Ukrán rendőrfőnök: többen megsérültek a reggeli tömeges orosz támadásban

Az eddigi információk szerint 13-an sérültek meg az Oroszország által hétfő reggel ukrán városok ellen végrehajtott tömeges rakéta- és dróntámadásban – közölte Ihor Klimenko országos rendőrfőnök egy tévéműsorban. Norvégia november 1-jétől növeli a katonai készültség szintjét, hogy az ukrajnai háború miatt gyorsabban reagálhasson a biztonsági kihívásokra – jelentette be hétfőn Jonas Gahr Store norvég kormányfő.

Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy az orosz erők támadása tíz régiót érintett, azaz az ország csaknem felét, 18, javarészt energetikai létesítményben keletkeztek károk. Ukrajna hét régiójában több száz település maradt áram nélkül. Szavai szerint a következmények sokkal súlyosabban is lehettek volna, de az ukrán légvédelem a kilőtt több mint ötven rakétából 44-et a levegőben megsemmisített.

Smihal kiemelte, hogy a javítócsapatok teljes kapacitással dolgoznak az áramszolgáltatás helyreállításán a kijevi, a zaporizzsjai, a dnyipropetrovszki és a harkivi régióban. Ismételten arra kérte a lakosságot, hogy spóroljanak az árammal.

A főváros, Kijev vezetése közölte, hogy a légvédelemnek köszönhetően a fővárost nem érte egyetlen találat sem, ugyanakkor a kijevi térség helyzete miatt áram- és vízkimaradások vannak a városban. A fővárosi vízművek arról tájékoztatott, hogy a kijevi fogyasztók 80 százalékánál megszakadt a vezetékes ivóvízellátás, de már dolgoznak a szolgáltatás helyreállításán.

Később Vitalij Klicsko polgármester bejelentette az áramellátás részleges helyreállítását a főváros északkeleti külső részén, a Brovari mellett fekvő Desznyanszki kerületben. Azt ígérte hogy 3–4 órán belül helyreállítják a vízellátást Kijevben a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján és részben a jobb parton is.

Az ukrán légierő jelentése szerint a rakétákat az orosz erők a Kaszpi-tenger északi részéről és az oroszországi rosztovi területről indított Tu-95-ös és Tu-160-as repülőgépekről lőtték ki.

Közben az ukrán vezérkar hétfői harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg Ukrajnában az elmúlt napon több mint hatszáz katonát veszített. Velük együtt megközelítőleg eddig 71 820 orosz katona halt meg, az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 2686 orosz harckocsit,  275 repülőgépet és 253 helikoptert.

Norvégia november 1-jétől növeli a katonai készültség szintjét, hogy az ukrajnai háború miatt gyorsabban reagálhasson a biztonsági kihívásokra – jelentette be hétfőn Jonas Gahr Store norvég kormányfő.

Norvégia az Északi Áramlat gázvezetékek elleni szabotázsakciót követően kivezényelte a katonaságot a tengeri és szárazföldi energialétesítmények védelmére. Az ország az orosz földgázszállítások visszaesésével az Európai Unió legjelentősebb földgázszállítójává lépett elő jelenleg az uniós földgázimport mintegy negyede érkezik a skandináv országból.

Ukrajna fölött lelőtt orosz rakéta roncsdarabja zuhant le hétfőn egy az ukrán határhoz közeli észak-moldovai faluban – közölte a chisinaui belügyminisztérium.

A Naslavcea nevű település több házának ablaka betört, sérültek azonban előzetes értesülések szerint nincsenek.

Az ukrán hadsereg közlése szerint az orosz rakéta eredeti célja a nagyjából tíz kilométerre található Novodnyisztrovszknál működő, a Dyeszter-folyón kialakított vízerőmű lett volna. Az ukrán légvédelem azonban repülés közben lelőtte a rakétát.

A moldovai védelmi tárca megerősítette, hogy az orosz rakéta nem sértette meg Moldova légterét. Egy hasonló légitámadás során október 10-én azonban három orosz rakéta is átrepült Moldova légterén.

A mostani ügyel összefüggésben a moldovai külügyminisztériumba bekérették az orosz nagykövetet, és tudatták vele, hogy kiutasítják a chisinaui képviselet egyik diplomatáját. „A szomszédos országra mért rakétacsapások fokozzák a kockázatokat a biztonsági szférában, állampolgáraink pedig egyre jobban érzik a háború pusztító hatásait” – olvasható a tárca állásfoglalásában. A minisztérium egyben hangsúlyozta, hogy az ukrán energetikai infrastruktúrára mért csapások egyre nagyobb veszélyt jelentenek Moldova energiabiztonságára.

Az orosz külügyminisztérium a fejleményre reagálva közölte, hogy Moszkva megfelelő választ fog adni diplomatája kiutasítására.

Megszűnt a részleges katonai mozgósítással kapcsolatos minden tevékenység, beleértve a behívók előkészítését és kézbesítését – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

Szergej Sojgu védelmi miniszter utasítására az orosz vezérkar elrendelte, hogy a összes katonai körzet csapatparancsnoka és az Északi Flotta parancsnoka november 1-jéig tegyen jelentést a részleges mozgósítási intézkedések befejezéséről. A tárca szerint a katonai biztosi hivatalok mostantól csak az önkéntesek és szerződéses szolgálatra jelentkezők felvételével fognak foglalkozni.

Sojgu pénteken tett jelentést Vlagyimir Putyin elnöknek a szeptember 21-én megkezdett részleges mozgósítás befejezéséről. A miniszter szerint 300 ezer embert hívtak be és a részleges mozgósítás keretében nem maradt további feladat.

Nagy hatótávolságú, precíziós légi és tengeri indítású fegyverekkel mért csapást az ukrán katonai irányítási és az energetikai rendszerekre az orosz hadsereg – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint a támadás elérte célját, az összes kijelölt létesítményt eltalálták. A csapások célpontjait Konasenkov nem nevezte meg.

A frontokon történteket ismertetve azt mondta, hogy a Harkiv megyei Kupjanszk irányában és a „Luhanszki Népköztársaságban” két ukrán taktikai századcsoportot és két külföldi „zsoldosalakulatot” ért orosz csapás. Állítása szerint ennek következtében több mint 110 katona és harcos elesett, egy harckocsi, három páncélozott harcjármű, két kisteherautó és két egyéb jármű pedig megsemmisült.

A luhanszki régióban, Liman irányában, három taktikai századcsoporttal megkísérelt ukrán támadásokat vertek vissza az orosz erők, több mint 170 ukrán katonát megölve, valamint három harckocsit, öt páncélozott harcjárművet és kilenc járművet üzemképtelenné téve.

Donyeck irányában a beszámoló értelmében az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán több mint 60 ukrán katonát, egy harckocsit, két páncélozott harcjárművet és két járművet semmisített meg. Mikolajiv-Krivij Rih irányában ukrán taktikai századcsoportok négy támadást kíséreltek meg a Herszon megyei Pjatihatki, Cservoni Jar, Iscsenko és Zelenji Haj település felé, több mint 70 katonát és zsoldost, öt páncélozott harcjárművet, hét járművet és egy német Panzerhaubitze-2000 önjáró tüzérségi löveget veszítve.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erők nyolc ukrán vezetési pontot, 57 lőállásban lévő tüzérségi egységet, 136 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak, megsemmisítve négy lőszerraktárt. Az orosz légvédelem lelőtt 13 ukrán drónt, négy HIMARS- és Vilha-lövedéket, valamint hét HARM radarelhárító rakétát.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 328 repülőgépet, 167 helikoptert, 2393 drónt, 384 légvédelmi rakétarendszert, 6213 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 879 rakétasorozatvetőt, 3540 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 6920 speciális katonai járművet veszítettek.

Oroszország október közepe óta több ezer mozgósított tartalékost vezényelt az ukrajnai frontokra, de ezek sok esetben gyengén felszerelt egységek – áll a brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett helyzetértékelésében.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési értesülés szerint az orosz hadsereg tisztikarán belül már szeptemberben aggályokat keltett, hogy a nem sokkal korábban mozgósított tartalékosok közül többen fegyver nélkül érkeztek Ukrajnába.

Az elemzés szerint nyilvánosan hozzáférhető fotók utalnak arra, hogy azok a mozgósított tartalékosok, akiknek jutott fegyver, rendszerint AKM típusú karabélyokat kapnak. Ezt a fegyvertípust 1959-ben rendszeresítették az orosz hadseregben – áll a brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett helyzetértékelésében.

A hírszerzési értesülés szerint e fegyverek közül sok alig működőképes a tárolás rossz körülményei miatt. Ráadásul ehhez a fegyvertípushoz 7,62 milliméteres lőszer való, jóllehet a reguláris orosz haderő egységeinek zömét AK-74M vagy AK-12 típusú fegyverekkel szerelték fel, amelyekhez 5,45 milliméteres lőszer kell.

A tartalékosok integrálása a hivatásos egységekbe és az ukrajnai harcok veteránjai közé mindezek alapján azzal jár, hogy az orosz fegyveres erők logisztikai szakértőinek egységes lőszertípus helyett kétféle muníciót kell eljuttatniuk a frontra, és ez valószínűleg tovább terheli az egyébként is feszes orosz logisztikai rendszert – áll a brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett elemzésében.

Az Európai Bizottság további 100 millió eurót bocsát az ukrajnai menekülteket befogadó hét uniós tagország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Bulgária, Észtország, Lettország és Litvánia számára – közölte a brüsszeli testület hétfőn.

Az uniós bizottsági közlemény emlékeztetett, az Európai Unió április 9-én határozott arról, hogy legfeljebb 400 millió eurós támogatást biztosít az Ukrajnából érkező menekültek támogatására, az orosz-ukrán háború okozta menekülthullám által leginkább érintett tagállamok számára. Az első, 248 millió eurós részletet májusban juttatták az ukrajnai háború öt frontországának, Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia és Csehország számára.

A hétfőn megítélt újabb támogatási összeg az érintett tagállamokat abban segíti, hogy továbbra is segítséget nyújthassanak az ukrajnai menekülteknek, például élelmet és szállítást biztosíthassanak számukra. A közlemény kiemelte: mivel a civil szervezetek és a helyi, valamint regionális hatóságok kulcsszerepet játszanak az ukrajnai menekülteknek nyújtott segítségnyújtásban, a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az uniós finanszírozásból az érintett szervezetek és hatóságok is részesüljenek.

Közölték továbbá, az Európai Bizottság a megítélt összeget a menekültek befogadása és megsegítése terén elért eredmények, nem pedig a tényleges költségek alapján fogja felszabadítani.

A teljes 400 millió eurós támogatási keret fennmaradó 52 millió eurós összegét később, az esetlegesen felvetődő sürgősségi igények kielégítésére fordítják majd, például szállások kialakítására, pszichológiai segítségnyújtásra az Ukrajnából menekültek számára – tették hozzá.

A két állam közötti feszültségről és az ukrajnai háborúról tárgyalt telefonon vasárnap este Antony Blinken amerikai külügyminiszter és kínai kollégája, Vang Ji – közölte a washingtoni külügyi tárca.

Ned Price szóvivő azt mondta, az amerikai tárcavezető megvitatta partnerével, hogy nyitva kell tartani az egymás közötti kommunikációs vonalakat, felelősségteljesen kell kezelni az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatokat.

A mostani megbeszélés középpontjában az ukrajnai konfliktus és „az Oroszország által a globális biztonságra és a gazdasági stabilitásra jelentett fenyegetések” álltak – derült ki a washingtoni közleményből.

Kínát, amely hivatalosan igyekszik semlegesnek mutatkozni az ukrán konfliktusban, a Nyugat vádolja, hogy túlságosan békülékeny Moszkvával szemben.

A kínai és amerikai tisztviselők közötti beszélgetés néhány nappal azután történt, hogy Vang Ji múlt csütörtökön orosz kollégájával folytatott megbeszélést. Akkor a kínai tárcavezető orosz kollégájának, Szergej Lavrovnak azt mondta, hogy Peking minden szinten kész elmélyíteni a párbeszédet Oroszországgal.