Kijev szerint humanitárius katasztrófa fenyeget

Az ukrán energetikai létesítmények elleni orosz támadások a tél közeledtével jelentős „humanitárius katasztrófával” fenyegetnek – közölte szombaton az ukrán kormányzat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte: az orosz hadsereg harminchat rakétát lőtt ki szombaton ukrajnai célpontokra.

„Sok rakétát lelőtt a légvédelem, de több másik energetikai létesítményeket talált el” – írta a Telegram üzenetküldő alkalmazáson Zelenszkij, aki sürgette a nagyhatalmakat, hogy segítsenek „megállítani ezt a terrort”.

Az elnöki hivatal közlése szerint az Ukrenerho állami energiaszolgáltató mintegy 1,5 millió fogyasztójánál nem volt áram.

Az Ukrenerho több kárról is beszámolt, amelyeket az orosz támadások okoztak szombaton az ország nyugati részén. Luckban eltaláltak egy energetikai létesítményt, és megszakadt a szolgáltatás – közölték a hatóságok.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója a Twitteren azt írta, hogy „az Ukrajna létfontosságú infrastruktúrája elleni támadással a Kreml Európába tartó újabb menekültáradatot akar kiprovokálni. „A humanitárius katasztrófa megállításának egyetlen módja a légvédelem és az újabb rakéták gyors átcsoportosítása” – írta a tanácsadó.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szintén figyelmeztetett, hogy a fokozódó rakéta- és dróntámadások miatt új menekülthullám várható.

Smihal azzal vádolta Moszkvát, hogy a polgári infrastruktúra elleni támadásokkal „humanitárius katasztrófába kívánja taszítani Ukrajnát”.

A miniszterelnök emiatt mobil áramfejlesztőket, fűtő- és vízkezelő berendezéseket kért. Mint mondta, egyelőre még van üzemanyag a generátorokhoz, de nagyszabású áram- és fűtéskimaradás esetén Ukrajnának többre – egyebek mellett Nyugatról importált áramra – lesz szüksége – mondta.

Az Ukrajnával határos oroszországi Belgorodi terület kormányzója azzal vádolta meg az ukrán hadsereget, hogy heves tüzérségi támadást intézett Sebekino település ellen, amelyben két ember meghalt, tizenegyen pedig megsebesültek. Vjacseszlav Gladkov közölte, hogy az energiahálózatot is találat érte, és mintegy tizenötezer ember maradt átmenetileg elektromos áram, fűtés és víz nélkül.

A herszoni orosz hatóság szombaton felszólította a dél-ukrajnai város polgári lakosságát, hogy haladéktalanul hagyja el a várost.

A Moszkva által kinevezett megyei közigazgatási hivatal Telegram csatornáján „a fronton kialakult helyzettel és „a tömeges tüzérségi támadások megnövekedett veszélyével” indokolta a felszólítást.

A lakosok kimenekítése a város melletti Dnyeper folyó bal partjára szerda óta tart. Ezrek keltek át folyón, amióta elhangzott a figyelmeztetés a Herszon város visszafoglalásáért indított ukrán offenzíva közeledéséről, de szombaton ismételten kiadták a figyelmeztetést.

„Gondoskodjon a családja és a barátai biztonságáról! Ne felejtse el az iratait, pénzét, értékeit és a ruháit” – olvasható a felszólításban.

A közlemény szerint a Moszkva által felállított közigazgatás valamennyi szervének is távoznia kell.

Szombati sajtótájékoztatóján az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az orosz erők visszaverték az ukrán hadsereg áttörési kísérletét a herszoni frontvonalon.

Herszon az egyetlen megyeszékhely, amelyet Oroszország a február 24-én kezdődött „különleges katonai művelet” során épségben foglalt el. Herszon megye az egyike annak a négy ukrajnai régiónak, amelyeket Vlagyimir Putyin orosz elnök az Oroszországi Föderációhoz tartozó területnek nyilvánított.

A Belgorodi, valamint a Kurszki és Brajnszki terület az Ukrajna elleni orosz invázió kezdetétől, február 24-től panaszkodik arra, hogy Ukrajnából támadások érik.

A belgorodi kormányzó szerint a helyzet az elmúlt hetekben romlott.

Tüzérségi támadásról számoltak be az orosz hatóságok az ukrán-orosz határ közelében fekvő Belgorod régióból – írja a német N-Tv hírportálja.

A The Kyiv Independent honlapja Vjacseszlav Gladkovot, a régi kormányzóját idézi, aki azt állítja, hogy az oroszországi Sebekino városát lőtték, ahol öt ember megsebesült. A jelentés azonban nem mondja ki konkrétan Ukrajna felelősségét támadásért.

Az Interfax orosz állami hírügynökség szerint a támadás „ukrán oldalról” történt. Az ukrán hatóságok egyelőre nem nyilatkoztak az esetről.

A brit kormány nem zárja ki annak lehetőségét, hogy harckocsikat szállítson Ukrajnába.

„Lehet, hogy eljön az idő, amikor megtesszük ezt” – jelentette ki Leo Docherty brit Európa-ügyi miniszter a német Funke médiacsoport lapjainak adott interjúban.

„Ukrajnának középtávon egy teljesen modernizált hadseregre van szüksége. A jövőben nagyon intenzív és hosszú távú védelmi együttműködést látok az Egyesült Államok és Európa, valamint Ukrajna között” – tette hozzá Docherty.

Olaf Scholz német kancellár eddig elutasította a Leopard-2 harckocsik szállítását, mondván: „Németország „nem cselekszik egyedül”.

Teherán szombaton határozottan elítélte Franciaország, Németország és Nagy-Britannia felhívását, hogy az ENSZ indítson vizsgálatot, valóban használt-e Oroszország iráni gyártmányú drónokat ukrajnai hadműveletei során.

Nasszer Kanáni iráni külügyminisztériumi szóvivő kijelentette: az E-3 csoporthoz tartozó országok pénteki felhívása “hamis és alaptalan”, Teherán „határozottan visszautasítja és elítéli” azt. Ukrajna szerint Oroszország Sahíd-136 típusú, iráni gyártmányú támadó drónokat használt, amelyek célba éréskor felrobbannak.

Teherán tagadja, hogy ilyen drónokat juttatott volna Oroszországnak, Moszkva pedig azt, hogy iráni gyártású drónokat használt volna ukrajnai hadműveletei során.

„Az Iráni Iszlám Köztársaság kormánya az ország nemzeti érdekeinek védelme és a nemes iráni nép jogainak biztosítása érdekében fenntartja magának a jogot, hogy mindenfajta felelőtlen akcióra válaszoljon” – fogalmazott az iráni külügyminisztérium szóvivője a tárca honlapján megjelent közlemény szerint.

„Nem fogunk habozni megvédeni az iráni nép érdekeit” – tette hozzá Nasszer Kanáni, további részletek említése nélkül.

A Franciaország, Németország és Nagy-Britannia ENSZ-nagykövetei által aláírt levélben a három európai ország támogatta Ukrajna hétfői kérését az ENSZ-vizsgálattal kapcsolatban. Az E-3 csoport érvelése szerint a drónok használata megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2231-es számú határozatában foglaltakat, amely elismerte az Iránnal 2015-ben megkötött nukleáris megállapodást.