Szalay-Bobrovniczky: Érdekünk, hogy a béke minél hamarabb visszatérjen Európába

Magyarország a béke pártján áll, érdeke, hogy a béke minél hamarabb visszatérjen Európába, ezért azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaz – közölte a honvédelmi miniszter Brüsszelben, a NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását követően pénteken.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf magyar újságíróknak nyilatkozva közölte: Magyarország azt szorgalmazza, hogy az értintett felek azonnal üljenek le a tárgyalóasztalhoz és érjen véget az öldöklés.

Kijelentette: Magyarország érdeke, hogy a NATO kimaradjon az orosz-ukrán háborúból. Bármiféle eszkalációs nyomásnak engedve a NATO-nak nem szabad hagynia, hogy szervezetként részese legyen a háborúnak. Magyarország nem akar belesodródni a háborúba, és a kárpátaljai magyar közösség védelme érdekében nem küld halálos fegyvert Ukrajnának – tette hozzá.

A honvédelmi miniszter közölte: a magyar emberek biztonsága szempontjából az a legfontosabb, hogy Magyarországnak jól felkészült, jól kiképzett, önálló hadereje legyen. Mivel a békéhez erő kell, Magyarország haderőfejlesztésen dolgozik – tájékoztatott. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett: a NATO-tagországok 2014-ben azt vállalták, hogy 2024-ig elérik azt a célt, hogy a GDP-jük legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítják. Kiemelte: Magyarország a jól teljesítő tagállamok között van, a vállalt GDP-arányos védelmi kiadást már egy évvel korábban, jövőre teljesíteni fogja. Ez lehetővé teszi, hogy Magyarország folytassa a megkezdett haderőfejlesztést – mondta.

Kérdésre válaszolva arról számolt be, hogy a NATO keleti szárnyán korábban létezett négy harccsoport mellé a háború kitörésére válaszul még négyet hozott létre a szövetség, köztük egyet Magyarországon. A nemzeti haderőre támaszkodva a tavasszal felállított, teljes műveleti képességgel rendelkező harccsoport keretnemzetét Magyarország biztosítja, hozzá más nemzetek, köztük olaszok, horvátok, törökök és amerikai csapatok csatlakoztak – tájékoztatott.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett, az elmúlt időszakban Magyarország látta el a NATO Koszovóban működő, nemzetközi békefenntartó missziójának (KFOR) parancsnoki feladatait. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, Magyarország számára kiemelt jelentőségű a Nyugat-Balkán stabilitása. Magyarország déli határán egyre erősebb a migrációs nyomás, ezért is fontos, hogy a régió országiban béke legyen – emelte ki.

Végezetül elmondta: Jens Soltenberg NATO-főtitkár kétoldalú találkozás keretében megerősítette, hogy Magyarország a katonai szövetség megbecsült és elismert tagja. Szavai szerint a főtitkár elismerte, hogy Magyarországnak a szervezetben végzet munkája és szerepvállalásai meghozták gyümölcsüket. Stoltenberg kiemelte azt is, hogy Magyarország vállalásai és elért eredményei értéket képviselnek a NATO számára, és hozzájárulnak a katonai szövetség biztonságához – tájékoztatott a magyar honvédelmi miniszter.

A NATO nukleáris elrettentő erejének alapvető célja a béke megőrzése és a szövetségesek elleni esetleges támadás megelőzése – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását követően csütörtökön.

Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, „rendkívül távoliak” az olyan a körülmények, amelyek között a katonai szövetségnek nukleáris fegyvert kellene bevetnie.

„Súlyos következményei lennének, ha Oroszország nukleáris fegyvert vagy bármilyen nukleáris eszközt alkalmazna Ukrajna ellen” – fogalmazott a NATO-főtitkár, majd hozzátette: az orosz nukleáris fenyegetés most a legveszélyesebb és legfelelőtlenebb a háború februári megkezdése óta. Ilyen eszközök alkalmazása alapjaiban változtatná meg a konfliktus természetét – emelte ki.

Stoltenberg hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris retorikája veszélyes és felelőtlen. A NATO komolyan veszi ezeket a fenyegetéseket, de nem ijed meg és éber marad. Ezzel összefüggésben aláhúzta: egyetlen tagország megtámadása azt jelentené, hogy aktiválják a katonai szövetség alapszerződésének kollektív védelemről szóló pontját, a washingtoni szerződés 5. cikkét.

Kijelentette: a NATO nem részese a konfliktusnak, de továbbra is támogatja Ukrajnát, ameddig csak kell. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy a tagországok számos és különböző katonai eszközzel segítik Ukrajnát. Fejlett rendszereket szállítanak a hadban álló országnak, beleértve a tüzérséget, a légvédelmet és a páncélozott járműveket is. Emellett üzemanyagot, téli ruházatot és orvosi ellátást is biztosítanak, és a védelmi közösség hamarosan drónellenes berendezéseket is szállít Ukrajnának – tette hozzá.

Stoltenberg kiemelte, hogy az Északi Áramlat gázvezeték ellen elkövetett szabotázs rávilágított a létfontosságú felszíni, illetve felszín és tenger alatti infrastruktúrák védelmének fontosságára. „Növeltük éberségünket a Balti- és az Északi-tengeren, továbbá megkettőzzük a haditengerészeti jelenlétünket is a régióban” – fogalmazott, majd hozzátette: a szövetség fokozza a hírszerzési adatok megosztását és felügyeletet minden területen, a világűrtől a tenger alatti képességekig.

A NATO-főtitkár végezetül közölte, a tagországok védelmi miniszterei áttekintették a NATO elrettentő képességének és védelmének megerősítése terén elért haladást, és megállapodtak abban, hogy a szövetség növeli a magas fokú készenlétben tartott erőinek számát. Még több erőt csoportosít a szövetség keleti régiójába, köztük nyolc harccsoport a Balti-tengertől a Fekete-tengerig – tette hozzá Jens Stoltenberg.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter sajtótájékoztatóján „felelőtlen, meggondolatlan és veszélyes retorikának” nevezte az orosz nukleáris fenyegetést. Közölte: a nukleáris fegyverek esetleges orosz bevetésével kapcsolatosan az Egyesült Államok nem látja szükségesnek, hogy bármit változtasson jelenlegi katonai berendezkedésén vagy az esetleges válaszintézkedéseket illetően. A NATO nem fél az orosz fenyegetéstől, megvannak a képességei, hogy megvédje tagországait – jelentette ki.

Austin történelmi jelentőségűnek nevezte Svédország és Finnország NATO-csatlakozási szándékának kinyilvánítását, és arra biztatta a tagországokat, hogy valamennyien mihamarabb járuljanak hozzá a katonai szövetség erősítését is jelentő bővítéshez.

Az Egyesült Államok teljes mértékben elkötelezett a katonai szövetség alapszerződése kollektív védelemről szóló pontja, a washingtoni szerződés 5. cikke betartása mellett, ami azt jelenti, hogy a NATO-tagországok területének minden négyzetcentiméterét megvédi esetleges agresszió esetén – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben csütörtökön.

Lloyd Austin a NATO-tagországok védelmi miniszterei tanácskozásának befejező munkanapjára érkezve hangsúlyozta, a szövetségesek minden segítséget megadnak Ukrajnának mindaddig, amíg arra szükség van. Hozzátette, várakozással tekint Svédország és Finnország NATO-csatlakozása elé, mely reményei szerint hamarosan megtörténik.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár rövid érkezési nyilatkozatában megköszönte Washington transzatlanti együttműködés melletti elkötelezettségét, valamint hozzájárulását Ukrajna támogatásához. Közölte, a szövetségesek a tanácskozás első munkanapján arról egyeztek meg, hogy még több támogatást nyújtanak Ukrajnának, egyebek mellett légvédelmi rendszerekkel segítik a háborúban álló ország önvédelmét.

Üdvözölte, hogy az ENSZ Közgyűlése szerdán elítélte az Oroszország által támogatott úgynevezett népszavazásokat, azok alapján négy ukrajnai régió elcsatolását, továbbá követelte, hogy Moszkva azonnal változtasson az intézkedésein, illetve kimondta Ukrajna területi sérthetetlenségét. Mindez azt mutatja, hogy ki kell állni a szabályokon alapuló nemzetközi rend fenntartása és a közös alapértékek mellett – tette hozzá a NATO-főtitkár.

Stoltenberg a szerdán kezdődött, kétnapos védelmi miniszteri tanácskozás részleteiről adott korábbi tájékoztatása szerint a résztvevők arra összpontosítanak, hogy a szövetség miként fokozza és tartsa fenn Ukrajnának nyújtott támogatását, illetve erősítse tovább a tagországok védelmét. Megbeszélik továbbá, hogy a NATO-nak a korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítania a létfontosságú infrastruktúrák védelmére.