Egyre többen ellenzik a szankciókat Nyugat-Európában

Így van ez már Németországban is.

„Az energiaszankciók több kárt okoznak Európának, mint Oroszországnak” – írta Kovács Zoltán államtitkár a közösségi oldalán. A nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár egy felmérésre hivatkozva hozzátette: a németek 57 százaléka látja úgy, hogy a szankciók többet ártanak Németországnak, mint Oroszországnak. Németországban a helyzet egyre rosszabb: vannak olyan családok, akik zálogházba adják az értékeiket, hogy pénzhez jussanak és ki tudják fizetni a rezsiszámláikat.

A Németországban egekbe szökő energiaárak miatt egyre többen próbálnak gyors kölcsönhöz jutni, zálogházba adják értékeiket. Az egyik nő a porszívóját adta letétbe, és 400 eurót (mintegy 160 ezer forint) kapott érte. „Már egyre kevesebbet engedhetünk meg magunknak. A bevásárlás kész katasztrófa. De gondoskodnom kell a gyerekeimről” – mondta a fiatal édesanya.

Jelenleg mintegy kétszázötven zálogház működik Németországban, az elmúlt időszakban azonban soha nem látott mértékben fellendült a forgalom.

„Gyakran több az ügyfelünk, mint a pénzügyi válság idején. Nehéz gazdasági időket élünk” – ismertette a zálogház tulajdonosa, aki szerint az ügyfelek nagy részét a középosztálybeliek alkotják, akik ellentétben a rászorulókkal, nem kapnak semmilyen áram- és fűtéstámogatást a német kormánytól.

Egy vállalkozó nemrég kénytelen volt bezárni az éttermét a magas energiaárak miatt,

most a kocsiját adta zálogba készpénzért cserébe. „Vannak kötelezettségeim, amelyeket ki kell fizetnem a hónap végén. Nyolcezer euróra van szükségem. Nem hittem volna, hogy valaha is ilyen helyzetbe kerülök” – jelentette ki a volt étteremtulajdonos.

Európa egyik legnagyobb bányászvárosának lakói is megérzik az energiaválságot. „A városban bezártak az uszodák és a könyvtárak. Az emberek jövedelme így sem volt sok, de most nagyon nehézzé vált az élet” – panaszolta egy nyugdíjas bányász.

Gelsenkirchent egykor az ezer tűz városának nevezték az éjszaka fellobbanó bányagáz lángjai miatt. A szénipar hanyatlása után azonban visszaesett a város fejlődése, az ukrán–orosz konfliktus, illetve az Oroszországot sújtó uniós gazdasági szankciók pedig tovább rontották a helyzetet. Miután Oroszország felől megszűnt a gázszállítás, a német kormány kezdeményezte a széntüzelésű erőművek újranyitását.

„Biztosítottuk és biztosítani fogjuk, hogy a dél-németországi atomerőművek továbbra is működhessenek. Persze vannak még problémák” – hangsúlyozta Olaf Scholz német kancellár egy berlini konferencián kedden. „Németország átvészeli a telet, ha az állampolgárok, a vállalatok és a döntéshozók továbbra is alkalmazkodnak az ország megváltozott energiapiaci helyzetéhez” – tette hozzá.

Eközben a németek több mint fele úgy véli, hogy az Oroszország elleni szankciók jobban ártanak Németországnak, mint Oroszországnak

– derül ki a Forsa RTL/ntv megbízásából készített közvélemény-kutatásából. A megkérdezettek 45 százaléka úgy véli, hogy a kelet-ukrajnai területek orosz annektálása után az ukrajnai háború más európai országokra is átterjedhet, és nukleáris fegyverek esetleges bevetésétől is tartanak.

„A kezdetektől ellenezzük az uniós energetikai szankciókat, mivel azok több kárt okoznak Európának, mint Oroszországnak” – írta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerda reggel a Facebook-oldalán.

Kovács Zoltán hozzátette, „úgy néz ki, erre Európa többi részén is kezdenek ráébredni”. Az államtitkár oldalán is az olvasható: „A németek 57 százaléka szerint a szankciók többet ártanak Németországnak, mint Oroszországnak.”

Az energiaválság miatt gazdasági és társadalmi válság keletkezik Németországban 2023-ban a szövetségi kormány szerint.

Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter szerdán Berlinben a kormány 2023-2024-es gazdasági előrejelzését ismertetve kiemelte, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdasága recesszióba süllyed jövőre.

A hazai össztermék (GDP) az idei 1,4 százalékos növekedés után 2023-ban 0,4 százalékkal csökken, és csak 2024-ben indul újra a növekedés, amikor 2,3 százalékos bővülés várható.

A kormány eddig azzal számolt, hogy az idén 2,2 százalékkal, jövőre pedig 2,5 százalékkal nő a GDP.

A kilátások romlásának fő oka, hogy Oroszország leállította németországi földgázszállításait. Ennek hatására súlyos energiaválság keletkezett, amely egyre inkább gazdasági és társadalmi válsággá terebélyesedik – húzta alá a Zöldek politikusa.

Mint mondta, a válság kiváltó oka Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni támadása. Erre a támadásra az EU és a közösség nemzetközi partnerei egyértelmű szankciókkal válaszoltak, és továbbra is ez a helyes és szükséges válasz – jelentette ki a német alkancellár.

Hozzátette: évtizedekig hagytuk, hogy függőségben tartsanak és zsaroljanak minket, de az utóbbi hónapok erőfeszítései révén “nagyon jó úton haladunk, hogy megszabaduljunk az orosz energiaimport szorításából.

Az előrejelzés szerint Oroszország Ukrajna elleni háborújának következtében az energiaárak tartósan nagyon magasak maradnak Németországban, ami fékezi az ipari termelést, főleg az energiaintenzív szektorokban. Az infláció is tartósan magas marad, az idén 8 százalék, 2023-ban pedig 7 százalék lehet, és csak 2024-ben süllyed jelentősen, akkor 2,4 százalék lehet.

Ugyanakkor a gázfogyasztók és a távfűtéses lakásban élők terheinek mérséklését szolgáló – még csak tervezett – úgynevezett gázárfék tompítja majd az áremelkedést, nélküle 2023-ban még magasabb lenne az infláció – emelte ki Robert Habeck a prognózist bemutató tájékoztatóján.

Elmondta, hogy a 2024 végéig tartó időszakra szóló, 200 milliárd eurós keretű úgynevezett pénzügyi védőernyő program következő lépéseként a kormány gyorsan végrehajtja a földgáz és a villamos energia árának mérsékléséről szóló szakértői javaslatokat, mert gondoskodni kell arról, hogy az energia megfizethető maradjon.

A törekvések másik fő iránya az ellátásbiztonság erősítése. Ebben eredményes a kormány, hiszen a gáztárolók töltöttsége megközelítette a 95 százalékot, és rekordgyorsasággal épülnek a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas tengeri terminálok. Ugyanakkor a földgáz így is szűkös jószág marad, ezért takarékoskodni kell, hogy az ország ellátási gondok nélkül átvészelje a telet – fejtette ki Robert Habeck.

Aláhúzta, hogy nem csak tűzoltással, az akut gondok orvoslásával kell foglalkozni, hanem hosszú távra szóló lépéseket is tenni kell, fel kell készülni az orosz energiafüggőség utáni korszakra és ki kell tartani az éghajlatváltozást nem fokozó, klímasemleges gazdaság kiépítése mellett.

Ehhez szerinte ösztönzést, mintát kínálhat a washingtoni vezetés inflációcsökkentő programja. Az EU-ban is el kell indítani egy programot a gazdasági szerkezet átalakításának elősegítésére, ez azonban nem elsősorban pénzügyi támogatást jelent, hanem strukturális reformokat, mindenekelőtt a tagállami és EU-s szintű tervezési és engedélyezési eljárások áramvonalasítását – sürgette a német alkancellár.

Az Oroszországra kivetett büntetőintézkedések Moszkvát nem gyengítették meg, ugyanakkor egyre nagyobb bajt okoznak az egész kontinensen. Így van ez az unióból kilépett Nagy-Britannia esetében is. A brit kormány magas rangú tagjai folyamatosan nyugtatják a lakosságot a téli energiaellátási aggályokkal kapcsolatban, miután megjelentek olyan iparági elemzések, amelyeket a sajtó és a közvélemény figyelmeztetésként értelmezett.

A brit energetikai hatóságok alaposan ráijesztettek a lakosságra az elmúlt egy hétben, mivel olyan elemzések láttak napvilágot, amelyek nem zárták ki az energiaellátási nehézségeket.

A brit energiaipari felügyelet állásfoglalása az elmúlt napokban látott napvilágot, amely azt modellezte, hogy Nagy-Britanniában is előfordulhat földgázellátási probléma. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ezek nem előrejelzések, prognózisok, csupán lehetséges forgatókönyvek.

Hasonló állásfoglalást tett közzé az országos áramelosztó vállalat is, amely háromféle lehetőséget vázolt fel, első esetben nem lesz energiaellátási probléma, míg

a harmadik forgatókönyv számol földgáz és áramhiánnyal is, akár napi három órás áramszünet is lehetséges. Az első forgatókönyvet tartják a legvalószínűbbnek, míg a harmadikat a legkevésbé,

hiszen Nagy-Britannia több mint ötven százalékban önellátó földgázból. A maradék ötven százalék jórészt Norvégiából, kisebb részben pedig Franciaországból, Belgiumból és Hollandiából érkezik, mind földgáz, mind áram tekintetében.

A brit kormány igyekezett nyugtatni a kedélyeket, az energiaellátásért felelős miniszter rendkívül valószínűtlennek nevezte, hogy az idei télen energiahiány lépjen fel, a készenléti forgatókönyvek azonban minden zavarra és eshetőségre készültek.

Egész Európa szenved az energiaáraktól, és az uniós szankciók ellenére Oroszország bevételei tovább nőnek.

Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt kedden Berlinben, hogy Brüsszel szankciói semmibe veszik az európai érdekeket. A miniszterelnök kiemelte, hogy az Európai Bizottság „rendkívül primitív módon kivitelezett rendszert” épített ki a szankciókkal, Moszkvát viszont hozzásegíti ahhoz, hogy fél év alatt megkeressen annyi pénzt az energiahordozók értékesítésével, mint korábban egy év alatt. A miniszterelnök hozzátette: „ezek a szankciók ebben a formában megölnek bennünket. Tönkre fogják tenni a német gazdaságot, tönkre teszik a magyar gazdaságot, ez nem jó! Tehát szankciókat másként kell kivetni.”
 

 Az INSA közvéleménykutató szerint az osztrákok abszolút többsége, 52 százaléka már úgy gondolja, véget kell vetni az Oroszország elleni uniós szankcióknak, és mindössze a válaszadók 35%-a véli úgy, hogy a szankciókat folytatni kell. A megkérdezettek 3 százalékát nem érdekli, hogy folytatják vagy befejezik a szankciókat, 10 % százalék pedig nem nem tudja, milyen álláspontot foglaljon el a kérdéssel kapcsolatban, illetve nem válaszolt. Ezek a számok megdöbbentő eredményt jelentenek az osztrák belpolitika számára: a szövetségi kormány és szövetségi elnök is fenn akarja tartani az Oroszországgal szembeni szankciókat - ahogyan azt az  EU vezetése is előírja. 

A nők körében nagyobb a szankciók elutasítottsága

Bár mindkét nemi csoport abszolút többsége azon a véleményen van, hogy az EU Oroszországgal szembeni szankcióit meg kell szüntetni, a női válaszadók valamivel határozottabban vallják ezt az álláspontot (53%).

Minél magasabb a jövedelem, annál nagyobb a szankciók támogatása

A háztartások nettó jövedelmének növekedésével  általában nő azok aránya, akik támogatják az Oroszországgal szembeni EU-szankciók folytatását. Összességében azonban csak a legmagasabb jövedelmi csoportba tartozó válaszadók támogatják a folytatást. 

A baloldal szavazói inkább a szankciópártiak

Csak a Zöldek (71 százalék) és a balliberális NEOS (51 százalék) támogatói között van abszolút többség a szankciók fenntartása mellett. Ezzel szemben az FPÖ (83 százalék), az oltáskritikus MFG (80 százalék), valamint a szociáldemokrata SPÖ (52 százalék) szimpatizánsai is elutasítják az uniós szankciók folytatását. 

Az Európa-szerte a közintézményekre bevezetett energiakorlátozásokat magára nem vonatkoztatja az Európai Bizottság.

„Több mint 23°C-ot mértek az Európai Bizottság brüsszeli székházában, miközben nem akarják, hogy 19 fok fölé fűtsük az EU-ban a középületeket” – szúrta ki a Mandiner.hu. Mint a portál megírta, munkatársaik a Bizottság épületében járva lettek figyelmesek a hőmérő állására.

Ahogyan arról a Hirado.hu is folyamatosan beszámol, az orosz-ukrán háború kitörése óta az orosz agresszióra adott európai szankciók sokszorosára emelték a földgáz és az áram piaci árát. Az Unió és a tagállamok nyár eleje óta küzdenek a sorozatosan rekodrokat döntő energiaárakkal.

Ezen túl azonban Európát az a veszély is fenyegeti, hogy az EU és Oroszország között elharapózott politikai konfliktus miatt nemcsak megfizethetetlen lesz az energiahordozók behozatala, hanem mennyiségben sem lesz elegendő forrás.

A lakossági fogyasztók és az ipar védelmében az Európai Bizottság volt az az uniós szerv, amely nyáron arra vonatkozó javaslatot tett le a tagállamok elé, hogy legalább 15 százalékos fogyasztáscsökkentést kellene végrehajtani Európa-szerte 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között. Ezen javaslat része volt az a felvetés, hogy az energiaellátási körülmények rosszabbra fordulása esetén szükség lesz a középületek hűtésének és fűtésének korlátozására is.