POLITIK

Szerző Ómolnár Miklós

2 hónapja

A német cégek harmadát megszűnés fenyegeti

Sok vállalatvezető nem tudja, mit tegyen.

Szerző Ómolnár Miklós

Százak vonultak hétfőn utcára a német fővárosban, hogy az energiaválság ellen emeljék fel hangjukat: három nap alatt másodjára tüntettek a berliniek az elszabadult energiaárak miatt.

„Az emberek fel sem tudják fűteni otthonaikat, és a helyzet csak romlik” – mondta egyikük.

„Azt javaslom, hogy hagyjunk fel Ukrajna felfegyverzésével, üljünk le a tárgyalóasztalhoz és rendezzük békében a konfliktust” – mondta egy másik tüntető.

Megközelítette a 11 százalékot az infláció szeptemberben Németországban – erre 1951 óta, több mint 70 éve nem volt példa.

Még ennél is nagyobb a baj az energiapiacon: a szeptemberi adatok szerint 44 százalékkal nőttek az energiaárak. Szakértők figyelmeztetnek: a drágulás nem áll meg, újabb csúcsokat fog döntögetni.

Ötszörösére nőtt a tavalyihoz képest a gázszámlája a bajor Streck sörfőzdének. A 300 éves családi vállalkozás idén elnyerte az év főzdéje díjat, ám a tulajdonosok szerint elképzelhető, hogy a kialakult helyzet miatt le kell húzniuk a rolót.

Őket is kisegítheti az a rekordnagyságú segélycsomag, amire a német kormány tett javaslatot: 200 milliárd eurót különítenének el a vállalkozásokat és felhasználókat sújtó rezsiterhek mérséklése céljából. Abban azonban

nincs egyetértés, hogy ki biztosítsa a gigantikus összeget: a szövetségi kormány vagy a tartományok.

„A tartományok álláspontja szerint a szövetségi kormány felelőssége a költségek biztosítása. Úgy számolunk, hogy a terhek a jövőben meg fognak háromszorozódni” – mondta Alsó-Szászország miniszterelnöke.

Nagyobb szolidaritást várnak el Németországtól nyugati partnerei – így reagáltak többen is a német segélycsomag hírére, amely mellett eltörpül az olaszországi 68, vagy a franciaországi 67 milliárd eurós válságalap. Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök szerint a tagállamok lépéseit összhangba kell hozni a közös piac fenntartása érdekében. Hasonlóan vélekedett a gazdaságpolitikáért felelős uniós biztos is.

„Nem kell kritizálni a tagállamok lépéseit, de kísérletet kell tenni arra, hogy elkerüljük a blokk széttöredezését. Ha sikeresen akarunk szembenézni a válsággal, szerintem magasabb fokú szolidaritásra van szükség és közös eszközöket kell találnunk” – mondta Paolo Gentiloni.

A koronavírus járvány idején elkülönített válságalapból kéne finanszírozni az európai energiaválság terheit: így reagált kedden Olaf Scholz német kancellár a holland miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. A kancellár szerint a 2021-ben felvett több száz milliárd eurós hitel keretösszegét még nem merítették ki, amit kár lenne tovább halogatni.

„Van egy óriási, 750 milliárd eurós alapunk, aminek túlnyomó többségét még nem költöttük el, de ennek most különösen nagy haszna lehetne. Szeretnénk ezt szem előtt tartani a tárgyalásokon” – mondta a német kancellár.

A kérdés megoldását sürgeti a legnagyobb német elosztóhálózat-üzemeltető vállalat: az Ampiron ügyvezetője áramkimaradások veszélyére figyelmeztetett, az országos leállást szerinte csak úgy lehet elkerülni, ha Németország felfüggeszti áramexportját Franciaország és többi európai partnere felé.

A mértnél több mint háromszor nagyobb, csaknem 35 százalékos áremelkedést érzékel a német lakosság egy kedden ismertetett felmérés szerint.

Az erfurti székhelyű Internationale Hochschle (IU) magánegyetem felmérése szerint a német lakosság 34,2 százalékos áremelkedést érzékel, szemben a hivatalos, 10 százalékos szeptemberi inflációs adattal.

A hivatalosan mért és az egyénileg tapasztalt infláció közötti nagy különbség annak tulajdonítható, hogy az infláció érzékelését mindig az aktuális fogyasztói kiadások határozzák meg. Az emberek a statisztikai hivatal módszertanával ellentétben azt figyelik, hogy mennyi pénzt kell kiadniuk a mindennapi, alapvető szükségleteik kielégítéséhez, így „ha minden vásárláskor azt vesszük észre, hogy a kosárban lévő áruk egyre drágábbak, hajlamosak vagyunk eltúlozni az általános valós növekedést” – magyarázta német hírportálok beszámolói szerint Johannes Treu, az IU kutatója.

Rámutatott, hogy a hivatalos inflációs adatot minden hónapban az árucikkek és szolgáltatások hosszú ideig változatlan összetételű csoportja, egy elméleti fogyasztói kosár alapján számolják, ami ugyan biztosítja az adatok összehasonlíthatóságát, de a kosár olyan tételeket is tartalmaz, amelyek ritkán kerülnek bele a fogyasztók tényleges vásárlásai közé.

Hozzátette, hogy a fogyasztók jól ismerik a napi rendszerességgel vásárolt árucikkek és szolgáltatások árát, így az élelmiszerek, az üzemanyag vagy az energia robbanásszerűen emelkedő ára miatt nem is meglepő a bő háromszoros különbség a mért és az érzékelt infláció között.

A felmérés szerint a nők a lakosság egészére jellemző 34,2 százaléknál magasabb, 39,3 százalékos inflációt érzékelnek, a férfiak pedig alacsonyabb, 27 százalékos áremelkedést tapasztalnak.

A felmérés résztvevőinek 92 százalékát aggasztja, több mint 50 százalékát erősen aggasztja a drágulás. „Ha úgy érzem, hogy nagy az infláció, akkor automatikusan arra számítok, hogy a jövőben még nagyobb lesz” – fejtette ki Johannes Treu, hozzátéve, hogy a vállalkozások kihasználják ezt a jelenséget, a fogyasztók aggodalmából fakadó várakozásra építve még inkább emelik áraikat, a másik oldalon pedig a szakszervezetek magasabb béreket követelnek.

Mindez beindíthatja a klasszikus ár-bér spirált – idézték a beszámolókban Kerstin Bernoth-ot, a berlini DIW gazdaságkutató intézet (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) szakértőjét, aki kifejtette, hogy ha a fogyasztók és a vállalkozások is azt feltételezik, hogy az árak tovább emelkednek, akkor az emberek előrehozzák vásárlásaikat és magasabb bért követelnek, a vállalkozások pedig árat emelnek, mert magasabb béreket és magasabb termelői árakat kell fizetniük. A további drágulásról szóló inflációs várakozások így „önbeteljesítő jóslattá válhatnak, és növelhetik a tényleges inflációt” – mutatott rá Kerstin Bernoth.

Az Európai Unió országai, különösen Olaszország és Franciaország egyre nagyobb ellenérzéssel tekint a Németország által múlt héten bejelentett kétszáz milliárd eurós energiatámogatási csomagra, melynek célja a német fogyasztók és a vállalkozások mentesítése az energiaválság okozta hatásoktól.

A Politico szerint várhatóan feszültségekkel teli EU-csúcsnak nézhetünk elébe pénteken, ugyanis az uniós országok vezetői a prágai találkozón az egyre emelkedő energiaköltségekről és azok gazdasági következményeiről folytatnak majd megbeszélést.

A Németország lépéseit kritizálók úgy gondolják, hogy az ország hatalmas pénzügyi tőkéjével képes a nehéz helyzetben is gazdaságát segíteni, miközben a szegényebb országok beleroppannak az energiaválságba.

Ennek köszönhetően a hírportál szerint jelentős megosztottság jelentkezhet az egyébként egységes piacon, mivel a német vállalatok államilag finanszírozott előnyre tesznek szert a máshol működő versenytársaikkal szemben.

A kritikusok szerint továbbá Németországnak szolidaritást kellene tanúsítania más országok felé, és nem csupán a saját helyzetével törődnie, ugyanis a német gazdaság erőteljes függősége segítette elő az orosz Gazprom európai térnyerését is.

Németország most a kiesett orosz gázt új szállítmányokkal kívánja helyettesíteni, ezzel azonban felfelé hajtja az árakat

– mutatott rá a Politico.

Aggódnak az olaszok, de a franciák sem nézik jó szemmel a német költekezést

A németek jobban aggódnak a gázellátás miatt, mint az ár miatt, de a többi 26 ország esetében ez nem így van” – nyilatkozta Roberto Cingolani olasz energiaügyi miniszter a Rai TV-nek.

Az Európai Bizottság hétfőn a német lépésekre adott válaszként a mentőintézkedések összehangolására szólította fel a tagországokat, továbbá arra is figyelmeztetett, hogy ne ássák alá az egységes piacot.

Mario Draghi leköszönő olasz miniszterelnök is kommentálta Németország hozzáállását, szerinte ugyanis „nem oszthatjuk meg magunkat a költségvetési mozgásterünk szerint, szolidaritásra van szükségünk.”

A franciák is aggodalmaiknak adtak hangot, mellyel kapcsolatban Bruno Le Maire pénzügyminiszter úgy fogalmazott: „lényeges, hogy megőrizzük az egyenlő feltételeket az euróövezet tagállamai és általában a tagállamok között. Ha nincs konzultáció, ha nincs szolidaritás, ha nincs célzott támogatás a vállalkozásoknak, ha nem tartják tiszteletben az egyenlő versenyfeltételeket, akkor az euróövezet széttöredezését kockáztatjuk.

Veszendőben a régi szokások?

Tíz évvel ezelőtt Európában, amikor az eurozónát válság sújtotta, Németország a megszorítások élére állt, azonban most hatalmas költekezésbe kezdene – hívta fel a figyelmet a hírportál.

A német döntést, mely szerint kétszáz milliárd eurós energiatámogatási csomaggal kezelnék a válságot, még a Német Szövetségi Számvevőszék is kritikával illette.

A jelenlegi intézkedés azonban egy másik ambiciózus támogatási csomagra is emlékeztet, mellyel Angela Merkel korábbi kancellár a koronavírus-járvány idején saját gazdaságának támogatására irányuló terveket akarta előmozdítani. Berlin már akkor is a mostanihoz hasonló bírálatot kapott, mely szerint döntése Európa-szerte torzítja a versenyt.

Az unió végül történelmi jelentőségű, 750 milliárd eurós koronavírus helyreállítási alap létrehozásával reagált a lépésre, mellyel kapcsolatban a német kormány többször is hangsúlyozta, ez csupán „egyszeri” megoldás volt, amelyet nem fognak többé megismételni.

A Német Iparszövetség (BDI)  593 vállalatot  érintő, augusztus közepétől szeptemberig zajló  felmérésése szerint a cégek több mint egyharmadát a megszűnés fenyegeti. A cégek mintegy 58%-a az egekbe szökő költségeket tekintette a legnagyobb kihívásnak, és csaknem 25%-uk fontolgatta tevékenysége egy részének áthelyezését. Minden tizedik vállalat korlátozta vagy megszakította a termelését az árugrások miatt.

Close-up,Of,A,Person's,Hand,Adjusting,Temperature,Of,Radiator,Thermostat
Fotó: Shutterstock

A bajor vbw iparági csoport közölte, hogy az energia árindexe 2022 júliusáig több mint kétszeresére nőtt. "Egyre több iparág számára válnak egzisztenciális problémává az energiaárak" - mondta Bertram Brossardt, a vbw vezetője.

A Német Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (DMB) közölte, hogy tagjai közül sokan arról számolnak be, hogy áram- vagy gázszolgáltatóik vagy felmondták a régi szerződéseiket, vagy módosították a feltételeket.

"Ezek a cégek bizonytalanok, és tudni akarják, hogyan kezeljék ezt a helyzetet, és milyen lehetőségeik vannak" - mondta Steffen Kawohl, a DMB energiaszakértője a Reutersnek. Közölte, hogy a cégek bizonyos esetekben hitelt vettek fel a többletköltségek fedezésére, de állami garancia nélkül egyre nehezebb hitelt kapni.

Miután évtizedekig az olcsó orosz gázból profitált a német gazdaság, az Ukrajna elleni háború miatt hozott uniós szankciókra  válaszul Oroszország csökkentette az energiahordozók szállítását,  és ez arra  kényszeríti az energiaszolgáltatókat, hogy magas piaci áron vásároljanak gázt, aminek költségét  áthárítják  fogyasztókra. Az energiaköltségek emelkedése és az ellátási láncok szűk keresztmetszete miatt augusztusban 26 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma Németországban – közölte az IWH gazdasági intézet, hozzátéve, hogy ősszel további cégek jelenthetnek fizetésképtelenséget.

"A német gazdaság nagy része az összeomlás szélén áll" - figyelmeztet Andrea Thoma-Böck, a Heimertingenben (Bajorország) található Thoma Metallveredelung  ügyvezetője. "Már csak néhány hetünk van hátra" - mondja, ha nem kapnak kormányzati segítséget. „Mi egy keresztmetszeti iparág vagyunk - magyarázza. - Sok Németországban használt anyag felületkezelt. Ha nem végezzük el az alapmunkát, akkor többek között az autóipar, a repülés, az építőipari gépek, a szélenergia és az orvostechnika nélkülözni fogják a termékeikhez elengedhetetlen alkatrészeket." Thoma-Böck három levelet írt Robert Habeck  gazdasági miniszternek – sikertelenül. A probléma: csak az áramért hárommillió eurót kell fizetnie a cégnek - a szokásos évi 750 ezer euró helyett. 

A lipcsei ipari és kereskedelmi kamara vezetői szerint a válság mindenkit érint: öntödéket, papírgyártókat, autóipart, minden egyes üzletet a belvárosban. Azok a cégek, amelyek nem tartoznak az alapszolgáltatók közé, sorra bedőlnek. Azt követelik, hogy legyen gáz- és áramárplafon a gazdaság számára. "Ha Kína vagy az USA olcsóbban termel, akkor az exportcégeinknek esélyük se lesz a világpiacon. 

Ebben az esetben olyan nehézségek várnak ránk, amihez képest a Covid okozta gazdasági visszaesés némi túlzással egy gyerek születésnapi partijának tekinthető.”

 

 

 

 

 

Szerző Ómolnár Miklós

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!