Van esély a béketárgyalásokra Ukrajnában?

Az ukrajnai háború február 24-i kitörése óta talán most – a harcok eszkalálódása és a nukleáris fegyverekkel való fenyegetés közepette – érkezett el az idő, hogy a résztvevők komolyan mérlegeljék a béketárgyalások megkezdését. Míg Ukrajna sikereket ért el az utóbbi hetekben a harcmezőn, és továbbra is vehemensen elzárkózik a tárgyalásoktól Oroszországgal, addig Moszkva, illetve a Kijevet pénzzel és fegyverekkel bőkezűen támogató Washington mintha hajlana erre- írja a Magyar Nemzet.

– olvasható a Foreign Policy amerikai magazin elemzésében. Eszerint sem Kínának, sem Indiának mint atomhatalmaknak nem áll érdekükben a nukleáris fegyverek bevetése, hiszen az precedenst teremthetne és tovább szítaná a feszültséget saját régióikban is.

A napokban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is utalt arra: az amerikaiak de facto részesei a háborúnak, így Moszkva kész lesz megfontolni egy Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök közötti találkozóra vonatkozó javaslatot a november közepén Indonéziában sorra kerülő G20-csúcson, ha az Egyesült Államok javaslatot tesz erre. – A tűzszünetnek nem Ukrajna és Oroszország között kell létrejönnie, hanem az Egyesült Államok és Oroszország között, a hatalmi realitások alapján az amerikaiakkal kell tárgyalni – mondta ugyancsak kedden Berlinben Orbán Viktor miniszterelnök. Hasonló következtetésre jutott Vasile Dincu román védelmi miniszter. Mint mondta: azért kell a békefeltételeket és biztonsági garanciákat a Nyugatnak kialkudnia Oroszországgal Ukrajna számára, mert az ukrán politikusok nem engedhetik meg maguknak, hogy hozzájáruljanak egy igazságtalan területvesztéshez, ez számukra túl nagy politikai vereség lenne.

Ned Price amerikai külügyi szóvivő ugyanakkor kedden azt mondta, a párbeszéd megkezdéséhez az első lépés az lenne, hogy Oroszország befejezi légicsapásait Ukrajnában, Washington azonban egyelőre nem látja a diplomáciai törekvések létjogosultságát.

 – mondta a Democracy Now! című hírportálnak Noam Chomsky világhírű amerikai író-történész-filozófus. Mint mondta, az Egyesült Államok veszélyes külpolitikát folytat, különösen Kínával kapcsolatban, hiszen az ötven éve tartó kiegyensúlyozott kétoldalú kapcsolatokat felrúgta azzal, hogy felfegyverezte a Kínát körülvevő országokat.

Vlagyimir Putyin szükségtelennek tartja, hogy Joe Biden amerikai elnökkel tárgyaljon a G20 csoport november közepén, Balin megtartandó csúcstalálkozóján – erről az orosz elnök maga beszélt Asztanában pénteken megtartott sajtótájékoztatóján.

„Őszintén szólva, nem látom szükségét. Egyelőre nincs tárgyalási alap. Még nem dőlt el véglegesen az odautazásom sem” – mondta Putyin az MTI tudósítása szerint arra kérdésre válaszolva, hogy hajlandó lenne-e találkozni az amerikai elnökkel Indonéziában. Hozzátette: Oroszország minden bizonnyal részt vesz majd a G20-csúcstalálkozón, de arról, hogy ezt milyen formában fogja megtenni, még nem született döntés.

Az ukrajnai „különleges hadművelettel” kapcsolatban megjegyezte, „helyesen és időben” lépett fel, mert kicsit később „ugyanezt” kapta volna, de Moszkva számára kedvezőtlenebb körülmények között, majd a híradás szerint leszögezte, hogy nem célja Ukrajna elpusztítása.

Putyin úgy véli, nagy arányú csapásmérésre jelenleg nincs szükség Ukrajnában, de minden céljukat még nem érték el. Az Ukrajnával folytatott tárgyalások ügyéről szólva pedig emlékeztetett arra, hogy Oroszország mindig kész volt ezekre, szemben az ukránokkal.

A Krími hídon elkövetett robbantással kapcsolatban arról beszélt, hogy a robbanóanyagot tengeri úton küldték el Odesszából, de eddig még nem bizonyosodott be, hogy vajon ez gabonaszállító hajókon történt-e meg. Kilátásba helyezte: ha kiderül, hogy a humanitárius folyosókat terrorcselekmények elkövetésére használják, akkor az megkérdőjelezi a további gabonaszállítást ezeken. A balti-tengeri gázvezetékekről szólva közölte, hogy az Északi Áramlat–2 egyik szála a jelek szerint üzemképes. Az MTI szerint megjegyezte, hogy ennek üzembe helyezéséről nem valószínű, hogy döntés fog születni, de ez nem Oroszország dolga.

Az oroszországi részleges mozgósításra vonatkozó kérdésekre válaszolva a tudósítás alapján elmondta egyebek között, hogy 33 ezer mobilizált katona már megérkezett az alakulatához, 16 ezren pedig már harci feladatokat látnak el. Azt mondta, hogy eddig 222 ezer tartalékost mozgósítottak, akiket szerinte három, 5-10 napos szakaszban készítenek fel.
Azt ígérte, hogy a részleges mozgósítás két héten belül lezárul. Az intézkedés elrendelését azzal indokolta, hogy a hosszú, 1100 kilométeres frontot nem lehetett kizárólag szerződéses katonákkal felügyelni. A mozgósítás közben megmutatkozott zavarokat a nyilvántartás elavult módszerével magyarázta.

Ugyancsak kérdésre válaszolva elítélően nyilatkozott annak a moszkvai lakosnak az esetéről, akit 50 ezer rubel bíráságra és 15 napi elzárásra ítéltek a hadsereg lejáratásáról szóló törvény alapján csak azért, mert ukrán zenét hallgatott. Putyin szerint nem szabad úgy viselkedni, mint azok az országok, amelyek az orosz kultúra „eltörlésére” törekednek.
Emlékeztetett rá, hogy az ukrán az orosz és a krími tatár mellett államnyelvnek számít az Oroszországhoz csatolt Krímben, és arra is, hogy mintegy 3 millió ukrán állampolgár él állandó jelleggel Oroszországban – közölte az MTI.

Magyarország a béke pártján áll, érdeke, hogy a béke minél hamarabb visszatérjen Európába, ezért azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaz - közölte a honvédelmi miniszter Brüsszelben, a NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását követően pénteken.

Kijelentette: Magyarország érdeke, hogy a NATO kimaradjon az orosz-ukrán háborúból. Bármiféle eszkalációs nyomásnak engedve a NATO-nak nem szabad hagynia, hogy szervezetként részese legyen a háborúnak. Magyarország nem akar belesodródni a háborúba, és a kárpátaljai magyar közösség védelme érdekében nem küld halálos fegyvert Ukrajnának - tette hozzá.

A honvédelmi miniszter közölte: a magyar emberek biztonsága szempontjából az a legfontosabb, hogy Magyarországnak jól felkészült, jól kiképzett, önálló hadereje legyen. Mivel a békéhez erő kell, Magyarország haderőfejlesztésen dolgozik - tájékoztatott. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett: a NATO-tagországok 2014-ben azt vállalták, hogy 2024-ig elérik azt a célt, hogy a GDP-jük legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítják. Kiemelte: Magyarország a jól teljesítő tagállamok között van, a vállalt GDP-arányos védelmi kiadást már egy évvel korábban, jövőre teljesíteni fogja. Ez lehetővé teszi, hogy Magyarország folytassa a megkezdett haderőfejlesztést - mondta.

Kérdésre válaszolva arról számolt be, hogy a NATO keleti szárnyán korábban létezett négy harccsoport mellé a háború kitörésére válaszul még négyet hozott létre a szövetség, köztük egyet Magyarországon. A nemzeti haderőre támaszkodva a tavasszal felállított, teljes műveleti képességgel rendelkező harccsoport keretnemzetét Magyarország biztosítja, hozzá más nemzetek, köztük olaszok, horvátok, törökök és amerikai csapatok csatlakoztak - tájékoztatott.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett, az elmúlt időszakban Magyarország látta el a NATO Koszovóban működő, nemzetközi békefenntartó missziójának (KFOR) parancsnoki feladatait. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, Magyarország számára kiemelt jelentőségű a Nyugat-Balkán stabilitása. Magyarország déli határán egyre erősebb a migrációs nyomás, ezért is fontos, hogy a régió országiban béke legyen - emelte ki.

Végezetül elmondta: Jens Soltenberg NATO-főtitkár kétoldalú találkozás keretében megerősítette, hogy Magyarország a katonai szövetség megbecsült és elismert tagja. Szavai szerint a főtitkár elismerte, hogy Magyarországnak a szervezetben végzet munkája és szerepvállalásai meghozták gyümölcsüket. Stoltenberg kiemelte azt is, hogy Magyarország vállalásai és elért eredményei értéket képviselnek a NATO számára, és hozzájárulnak a katonai szövetség biztonságához - tájékoztatott a magyar honvédelmi miniszter.

Az ukrán hadsereg több mint 600 települést foglalt vissza szeptemberben Oroszországtól – közölte a kijevi reintegrációs minisztérium a honlapján pénteken.

A települések közül 75 az ország déli részén, az oroszok által annektált Herszon megyében található, ahol a várakozások szerint pénteken megkezdődik az evakuáció, amelyre az Oroszország által kinevezett kormányzó szólította fel a civil lakosságot.

A stratégiai jelentőségű Herszon az oroszok által 2014-ben annektált Krím félsziget túloldalán fekszik.

Az északkeleti Harkiv megyében mintegy 500 települést sikerült visszafoglalniuk az ukrán erőknek – tájékoztatott a kijevi minisztérium. Az ukrán csapatok szeptemberben jelentősen előretörtek a térségben, mélyen behatolva az oroszok által megszállt területre.

A szintén annektált Donyeck megyében 43, Luhanszkban pedig hét település került újra ukrán kézre.

A reintegrációs tárca honlapján azt írta: „Lényegesen nőtt a felszabadított ukrán területek nagysága.”