Már a németek sem hisznek az oroszok elleni szankciók hatékonyságában

Túlzás nélkül egész Németországot az foglalkoztatja, hogy július 21-e után vajon érkezik-e gáz az Északi Áramlaton 1-en keresztül Németország felé vagy sem. Ez az a nap ugyanis, amikor a tervek szerint véget érnek a gázvezeték karbantartási munkálatai, és Moszkva szabadon dönt arról, hogy fagyoskodni fog-e Európa télen vagy sem.

Németország gazdasági életének legfontosabb szereplői hetek óta hajtogatják, hogy amennyiben nem áll helyre a gázszállítás Oroszország felől, akkor veszélybe kerül az évtizedek óta megszokott jóléti társadalom, valamint a második világháború óta nem tapasztal válsággal kell szembe néznie Európának - írja a Bild.

Markus Söder Bajoroszág miniszterelnöke is arról beszélt egy korábbi interjúban, hogy a szankciókkal való gyors térdre kényszerítés jól láthatóan kudarcaba fulladt. A bajor politikus szerint a korábban használt "fegyverek" sokkal hatásosabbak volt Moszkva ellen, mint a szankciók. Söder egyébként a kijelentéseivel az emberek érzetét erősítette meg.

• Egy friss felmérés szerint ugyanis már csak a németek 47 százaléka hisz abban, hogy a szankciók az oroszoknak jobban fájnak, mint Európának. Pedig háború kitörésekor még 61 százaléknyian támogatták az orosz gázimport leállítását. 
• 74 százaléknyian gazdasági visszaesésre és a munkanélküliség növekedésére számítanak Németországban. 83 százalékuk úgy gondolja, hogy az árak tovább fognak emelkedni.
• A megkérdezettek 83 százaléka úgy válaszolt, hogy számítanak a lakosságot érintő gázfelhasználási-korlátozásokra a következő télen. 

A fenyegető nyilatkozatok és az elhibázott szankciós politika eredménye, hogy ma már nem az a kérdés, hogy mennyibe kerül az energia, hanem az, hogy lesz-e belőle egyáltalán elegendő – nyilatkozta Hortay Olivér közösségi oldalára feltöltött videójában.

A Századvég Gazdaságkutató energia- és klímapolitika üzletágának vezetője elmondta, a német politikai elit egy hónappal ezelőttig egyszerűen nem vett tudomást arról, hogy a gázigényük jelentős részét Oroszországtól szerzik be, és hogy azt rövid távon nem lehet helyettesíteni.

Mint kiderült, Németország vezetése politikai haszonszerzés reményében szembefordult hazája és az Európai Unió érdekeivel. Hogy demonstrálják oroszellenességüket, a képviselők hamis adatokra hivatkozva lebegtetették az embargót, és minden fórumon elmondták, hogy amint lehet, teljesen leválnak az orosz energiahordozókról – tette hozzá.

Elmondása szerint június közepén megérkezett a válasz: Oroszország egy technikai hibára hivatkozva elzárta német gázszállításait, és ezt az állapotot egészen a két ország közötti vezeték karbantartásának végéig fenn kívánja tartani.

Moszkva lépése hidegzuhanyként érte Németországot. A legnagyobb lakásbérbeadó cég már félmillió háztartás energiaellátását korlátozta, korábban magabiztos politikusok pedig éppen arra próbálják rávenni a családokat és vállalatokat, hogy önként mondjanak le gázfogyasztásuk egy részéről – magyarázta a szakértő.

Hortay Olivér kifejtette: a probléma egész Európát érinti. Tavaly az EU orosz gázimportjának több mint harmada a német vezetéken keresztül érkezett, és mivel a tagállamok energiapiacai szorosan összekapcsolódnak, a kieső mennyiség a közösség egészében hiányt okoz. A szállítás korlátozása és a teljes leállás lehetősége valamennyi országban új helyzetet teremtett – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet többek között arra is, hogy míg korábban az energiaválság okozta áremelkedés jelentette a fő kihívást, mostanra az ellátás került veszélybe, és az ár másodlagossá vált. Bár szerinte néhány politikus kötelező szolidaritást és központi gázelosztást sürget, a valóságban éppen az ellenkező folyamat zajlik.

Hangsúlyozta: az, hogy holnap mennyi gázhoz lehet majd hozzájutni, teljesen bizonytalanná vált, így versenyfutás kezdődött a tagállamok között.

A szabály a következő: aki képes kellő mennyiségű forrást előteremteni az egyre dráguló gáz megvásárlásához, az fel fogja tudni tölteni a tárolóit és elkerülni a legrosszabbat, az ellátás korlátozását. Aki nem, annak viszont – Németországhoz hasonlóan – családokat és vállatokat kell majd lekapcsolnia a hálózatról, kockáztatva ezzel a gazdasági és társadalmi katasztrófát – összegezte Hortay Olivér.

Klaus Müller szerint az is megoldás lehet, ha a németek kevesebbet zuhanyoznak

Fotó: Pixabay

Kétségbeesett spórolás

Mint ahogy már arról lapunk korábban beszámolt, július 11-től tíz napig nem kap gázt Németország az oroszoktól az Északi Áramlat–1 vezetéken keresztül, a Gazprom az éves karbantartásra hivatkozik. A német szövetségi parlamentben a képviselők és munkatársaik irodáit és az adminisztrációs részleget télen 22 fok helyett csak 20 fokra szabad felfűteni, nyáron pedig az eddigi 24–26 fok helyett 26–28 fokra lehet állítani a klímát. Hasonló intézkedést vezetne be Saar-vidék állami parlamentje is, csak 20 fokig fűtenének télen, azt viszont még vizsgálják, hogy a 19. századi műemlék épületben ez hogyan valósítható meg.

Németországban a súlyosbodó energiaválság miatt az utóbbi időben több vezető is spórolásra szólította fel a németeket. Peter Hauk baden-württenbergi miniszter például elismerte: az energiahordozók hiánya miatt télen lehetnek problémák a fűtéssel. De szerinte a 15 Celsius-fokos szobahőmérséklet megfelelő télen, legfeljebb fel kell majd venni egy pulóvert. Klaus Müller, a német közműszolgáltatást szabályzó hálózati ügynökség vezetője pedig arról beszélt, az is megoldás lehet, ha a németek kevesebbet zuhanyoznak.

Németország legnagyobb ingatlancége, a Vonovia csökkenti a központi fűtés hőmérsékletét éjszaka, hogy így spóroljon a gázzal. A cég bejelentette, hogy este 11 óra és reggel 6 óra között csak 17 fokra fűtik fel a lakásokat, a nap többi részében viszont nem lesz változás. A fűtés letekerésével akár 8 százalékkal csökkenthet a fűtés költsége a cég szerint.

Maximális kapacitásának egyötödére, óránként 1,28 millió köbméterre csökkent az orosz gázszállítás az Északi Áramlat vezetéken, az Oroszországból Európába irányuló fő gázexportútvonalon – közölte a RIA Novosztyi hírügynökség szerdán a GASCADE német üzemeltetőre hivatkozva.

A Gazprom orosz gázipari vállalat a közép-európai idő szerint nyolc órától életbe léptetett kapacitáscsökkentést egy újabb turbina előre beütemezett leállításával indokolta. A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint eközben még mindig nem világos, hogy a Siemens mikor szolgáltat vissza egy másik, Kanadában már megjavított turbinát a Gazpromnak

Az orosz gázszolgáltató hétfőn jelentette be, hogy a portovajai kompresszorállomáson egy újabb gázturbina-hajtóművet kényszerül leállítani az esedékes nagyjavítása miatt, aminek következtében az Északi Áramlaton a gázszállítás az addigi napi 67 millió köbméterről a felére, a maximális mennyiség 20 százalékára, azaz napi 33 millió köbméterre csökken. Az állomáson csak egy turbina maradt üzemben.

A német hatóságok közölték, hogy nem látnak műszaki okot az Északi Áramlaton történő gázszállítások csökkentésére. Ugyanakkor a TASZSZ szerint Berlin továbbra fedte fel a megjavított turbina helyét. A Gazprom álláspontja értelmében a Siemens által a turbina visszaszolgáltatásáról küldött dokumentumok továbbra sem szüntetik meg a szankciós kockázatokat, és csak további kérdéseket vetnek fel.

A Siemens Energy ezzel szemben azt hangoztatta, hogy nem lát összefüggést a turbina és az Északi Áramlaton keresztül történő szállítás csökkentése között, és nem kapta meg a Gazpromtól a turbina Oroszországba szállításához szükséges vámdokumentációt.

Kanada Németország ismételt kérései nyomán július 9-én úgy döntött, hogy az általa Oroszország ellen bevezetett szankciók dacára visszaszolgáltatja a területén megjavított Siemens-turbinát, miután az Északi Áramlat június közepe óta maximális kapacitásának 40 százalékán üzemelt (sőt július közepén a tervezett javítások miatt le is állt).

Az újabb kapacitáscsökkentés fényében a gáz ára Európában a hét eleje óta egyharmadával megugrott, március eleje óta először haladta meg 1000 köbméterenként a 2200 dollárt, és a várakozások szerint szeptemberben újabb növekedés várható.

Az Oroszországból a Balti-tenger mélyén Európába vezető – az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig lefektetett – Északi Áramlaton a gázszállítások 2020-ban és 2021-ben elérték az 59,2 milliárd köbméteres történelmi csúcsot. Németország mindemellett elzárkózik az üzemkész Északi Áramlat–2 csővezeték beindításától.