Az oroszok legkevesebb tíz várost lőttek Donyeck megyében

Az ukrán hadsereg – az Ukrinform jelentése szerint – csütörtökön arról számolt be, hogy erőik folytatták az offenzívát Herszon megyében, 43 orosz katonát megöltek, hat páncélost és egyéb hadfelszerelést, továbbá két orosz lőszerraktárt megsemmisítettek, és 14 iráni gyártmányú, Sahíd-136-os drónt lelőttek. Donyeck megyében az ukrán hadsereg Bahmut és Avgyijivka városok körül az orosz erők összpontosítását észlelte. Az oroszok legkevesebb tíz várost lőttek a térségben páncélosokkal és tüzérséggel. A csapások különösen Harkivot, Izjumot, Csuhujivot és Kupjanszkot sújtották.

Kirill Sztremouszov, a Herszon megyei orosz közigazgatás helyettes vezetője a Telegram-csatornáján közzétett videóban csütörtökön azt mondta, hogy az ukrán hadsereg alakulatai továbbra is kisebb csoportokban próbálnak orosz állásokat támadni, de nem járnak sikerrel. Ezek a próbálkozások nem tűnnek egy, a Kijev által korábban bejelentett nagyszabású offenzívának – fogalmazott.

Moszkva azt állítja, orosz gyártmányú öngyilkos drónokat használ

Az iráni drónok használatával vádolt Oroszország ellentámadásba lendült, azt állítja, saját, orosz tervezésű öngyilkos drónokat használ. Szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsának zárt ülése után Dmitrij Poljanszkij felolvasott egy nyilatkozatot, amely szerint az Ukrajnában használt drónok, köztük a Geran-2, orosz gyártásúak. A RIA Novosztyi orosz ügynökség egy forrásra hivatkozva azt írta Koub drónokat és kétféle Lancetet használnak az orosz hadseregben.

A Koub-BLA-t a Zala Aero fejleszti, amely a Kalasnyikov cég tulajdonában van. Ezeket a kis drónokat (1210 × 950 × 165 mm, 3 kilogramm hasznos teherrel) már márciusban használták Kijevben, egyet áprilisban lőttek le a luhanszki régióban. A Zala Aero két másik drónt is gyárt: a Lancet-3-at és a Lancet-1-et, de ezek egyike sem hasonlít az ukránok által lelőtt drónokra.  – írja a Le Monde.

Légiriadót rendeltek el csütörtökön Ukrajna egész területén - jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség az Ukrajna légi riasztási térképe című ukrán oldalra hivatkozva.

Csütörtök reggel Kijevben, Mikolajivban, Kirovográdban, Cserkasziban, Poltavában és az ország több más régiójában is megszólaltak a szirénák.

A hírügynökségi jelentések szerint a dél-ukrajnai, orosz megszállás alatt álló Herszonban nyugodt körülmények között zajlik a civilek áttelepítése a Dnyeper bal partjára. Az evakuálást Vlagyimir Szaldo Herszon megyei megbízott orosz kormányzó rendelte el a várható ukrán offenzíva és az árvízveszély miatt, amely akkor következhetne be, ha az ukrán hadsereg csapást mérne a kahovkai vízerőműre

Kirill Sztremouszov, a Herszon megyei orosz közigazgatás helyettes vezetője a Telegram-csatornáján közzétett videóban csütörtökön azt mondta, hogy az ukrán hadsereg alakulatai továbbra is kisebb csoportokban próbálnak orosz állásokat támadni, de nem járnak sikerrel. Ezek a próbálkozások nem tűnnek egy, a Kijev által korábban bejelentett nagyszabású offenzívának – fogalmazott.

Az ukrán hadsereg – az Ukrinform jelentése szerint – csütörtökön arról számolt be, hogy erőik folytatták az offenzívát Herszon megyében, 43 orosz katonát megöltek, hat páncélost és egyéb hadfelszerelést, továbbá két orosz lőszerraktárt megsemmisítettek, és 14 iráni gyártmányú, Sahíd-136-os drónt lelőttek. Donyeck megyében az ukrán hadsereg Bahmut és Avgyijivka városok körül az orosz erők összpontosítását észlelte. Az oroszok legkevesebb tíz várost lőttek a térségben páncélosokkal és tüzérséggel. A csapások különösen Harkivot, Izjumot, Csuhujivot és Kupjanszkot sújtották.

Ukrajna korlátozza az energiafelhasználást, válaszul az energetikai infrastruktúráját ért orosz támadásokra, amelyek aggodalmakat keltettek azzal kapcsolatban, hogy az ország hogyan fogja átvészelni a téli hónapokat.

Az Ukrenergo ukrán energiavállalat felszólította a lakosságot, hogy a csütörtökön kezdődő, akár négy órán át tartó áramkimaradások miatt töltsék fel telefonjaikat és akkumulátoraikat, továbbá tartsanak készenlétben elemlámpákat, gyertyákat. Egyben arra hívtak fel, hogy reggel 7 és este 10 óra között a lehető legkevesebb áramot használják. A fővárosban, Kijevben szerda este néhány háztartásban rövid időre elment az áram.

Volodimir Zelenszkij elnök szerda esti videóbeszédében szintén a villanyáram takarékos használatára szólította fel a lakosságot. Elmondta, hogy a szakemberek dolgoznak a kritikus infrastruktúrák mobil áramforrásokkal történő ellátásának kiépítésén.

A múlt hét elején az orosz hadsereg egyre gyakrabban vetett be rakétákat és drónokat Ukrajna polgári infrastruktúrája, köztük az áram- és vízellátás ellen. Zelenszkij kedden azt mondta, hogy a csapásokban Ukrajna erőműveinek egyharmada megsemmisült. Csütörtökön a kormányhatóságok már 40 százalékos kárról beszéltek.

Az Európai Unió (EU) döntése, hogy kiképző missziót hoz létre a kijevi rezsim számára, növeli az unió belesodródását a konfliktusba, és annak részesévé teszi – jelentette ki csütörtökön Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Az EU külügyminiszterei október 17-én jóváhagyták egy kiképző misszió létrehozását Ukrajna számára. Ez egy hónap múlva megalakul, és a tervek szerint két év alatt a parancsnoki állomány több mint 15 ezer különböző szintű tagját fogja kiképezni. A célra mintegy 107 millió eurót különítettek el. Emellett az unió halálos fegyvereket is szállít a kijevi rezsimnek, ami természetesen a konfliktus részesévé teszi az EU-t – mondta a szóvivő.

Zaharova emlékeztetett arra is, hogy október 12-én Brüsszelben, az úgynevezett Ukrajna védelmével foglalkozó kontaktcsoport hatodik ülésén döntés született arról, hogy modern légvédelmi rendszereket és – amerikai katonai jelentések szerint – csaknem 1500 Stinger típusú hordozható légvédelmi rakétát szállítanak Kijevnek.

A diplomata szerint az orosz különleges katonai művelet kezdete (február 24.) óta a NATO-országok legalább 300 harckocsit, 130 gyalogsági harcjárművet, 400 páncélozott csapatszállítót, 450 egységnyi más páncélozott járművet, 700 tüzérségi rendszert, köztük rakéta-sorozatvető rendszereket és aknavetőket, 5 ezer mobil légvédelmi ágyút, valamint 80 ezer légvédelmi rendszert és aknavetőt küldtek Ukrajnának. Ezenfelül 160 ezer kézifegyverrel, 800 ezer tüzérségi lövedékkel, valamint 90 millió lőszerrel is ellátták az ukrán hadsereget.

Zaharova szavait azzal zárta: „Mindezek után az uniós kormányok arra kérték polgáraikat, hogy kevesebbet fürödjenek és többet melegedjenek önerőből, mert már nincs mód arra, hogy biztosítsák a kényelmet számukra. Mi tudjuk, hová megy ez a pénz, és most már az uniós országok polgárai is tudják”.

Szükség esetén feltöltik a dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű dízelgenerátorainak ellátásához szükséges üzemanyagkészletet – közölte csütörtökön a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel Renat Karcsaa, az orosz atomerőműveket üzemeltető Roszenergoatom konszern vezérigazgatójának tanácsadója.

„Ha szükség lesz dízelüzemanyagra, gondoskodni fogunk a készletek feltöltéséről” – jelentette ki a tanácsadó.

Előzőleg az ukrán atomerőműveket működtető Enerhoatom ukrán vállalat azt közölte, hogy a dízelgenerátorok üzemeltetéséhez mindössze kétheti készlet áll a rendelkezésre.

Az atomerőműben a négy közül csak egy külső nagyfeszültségű áramellátó vezeték működik. Az összeköttetés a hatodik reaktorblokkal a szeptember 21. és október 7-i tüzérségi támadások következtében szűnt meg. Ezután dízelgenerátorok segítségével biztosították az áramellátást, amíg a személyzetnek nem sikerült helyreállítania a kapcsolatot a közeli hőerőművel, és üzembe helyezni a 150 kilowattos tartalékvezetéket.

Európa legnagyobb atomerőműve röviddel Ukrajna február 24-i orosz lerohanása után, márciusban került orosz kézre. A felek egymást vádolják az erőmű közelében folytatott tüzérségi támadások miatt.

A manipuláció és az azt lehetővé tevő közömbösség veszélyére figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a Frankfurti könyvvásáron közvetített videóüzenetében, információközlésre és párbeszédre ösztönözve a hallgatóságot.

A tudás és az ismeretek hiánya miatt van, hogy az emberek elfogadják az olyan országok politikáját, mint Oroszország vagy Irán – mondta az ukrán államfő.

A videófelvételben Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a manipulálás elkerülése érdekében kiváltképp fontos, hogy megosszuk az információt arról a borzadalomról, melyet Oroszország mért Ukrajnára.

Az ukrán államfő emellett felszólította a hallgatóságot, hogy írjanak, tegyenek közzé és terjesszenek olyan könyveket, melyek Európa meggyengítőiről szólnak. Az írókhoz és szerzőkhöz fordulva szorgalmazta, hogy látogassanak el a háború sújtotta hazájába, hogy saját szemükkel lássák, népe min megy keresztül nap mint nap.

Kiemelte, hogy Oroszország és Irán láthatóan nem képviseltette magát a kedd este megnyílt németországi eseményen, mely egyébként a világ legnagyobb könyvszakmai találkozójának számít. Ezek az országok, mint mondta, kevésbé vannak jelen a kulturális közegekben, ugyanakkor aktívan tevékenykednek ott, ahol minden elpusztul.

Zelenszkij felesége ugyancsak kiemelt vendég lesz a könyvvásáron; ő személyesen látogat el Frankfurtba.

Az ukrán jegybank csütörtökön sorrendben már negyedszer hétéves csúcson, 25 százalékon tartotta az alapkamatot, miközben jelezte, hogy ezen a kamatszinten nem változtat közel másfél évig, 2024 második negyedévéig.

A jegybank júniusban emelte az alapkamatot az addigi 10 százalékról a jelenleg is érvényes 25 százalékra.

Az ukrán központi bank csütörtöki közleményében kiemelte, hogy várakozása szerint idén 32 százalékkal csökken a GDP, de 2023-2024-ben a gazdaság teljesítménye már nő, bár a bővülés üteme nem lesz nagy, 4-5 százalék.

Az ukrán kormány az idei évre 30-35 százalékos GDP-csökkenést vár. A gazdaság jövő évi teljesítménye plusz 0,4 százalék és mínusz 15,5 százalék között alakulhat a kormány legutóbbi előrejelzése szerint.

Szeptemberben az éves infláció 24,6 százalék volt, a fogyasztói árak 21,8 százalékkal emelkedtek az év eleje óta.

Az ukrán jegybank 31 százalékos idei inflációval számol.

A felperzselt föld taktikájával sem győzi le Ukrajnát Vlagyimir Putyin orosz elnök – jelentette ki Olaf Scholz csütörtökön.

A német kancellár az Európai Tanács délután kezdődő találkozóján képviselni szándékozott német álláspontot a szövetségi parlamentben (Bundestag) ismertető beszédében kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin hiába támad polgári célpontokat Ukrajnában, „bomba- és rakétaterrorja” csak tovább erősíti az ukránok és partnereik elszántságát.

Németország is kiáll Ukrajna mellett, amíg csak szükséges, és fegyverek, pénz és humanitárius segítség mellett ötezer ukrán katona kiképzését is vállalja – közölte a kancellár.

Aláhúzta: Putyin az energetika területén is „elszámította magát”, úgy gondolta, hogy „a gázcsap elzárásával zsarolhat minket”, de az utóbbi hónapok erőfeszítései révén már „nyugodtan kijelenthető”, hogy Németország minden bizonnyal jól átvészeli a telet.