POLITIK
Több ukrán városban nincs áram és víz.
Nagy hatótávolságú, precíziós fegyverekkel nagy erejű csapást mértek ukrán katonai parancsnokságokra, valamint kommunikációs és energetikai rendszerek létesítményeire az orosz fegyveres erők, a támadás elérte célját, minden kijelölt létesítményt eltaláltak – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve.
A tábornok emellett elmondta, hogy a Harkiv megyei Kupjanszk felől az elmúlt nap folyamán négy ukrán taktikai századcsoport sikertelen támadási kísérleteket tett a régióban lévő Kiszlivka és Tabajivka, valamint a Luhanszki Népköztársaságban található Kuzemivka irányába, aminek során több mint 40 katona elesett, öt harckocsi, négy páncélozott harcjármű és 15 jármű megsemmisült.
Liman irányában a szóvivő szerint az orosz rakétacsapatok és tüzérség koncentrált tüze megakadályozta ukrán egységek összes átkelési kísérletét a Zserebec folyón, a luhanszki régióban lévő Makijivka és Rajhorodka környékén.
Mikolajiv-Krivij Rih irányából mintegy három, „zsoldosegységekkel” megerősített ukrán taktikai zászlóaljcsoport offenzívát kísérelt meg a Herszon megyei Bruskinszke, Bezimenne, Szadok és Szuhanenko település irányába, de az orosz erők visszaszorították őket eredeti állásaikba, a nap folyamán több mint 60 fős veszteséget okozva nekik, üzemképtelenné téve kilenc ukrán harckocsit, 16 páncélozott harcjárművet és 17 járművet.
Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a hadijelentés értelmében hat ukrán vezetési pontot, 52 tüzérségi egységet, valamint 143 területen élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak, megsemmisítve egyebek között öt lőszer-, rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt és két üzemanyagtároló bázist.
Az orosz légierő egy ukrán MiG-29-es gépet, a légvédelem pedig hat drónt, hat HIMARS-lövedéket és három HARM radarelhárító rakétát, valamint egy Tocska-U ballisztikus rakétát lőtt le.
A védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 318 repülőgépet, 159 helikoptert, 2188 drónt, 379 légvédelmi rakétarendszert, 5604 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 866 rakétasorozatvetőt, 3462 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 6463 katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg
A nap folyamán több, orosz ellenőrzés alá került településről, köztük Donyeckből jelentettek ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok.
Ramzan Kadirov csecsen vezető az Ukrajnára mért orosz csapásokat követően Telegram-csatornáján azt írta, „most már száz százalékig elégedett a különleges hadművelet” menetével. Azt javasolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy „ne siránkozzon, hanem meneküljön Nyugatra, amíg hozzá is el nem repül valami”.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, ugyancsak a Telegramon azt írta, hogy „az első epizódot lejátszották”, és kilátásba helyezte, hogy „lesznek továbbiak” is. Ukrajna a jelenlegi formájában állandó és közvetlen fenyegetést jelent Oroszországra, ezért Moszkva célja az ukrán politikai rendszer teljes felszámolása kell, hogy legyen – írta. Megjegyezte, hogy a személyes álláspontját fejtette ki.
Az Ukrajnát ért hétfői orosz rakétatámadásoknak az eddigi adatok szerint legalább tíz halálos áldozatuk és mintegy hatvan sebesültjük lett – közölte Marjana Reva, az ukrán országos rendőrség szóvivője egy tévéműsorban.
A tisztségviselő elmondta, hogy a fővároson, Kijeven kívül 14 megyét, azaz csaknem az ország felét támadás érte. Hozzátette, hogy a helyszíneken rendőrök, törvényszéki szakértők és nyomozók dolgoznak, akik „rögzítik az Oroszországi Föderáció bűncselekményeinek következményeit”.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint Ukrajna egész területén több mint 5 és fél órán át tartott a légiriadó. Az ukrán északi műveleti parancsnokság azt jelentette, hogy Oroszország, illetve Fehéroroszország felől csapatok nem nyomultak be Ukrajna területére az államhatáron keresztül.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy
az orosz erők hétfőn nagy pontosságú rakétákat lőttek ki az ukrán városokra.
Pontosítva a korábban közölt adatokat, tájékoztatott arról, hogy helyi idő szerint 11 óra 40 percig 83 rakétát lőttek ki, amelyek közül az ukrán légvédelem több mint 43-at semmisített meg a levegőben.
Ezenfelül a légvédelem megsemmisített 12-ből kilenc iráni kamikaze drónt is. Ihnat értékelése szerint az ukrán légvédelem „meglehetősen figyelemre méltó munkát végzett”.
A szóvivő kifejtette, hogy az orosz erők nagy pontosságú H-101-es és H-555-ös rakétákat használnak, amelyeket a Kaszpi-tenger térségéből, stratégiai bombázókról indítanak, ezenfelül Kalibr rakétákat, amelyeket a Fekete-tengerről lőnek ki, valamint Iszkander, Sz-300-as és Tornado típusú lövedékeket.
Ihnat szavai szerint az orosz gépek az oroszországi Asztrahán térségéből szállnak fel, a Kaszpi-tenger északi részére repülnek, és onnan indítják a rakétákat. Emlékeztetett arra, hogy
a H-101-es rakéták 5500 kilométeres távolságot képesek megtenni.
Ezért – mint mondta – nem az számít, hogy honnan indulnak, hanem az, hogy hogyan, milyen útvonalon. Hangsúlyozta, hogy az ukrán légvédelem minden tőle telhetőt megtesz, hogy az ellenséges légi célpontokat azonosítsa.
Denisz Smihal miniszterelnök a Facebookon közölte, hogy a hétfői rakétatámadások következtében nyolc megyében és a fővárosban 11 létfontosságú infrastrukturális létesítmény rongálódott meg, emiatt egyes régiókban megszakadt az áramellátás.
Hozzátette, hogy az oroszok elsődleges célpontjai között múzeumok, oktatási intézmények voltak és egy játszótér. Véleménye szerint ezeknek a „háborús bűnösöknek” a fő célja az, hogy pánikot keltsenek a lakosság körében, áram és fűtés nélkül hagyják az ukránokat.
Dmitro Kuleba külügyminiszter a hétfői rakétacsapások hírére megszakította afrikai körútját, és sürgősen visszaindult Kijevbe. Ezt a tárcavezető a Twitteren jelentette be. Szerhij Skarlet oktatási miniszter pedig arra szólította fel a régiók közigazgatási vezetőit, hogy minden iskolában térjenek át távoktatásra a hét végéig.
Az eddig ismertté vált adatok szerint hatan vesztették életüket és ötvenen sebesültek meg meg az ukrán fővárosban, Kijevben a hétfői orosz rakétacsapások következtében – közölte kora délután az országos katasztrófavédelmi szolgálat.
A közlemény szerint a mentést végzők Kijevben hat helyen dolgoztak a Dnyeper (Dnyipro) folyó jobb- és balpartján egyaránt. A főváros központjában, a Sevcsenko kerületben a reggeli órákban robbantak fel az oda kilőtt orosz lövedékek. A korábbi hírekben több mint húsz sebesültről számoltak be a hatóságok – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Ihor Klimenko országos rendőrfőnök közölte, hogy a legfrissebb – még nem végleges – adatok szerint országosan 11-en haltak meg és 87-en sérültek meg, valamint 70 infrastrukturális létesítményben keletkeztek károk. Klimenko a Facebookon azt írta, hogy ez volt az eddigi legmasszívabb orosz támadás Ukrajna ellen. „Oroszország ismét megmutatta terrorista mivoltát”– tette hozzá.
Korábban Marjana Reva, az ukrán országos rendőrség szóvivője egy tévéműsorban azt mondta, hogy
Ukrajna-szerte legalább tízen vesztették életüket, és mintegy hatvanan sérültek meg, a támadások a fővároson kívül 14 megyére, azaz csaknem az ország felére kiterjedtek.
Az ukrán vezérkar is pontosította adatait a helyi idő szerint délután két órai helyzetnek megfelelően. Eszerint Oroszország 84 rakétát lőtt ki és 24 pilóta nélküli repülőgépet indított ukrajnai célpontok felé. Utóbbiból 13 volt iráni gyártású Sahíd-136 típusú harci drón.
A vezérkari közlemény szerint az ukrán légvédelem 56 célpontot semmisített meg, 43 robotrepülőgépet és 13 drónt, utóbbiból tíz darab „kamikaze” típusút. Közben Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Telegram alkalmazáson a támadás miatt arra kérte az ország lakosait, hogy lehetőség szerint délután öt és este tíz óra között korlátozzák az áramfogyasztást.
Ez szerinte segíthet abban, hogy az elektromos hálózatok ne terhelődjenek túl. Denisz Smihal miniszterelnök szintén a Telegramon közölte, hogy több tucat rakéta találta el az energiainfrastruktúra létesítményeit 11 régióban és Kijevben. Az áramszolgáltatás szinte az egész országban akadozik, 8 megyében vannak problémák a vízellátással.
A kormány az összes illetékes tárcával közösen operatív tervet indított a megrongálódott létesítmények helyreállítására.
Hozzátette, hogy az előzetes információk szerint az energetikai infrastrukturális létesítmények nagy része még a nap folyamán helyreállítható, egy részük pedig várhatóan keddtől lesz üzemképes. Szumiban már helyreállt az áramszolgáltatás, Zsitomirban és Harkivban még folynak a munkálatok.
A kormányfő közölte, hogy a fővárosban, valamint Kijev, Csernyihiv, Cserkaszi és Zsitomir megyékben az áramszolgáltatást időszakonként szüneteltetik. Ennek részletei, hogy mikor, hány órán át nem lesz áram, még nem ismertek. A kormányfő is kérte a lakosokat, hogy a következő napokban, különösen az esti órákban korlátozzák az áramfogyasztást, amíg a helyreállítások be nem fejeződnek.
Légvédelmi rendszert ígért napokon belül Ukrajnának Christine Lambrecht német védelmi miniszter hétfőn az ukrán kommunikációs és energetikai létesítményekre mért orosz rakétacsapások után.
„Oroszország rakéta- és dróncsapásai mindenekelőtt a polgári lakosságot terrorizálják. Ezért nyújtunk most különleges támogatást légvédelmi fegyverek formájában” – jelentette ki a tárcavezető.
„Az elkövetkező napokban az ígért négyből az első, korszerű Iris-T SLM légvédelmi rakétarendszer készen fog állni, hogy hatékony védelmet nyújtson Ukrajna népének” – hangsúlyozta Lambrecht.
A német védelmi minisztérium egyik szóvivője szerint az első egység már hamarosan bevethető lesz.
A három további egységet azonban csak jövőre tudják majd átadni, ezt a védelmi ipar és az Ukrajnát fegyverzettel segítő más államok közötti szükséges egyeztetésekkel indokolta.
Lambrecht október elején látogatott Ukrajnába, és már akkor légvédelmi eszközök gyors szállítását ígérte a kijevi vezetésnek. Az új légvédelmi rakétarendszer egyelőre még a német hadsereg számára sem elérhető.
Annalena Baerbock német külügyminiszter Twitter-bejegyzésében erősítette meg a védelmi tárca bejelentését.
„Minden tőlünk telhetőt megteszünk Ukrajna légvédelmének gyors megerősítése érdekében” – írta. „Putyin rakétatámadásai a nagyvárosok és civilek ellen aljasság, és semmivel sem igazolható” – hangoztatta.
Vlagyimir Putyin elnök az orosz biztonsági tanács hétfői ülésén közölte, hogy Oroszország masszív csapást mért ukrán katonai vezetési pontokra, valamint kommunikációs és energetikai létesítményekre válaszul az ukrán terrortámadásokra köztük a Krími hídon elkövetett robbantásra.
A kijevi nagykövetség munkatársai jól vannak, a rakétatámadásokban nem sérültek meg. A nagykövetségen a kollégák a munkát folytatják – számolt be közösség oldalán Menczer Tamás a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára.
Menczer Tamás felhívta arra a figyelmet, hogy
„a háborús helyzet sajnos egyre súlyosabb. Azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség!”
Hangsúlyozta: Magyarország a béke pártján áll, mindent meg kell tenni a békéért!
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök hétfőn azzal vádolta Lengyelországot, Litvániát és Ukrajnát, hogy „terrorista” támadásokat és „felkelés” kirobbantását tervezik Fehéroroszországban.
„Lengyelországban, Litvániában és Ukrajnában fehérorosz szélsőségesekből álló fegyveres alakulat kiképzése zajlik szabotázsakciók, terrortámadások végrehajtása és egy felkelés fehéroroszországi kirobbantása érdekében, ami közvetlen fenyegetést jelent országunk számára” – jelentette ki Lukasenka elnök egy nemzetbiztonsági tisztségviselőkkel tartott megbeszélésen.
„Az Egyesült Államok és az Európai Unió megerősítette, hogy politikai erőként kívánják használni a fehérorosz szökevényeket, és azt tervezik, hogy komolyan megerősítik a felforgató elemek támogatását, és súlyosbítják a (fehérorosz) nyugati határon kialakult helyzetet, hogy megnyissák a második frontot” – tette hozzá a fehérorosz államfő az elnöki hivatal közleménye szerint.
Lukasenka hangsúlyozta, hogy a múlt héten Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közös orosz-fehérorosz regionális katonai alakulatot hozott létre a nyugati határon tapasztalható „feszültség” növekedése miatt,
két nappal ezelőtt pedig megkezdték az erők összevonását, anélkül, hogy pontosította volna annak elhelyezkedését vagy méretét.
„Tegnap nem hivatalos csatornákon keresztül arról értesültünk, hogy csapásmérést terveznek Ukrajna területéről Fehéroroszország ellen”– mondta az elnök, kijelentve, hogy Kijev egy „második krími hidat” szeretne, amellyel a szombat hajnali robbantásban megrongált, a Kercsi-szoros felett átívelő orosz Krími hídra utalt.
„Ha békét akarsz, készülj a háborúra” – idézte a latin mondást az államfő, miközben hangsúlyozta, hogy nem szabad háborúnak kitörnie Fehéroroszország területén.
Lukasenka üzenetet küldött Volodimir Zelenszkijnek,
figyelmeztetve az ukrán elnököt: ne merjen hozzáérni „piszkos kezével egyetlen négyzetméternyi (fehérorosz) területhez” sem.
Az orosz erők február 24-én Fehéroroszország területéről is benyomultak Ukrajna északi részére, ahonnan azonban tavasszal visszavonultak, és Minszk eddig nem vett részt az ukrajnai hadműveletekben.
Ripost hírek
