A karácsonyi vásárokat sem kíméli a válság

Az ünnepek közeledtével ezen a hétvégén nyitják meg kapuikat a karácsonyi vásárok Németország-szerte, melyek forralt borral és adventi hangulattal várják a látogatókat. Idén azonban az energiaválság miatt az elmúlt évekhez képest rendhagyóan, sok helyen lényegesen szerényebb ünnepi kivilágításra lehet számítani, ugyanis a városi önkormányzatok spórolni szeretnének- írja hirado.hu.

Forralt bor, sült kolbász, pirított mandula és karácsonyi hangulat. Erre számíthat az, aki egy karácsonyi vásárra látogat Németországban. Az első ünnepi vásárok – jóval advent első vasárnapja előtt – már megnyitják kapuikat, ugyanis az árusok így próbálják kompenzálni a koronavírus-járvány miatti kétéves bevételkiesést – számolt be a Tegasschau híroldala.

Az energiaválság azonban a karácsonyi vásárokra is rányomja a bélyegét, hiszen az ünnepi díszkivilágítás, a körhinta vagy éppen egy műjégpálya üzemeltetése nem járul hozzá az energiatakarékossági célkitűzéshez.

A német környezetvédelmi hivatal a díszkivilágítás mellőzését kérte

A hivatal a karácsonyi fények teljes megszüntetését kérte, vagy azt, hogy minden város a központi karácsonyfájára korlátozza azt. A javaslat vegyes reakciókat váltott ki. Ennek ellenére egyes városok és közösségek már előre teljesen lemondták a karácsonyi vásárokat. Erre példa az Eifel-hegységben található Daun városa, ahol a várnegyed idén nem kap ünnepi kivilágítást.

„A lakosság energiatakarékosságra való felszólítása nem egyeztethető össze azzal, hogy közben pedig egy többnapos rendezvényt engedélyezünk magas energiafelhasználással. Az adventi hétvégéken azonban marad az ünnepi kivilágítás a városban” – nyilatkozta Rüdiger Herres, a rendezvények szervezője.

Más települések, mint például Bamberg, Regensburg vagy München városa, engedélyezik a karácsonyi vásárokat, azonban az ünnepi fényekhez LED-es fényfűzéreket használnának, továbbá rövidebb világítási időt vezetnének be, hogy ezáltal is energiát takarítsanak meg.

Ludwigshafenben november 9-én kezdődik az ünnepi vásár. „Mi már évek óta takarékoskodunk az energiával ott, ahol tudunk” – mondta Thomas Herzberger, a vásár üzemeltetője, aki a dodzsempálya megvilágítására már LED-es izzókat alkalmaz.

A városközpontok is spórolnak

A Tagesschau rámutatott, idén nem lesz díszkivilágítás a sétálóutcákban sem. Példának okáért Bréma városa kétféle, téli és karácsonyi kivilágítást alkalmaz. A tavalyi évben a téli megvilágítást már október végén bekapcsolták, mely egészen február végéig működött.

Jens Risted a városi rendezvényekért felelős City Initiative cég igazgatója azonban kiemelte, „a téli világítás használata idén november 20-tól csupán december 31-ig engedélyezett, napi hat órára, mivel így lehet csak egyensúlyt tartani az ünnepek és az energiatakarékosság között”.

Az energiaválság miatt Düsseldorf díszkivilágítása is az eddigi napi 15 óra helyett mindössze 5 órát üzemel, mindemellett a város önkormányzata azt is utasításba adta, hogy a lakosok is csökkentsék a díszként használt neonhópihék és világító jégcsapok számát, továbbá rövidítsék le használatuk üzemidejét.

Áramzabáló jégpályák helyett görkorcsolyapálya, fényfűzér helyett gyertya

A díszkivilágítás mellett a városi attrakciók része a műjégpálya is, amelynek az üzemeltetése sok energiát igényel, ezért Bielefeld és Worms városában például idén nem lesz jégpálya.

Wiesbaden városa egy speciális műanyag pályát alakított ki, míg Bad Neuenahr – ahol az árvízkatasztrófa után másfél évvel újra lesz karácsonyi vásár –, görkorcsolyapályával várja a vendégeket.

Neuwind am Rhein települése is alkalmazkodik az energiaválsághoz, mivel szintén kevesebb fényfűzért használna, melyet más alternatívával váltana ki. A város marketingosztályának vezetője, Petra Neuendorf a Tagesschaunak hangsúlyozta, inkább a természetes gyertyafényt preferálja. Petra Neuendorg szerint senkit sem hagynak sötétben. Az eredeti terv szerint befőttesüvegekben szerettek volna gyertyákat égetni, azonban tűzvédelmi okokból inkább zárt lámpásokat vásároltak.

Szintén az ünnpei díszvilágítással szeretne takarékoskodni Herbert Meyer is, aki számos üzletet üzemeltet, többek között egy gyermekkörhintát és egy palacsintasütőt is. Az árus úgy tervezi, hogy az elektromos fényfűzér helyett negyven lámpást helyez ki az asztalokra, ami elmondása szerint nem jelent nagy megtakarítást számára, ennek ellenére egyetért a gyertyát fényfűzérek helyett ötletével.

A magas energiaárak, az elszabadult infláció, valamint Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt egyre mélyül Európában a megélhetési válság – derül ki a The Guardian című brit napilap hétfői számában közzétett, az Ipsos francia közvélemény-kutató intézet és a Secours Populaire francia civil szervezet által hat országban készített felmérésből.

A közvélemény-kutató cég honlapján jelzi: az Ipsos és a Secours Populaire első alkalommal készítette el az európai bizonytalansági és szegénységi barométert, hogy megfigyeljék több európai ország lakosainak véleményét és aggodalmait.

Az online felmérést 2022. június 17. és július 6. között készítették el Franciaországban, Németországban, Görögországban, Olaszországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban 6000, 18 éves vagy annál idősebb európai lakos megkérdezésével.

Az adatok szerint a megkérdezettek több mint fele komoly kockázatot lát arra, hogy a következő hónapokban pénzügyi helyzete bizonytalanná válik, 80 százalékuk már most is nehéz pénzügyi döntésekre kényszerült.

A megkérdezettek 54 százaléka válaszolta, hogy vásárlóereje csökkent az elmúlt három évben – főként a magasabb élelmiszer –, üzemanyag-, fűtés- és lakbérszámlák miatt.

A leginkább érintett ország Görögország volt, itt a válaszadók 68 százaléka mondta azt, hogy vásárlóereje 2019 óta nagyon vagy valamelyest csökkent. Franciaországban az arány 63, Olaszországban 57, Németországban 54, Nagy-Britanniában 48, Lengyelországban 38 százalék volt.

A válaszadók 64 százaléka mondta azt, hogy gyakran vagy néha nem tudja eldönteni, hogy mi legyen a következő takarékossági lépés, mivel már meghúzták a nadrágszíjat, ahol tudták. Összesen 28 százalékuk számolt be arról, hogy a hónap közepére túllépte hitelkeretét, 27 százalék pedig gyakran vagy időnként aggódott, hogy elveszíti otthonát.

A megkérdezettek 27 százaléka mondta azt, hogy pénzügyi és anyagi helyzete bizonytalan, ami azt jelenti, hogy „egy váratlan kiadás mindent megváltoztathat”, míg 55 százalékuknak figyelnie kell, mire ad ki pénzt.

A jövő miatt sokan aggódnak: a válaszadók 55 százaléka érezte úgy, hogy nagyon vagy valamennyire jelentős annak a kockázata, hogy bizonytalan helyzetbe kerül az elkövetkező hónapokban, minden hatodik (17 százalék) pedig nagyon magasra értékelte ennek lehetőségét.

A vizsgált országokban a szülők mintegy 49 százaléka aggódik amiatt, hogy nem tudja kielégíteni gyermekei igényét, 33 százalékuk már jelenleg sem tudja biztosítani, hogy gyermeke étrendje olyan változatos legyen, amennyire azt szeretné.

A tanulmány éles eltéréseket mutat ki az egyes országok között azt illetően, hogy mely csoportokat tartanak a megkérdezettek a legveszélyeztetettebbek a szegénységbe csúszás szempontjából: Németországban a nyugdíjasokat (61 százalék), Olaszországban a fiatalokat (57 százalék), míg Nagy-Britanniában az egyszülős családokat (55 százalék).