POLITIK

Szerző Ripost

2 hónapja

Adót vetettek ki az üzemanyagokra Ausztriában

Ez egy logikus lépés?

Szerző Ripost

Az adó 8,6 eurócenttel (36 forint) emeli meg azonnal a benzin literenkénti árát. 

Életbe lépett a szén-dioxid-adó Ausztriában: szombattól a kibocsátott károsanyagok után tonnánként 30 eurót szednek be, az összeget pedig lakossági támogatásokra fordítják majd.

Az adó tervezete szerint a kibocsátott szén-dioxid adóját évente növelni fogják, arra sarkallva az úton közlekedőket, hogy alternatív, környezetkímélőbb közlekedési módokat használjanak.

Az osztrák gazdaságkutató intézet (Wifo) számításai szerint az adó 8,6 eurócenttel (36 forint) emeli meg a benzin literenkénti árát, a dízel literéért pedig 9,9 eurócenttel (42 forint) kell többet fizetni az osztrák benzinkutakon.
Az adóból befolyt összeg az ország új, klímabónusz nevű támogatásának alapját bővíti. A kormány által nyár elején bemutatott, egyszeri, 250 eurós (105 600 forint) összegű támogatás, melyet a rohamos áremelkedések miatt vezettek be, minden Ausztriában élő embert megillet, aki legalább az év felében bejelentett lakóhellyel rendelkezett az országban.
A bécsi kormány az adó hatályba lépését és energiaárak hirtelen növekedése miatt júliusról októberre tolta ki.
A szén-dioxid-adóból befolyt összeget jövő évtől azon emberek jutalmazására szánják majd, akik túlnyomórészt vagy kizárólag tömegközlekedéssel utaznak, ezáltal jelentősen csökkentve a károsanyag-kibocsátást.

A legutóbbi EU-s felmérés szerint a benzinért literenként 1,68 eurót (710 forint), míg a dízelért 1,92 eurót (811 forint) kellett fizetni a szén-dioxid-adó bevezetése előtt.

Mihamarabbi beavatkozást sürget az energiaárak emelkedésének kompenzálására az osztrák iparszövetség és a gazdasági kamara, mert az már a vállalkozások létét fenyegeti, valamint veszélybe sodorja Ausztria versenyképességét termelési telephelyként.

Az osztrák gazdasági kamara (WKÖ) és az osztrák iparszövetség (IV) közös közleményében a kormány és az EU gyorsabb fellépését szorgalmazza a magas energiaárak miatt a vállalkozásokra nehezedő terhek enyhítése érdekében.

Georg Knill, az IV (Industriellenvereinigung) elnöke és Harald Mahrer, a WKÖ (Wirtschaftskammer Österreich) elnöke a közleményben gyors beavatkozást sürget a gázárcsúcsok kiegyenlítése, valamint a villamosenergia- és gázárak szétválasztása érdekében.

Az osztrák gazdasági képviseletek vezetői szerint szükség lenne a közös uniós szintű gázbeszerzés megszervezésére is.

A beavatkozáshoz szükséges kormányzati eszközök szerintük rendelkezésre állnak, de mihamarabb igénybe kellene venni azokat – áll a nyilatkozatban, mert – mint írták – „kifutunk az időből”. A vállalkozások számára végre meg kell érkeznie a könnyítésnek, észrevehetően, bürokráciamentesen és mindenekelőtt gyorsan.

Az energiaárak alakulása már számos olyan vállalat létét fenyegeti, amely már nem tud gazdaságosan termelni. Knill szerint ez cégbezárásokat vagy a termelés áthelyezését eredményezheti. Ez Ausztriát a versenyképesség, az értékteremtés és a munkahelyek csökkenésével, valamint az általános jólét csökkenésével fenyegetné.
 A lakossági áramra vonatkozó ártámogatási tervet fogadott el az osztrák kormány.

Az energiaügyi minisztérium közlése szerint a várhatóan december 1-jétől életbe lépő szabályozás értelmében 2900 kilowattóra éves fogyasztásig a kilowattóránkénti árból a 10 cent feletti rész maximum egyharmadát vagy 30 centet térítene meg az osztrák kormány.

A közlemény szerint egyelőre 2024. június végéig tervezik fenntartani a támogatást, amely az árváltozások függvényében körülbelül 3–4 milliárd eurójába kerülne az osztrák költségvetésnek. Az osztrák kormány már a bevezetendő ártámogatás kiszélesítésén is dolgozik, amely a három főnél nagyobb létszámú háztartások megsegítésére irányulna.

A kormány adatai szerint 2900 kWh az átlagos osztrák háztartás áramfogyasztásának mintegy 80 százaléka. Az e-Control energiapiaci szabályozó adatai szerint a háztartások fele 2500 kWh-nál kevesebb áramot fogyaszt.

Az ellenzéki szociáldemokraták szerint az intézkedés „jobb, mint a semmi”, de megkésett. Egyúttal ártámogatási rendszer kidolgozását szorgalmazták a földgázfogyasztásra is.

Az Osztrák Néppárt (ÖVP) vezető tartományi politikusai megkérdőjelezték az ukrajnai orosz hadművelet miatt Moszkva ellen bevezetetett szankciókat.

Nehammer szerint jogos a kérdés, hogy a büntetőintézkedések jobban sújtják-e Oroszországot, mint az Európai Uniót. Ugyanakkor - mint fogalmazott - vitán felül áll, hogy szükség van ilyen intézkedésekre.

Az ukrajnai konfliktus uralta egyébként korábban a kéthetes, „Új Európa” néven meghirdetett fórum megnyitóját, amelyen az osztrák kancellár mellett felszólalt Maia Sandu moldovai elnök is.

Sandu felszólalásában kijelentette, hogy egész Európának össze kell fognia és segítenie Ukrajnának, mert az ukránok egész Európát védelmezik.

Az országát érő orosz fenyegetést firtató kérdésre Sandu egyfajta tehetetlenségre utalt. Mint mondta, természetesen nagy a kockázat, és senki sem érezheti magát biztonságban, Moldova ráadásul törékeny demokrácia, és nem rendelkezik erős védelemmel. Az elnök ezért ismételten sürgette, hogy országának Ukrajnához hasonlóan adjanak valódi uniós csatlakozási perspektívát. Ezenfelül ismét megköszönte, hogy Moldova tagjelölti státuszt kaphatott.

Nehammer mindezzel összefüggésben megjegyezte, hogy hasonló perspektívát kell biztosítani az egész Nyugat-Balkánnak is, s egyben utalást tett a Bosznia-Hercegovina és Koszovó körül kialakult feszültségekre. Hangsúlyozta: mindent meg kell tenni azért, hogy a háború ne csaphasson át Európa keleti határairól a kontinens közepére.

Az osztrák kancellár további tárgyalásokat szorgalmazott a Balkánon és az ukrajnai konfliktus szereplői között is. Mint mondta, a háború nem fog egyhamar véget érni, és nem szabad megszakítani a kapcsolatot Oroszországgal.

Andreas Treichl, az Alpbach Európai Fórum elnöke felszólalásában egy erős európai védelmi struktúra kiépítését javasolta. Úgy fogalmazott, hogy becsüli a NATO-t, de Európának önállóan is meg kell tudnia védenie a határait.

Az alpbachi fórumot 1945 óta évente megrendezik, az idei már a 77. alkalom. Célja, hogy az egész kontinenst érintő aktuális társadalmi és szociális kérdéseket vitassanak meg politikai, üzleti, tudományos és kulturális megközelítésben egyaránt.

Szerző Ripost

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!