állt.

Szakértők szerint azonban két évvel azután, hogy a Biden-kormány megkezdte munkáját az amerikaiak kilátásai az ígéretekkel ellentétben nem javultak, sőt az ország megtört, a választók pedig láthatóan nyugtalanabbak.

A választások előestéjén ezért is lehet, hogy a demokraták potenciális veszteségekre készülnek, míg az államok hagyományosan kék szegleteiben is, mivel a republikánusok vörös hullámot jósolnak.

Donald Trump exelnök a negyedik nagygyűlését zárta a félidős választások előestéjén Ohióban. Elnökként eltöltött négy évéről beszélt, valamint a számos nyomozásról, amelyet túlélt, és néhány újról is, amelyekkel most szembesül.

Donald Trump százperces beszédének utolsó részében arról tett említést, hogy nagyon nagy bejelentésre készül november 15-én floridai rezidenciáján, Mar-a-Lagóban, ahol minden bizonnyal a tudósító szerint az exelnök  harmadik elnökválasztási kampányának megkezdését fogja beharangozni.

Mik azok a félidős választások?

Az Egyesült Államok törvényhozása, a kongresszus, szenátusra – felsőház –, valamint a képviselőházra – alsóház – oszlik.

Jelenleg mindkét házban a Demokrata Párt van többségben.

A félidős választásokat mindig az éppen hivatalban lévő elnök hivatali ciklusának közepén tartják, melynek eredményei egyértelműen jelzik a lakosság hozzáállását a Fehér Ház politikájához.

A félidős választásokon a száztagú szenátus mandátumának harmadát, vagyis 35 képviselői helyet, valamint a képviselőház 435 tagját választják meg.

Továbbá ilyenkor döntenek a kormányzói és állami törvényhozói tisztségekről, valamint a helyi tanácsokról és az iskolai tanácsokról is. Ez utóbbiak közül a kormányzói tisztség különösen fontos, hiszen a kormányzók irányítják az államok végrehajtó hatalmi ágát.

A legutóbbi felmérések szerint a mostani választásokon az amerikaiak legalább 49 százaléka a republikánusokra szavazna, miközben a megkérdezettek 45 százaléka támogatja a demokratákat.

Hogyan érinthetik a félidős választások az amerikai elnököt?

Amennyiben a Demokrata Pártnak sikerül megőrizni a törvényhozás feletti uralmát, az segíthet Joe Bidennek abban, hogy továbbfolytassa többek között jóléti és migrációval kapcsolatos politikáját, az állami egészségügyi rendszer reformját, eddigi klímapolitikáját, az abortusz liberális szabályozását, valamint a fegyvertartás szigorítását is.

Ha viszont a republikánusok nyernek a félidős választáson, akkor egyrészt hátráltatni tudják a demokraták törvényjavaslatait, és megakadályozhatják kinevezéseit.

A többségbe kerülő republikánusok irányításuk alá tudják majd vonni a vizsgálóbizottságokat is, ezzel pedig Joe Biden fiának korrupciós ügyeit is vizsgálhatnák, sőt, akár impeachment eljárást is kezdeményezhetnek az elnökkel szemben.

Ezek mellett akár az elnök külpolitikája is akadályokba ütközhet, hiszen egyre több republikánus politikus bírálja az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai támogatást, és amennyiben többségbe kerülnek a törvényhozásban, lehetőségük lesz arra, hogy blokkolják a háborús támogatásokat. Emiatt nemrég Nancy Pelosinak, a képviselőház demokrata elnökének arról kellett biztosítania Ukrajnát, hogy „a választások eredményétől függetlenül megmarad az amerikai támogatás”.

A pontos eredményekre valószínűleg várni kell például Arizonában, Nevadában vagy éppen Pennsylvaniában, ezekben a kulcsfontosságú államokban akár napokig is eltarthat a választás eredményének megállapítása.

Az Egyesült Államok minden államában indul a magát az LMBTQ-csoporthoz tartozónak valló jelölt a félidei választásokon – adta hírül a Victory Fund nevű liberális szervezet, amely azért dolgozik, hogy növelje a nyíltan LMBTQ-tisztségviselők számát a kormányzat minden szintjén. Részletes kimutatást közöltek a jelöltek nemi identitásáról és bőrszínéről, e szerint többségük homoszexuális férfi és leszbikus nő, de nőtt a transzgender és nem bináris politikusok száma is.

Nagy részletességgel térképezte fel az Amerikai Egyesült Államok november 8-ai félidős választásain induló LMBTQ-jelöltek nemi identitását a Victory Fund nevű szervezet. Felmérésük alapján adták hírül, hogy most először mind az ötven államban és Washington D. C.-ben is indul LMBTQ személy: az előválasztásokon magát megmérető 1065 nyíltan LMBTQ-jelölt közül 678-an szerepelnek majd a szavazólapon, ami 18,1 százalékos növekedést jelent a 2020-as választásokhoz képest.

Minden eddiginél nagyobb számban indultak színes bőrű LMBTQ-jelöltek – emelték ki a szervezet honlapján –, az összes LMBTQ-jelölt 38,2 százalékát teszik ki. A fekete LMBTQ-jelöltek aránya 14 százalék, a latin-amerikaiaké 13,2 százalék, az ázsiaiaké pedig 4,2 százalék – tudatták.

Adataik szerint az LMBTQ-jelöltek között a homoszexuális férfiak aránya 55 százalék, a leszbikus nőké 18,2 százalék (2020-ban 26,7 százalék volt), a biszexuálisoké 11,2 százalék. A legnagyobb növekedés a queer jelölteknél van: 11,2 százalékot tesz ki azok száma, akik nem határolják be magukat a férfi vagy női kategóirába.

A nem ciszgenderként azonosított LMBTQ-jelöltek száma (vagyis akik a születési nemüktől eltérően határozzák meg magukat) 2022-ben jelentősen nőtt 2020-hoz képest, most 13 százalékot tesz ki. Közülük a transznemű jelöltek aránya enyhén emelkedett, a 2020-as 4,4 százalékról 2022-ben 6,3 százalékra. A legnagyobb növekedést a nem bináris jelölteknél tapasztalták, akik az LMBTQ-jelöltek 5,3 százalékát teszik ki, szemben a 2020-as 2,2 százalékkal és a 2018-as mindössze 0,6 százalékkal.

A pontos kimutatás alapján az LMBTQ-jelöltek közül ciszgender férfi (vagyis homoszexuális) 580, ciszgender nő (vagyis leszbikus) 303, transzgender nő 53, transzgender férfi 11, nem bináris személy 54, kétlelkű (two spirit) 4, interszex nő 1, változó nemű (genderfluid) 1, aki pedig nem felel meg a társadalom nemi normáinak (gender nonconforming) 17.

Az LMBTQ-jelöltek államok szerinti indulása: a legtöbb California államban (178), Texasban (60) és Floridában (52), a legkevesebb Mississippi államban (1), a Virgin-szigeteken (1), Louisiana (2), Guam (2), Wyoming (3) és Idaho államban (3). Túlnyomó többségük (89,3 százalék) természetesen demokrataként indul, mindössze 4,5 százalék republikánusként, 2,3 százalék független és 0,3 százalék zöldpárti.

Jelentős sikerként könyveli el azt is a szervezet, hogy minden eddiginél több – 77 – LMBTQ-jelölt indul az iskolai tanácsokba.

Honlapja szerint a Victory Fund az egyenlőség eléréséért és fenntartásáért dolgozik azáltal, hogy növeli a nyíltan LMBTQ választott tisztségviselők számát a kormányzat minden szintjén. A szervezet 1991 óta több ezer LMBTQ-személyt juttatott hatalomba.

A szervezet történelmének egyik fontos állomása, amikor 2009-ben a Victory Fund által támogatott Annise Parkert választották Houston polgármesterévé, ezzel ő lett az első nyíltan LMBTQ politikus, aki egy amerikai nagyváros élére került. Parker 2017-ben a szervezet elnök-vezérigazgatója lett.

A Victory Fund büszkén idézi fel a 2018-as évet, „szivárványos hullámnak” nevezve, hogy megugrott az LMBTQ-jelöltek száma, a szervezet 274-et támogatott és több mint kétmillió dollárt fektetett be a kampányba az amerikai szenátustól a helyi iskolatanácsokig, végül 64 százalékuk győzelmet aratott. Emlékeztetnek arra is, hogy 2018 novemberében Coloradóban Jared Polis lett az USA első nyíltan homoszexuális kormányzója, tíz nyíltan LMBTQ-képviselőt választottak a kongresszusba, és a transznemű állami törvényhozók száma megnégyszereződött.

A szervezet kötődése a nyílt társadalom politikájának hálózatához egyértelmű. Egy konkrét példa: a Victory Fund „politikai menedzsere” Michelle Atwood, aki korábban a Center for American Progress munkatársa volt. A Center for American Progress (CAP) egy liberális kutató- és érdekvédelmi szervezet, székhelye Washingtonban található. A CAP elnök-vezérigazgatója Patrick Gaspard, aki előzőleg három évig a Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations) elnökeként dolgozott.