Újabb ukrán kísérlet történt a zaporizzsjai atomerőmű visszafoglalására

Ukrán partraszálló deszant tett újabb sikertelen kísérletet a zaporizzsjai atomerőmű visszafoglalására – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szombati hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint a kísérlet péntek este, közép-európai idő szerint 22 óra körül történt. Konasenkov azt mondta, hogy két, összesen 42 járműből álló naszád- és motorcsónakraj, a fedélzeten ukrán különleges műveleti egységek 250 katonájával és külföldi “zsoldossal” megpróbált partra szállni a kahovkai víztározó partján, Enerhodar és Dniprorudne közelében.
Elmondása szerint az orosz légierő négy Szu-30-as repülőgépe és két Ka-52-es helikoptere csapásokat mért a csoportosulásra, aminek következtében húsz vízijármű megsemmisült, a többi pedig visszafordult az ukrán erők által ellenőrzött part irányába. Az orosz tüzérség csapást mért a partvonalnak arra a szakaszára, ahol az ukrán deszant maradványai kikötöttek, egyéb eszközök mellett 203 milliméteres kaliberű Malka tarackokat is bevetve. Az orosz katonai tárca szerint a sikertelen ukrán kísérletben 47 katona, köztük tíz külföldi “zsoldos” esett el, további 23-an pedig megsebesültek.

Az előző orosz hadijelentés szerint pénteken, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség missziója látogatásának reggelén is meghiúsult két összehangolt ukrán partraszállási kísérlet az erőmű közelében.

Konasenkov sikertelennek minősítette a Mikolajiv-Krivij Rih irányából az elmúlt nap folyamán indított ukrán támadási kísérleteket is. Azt állította, hogy az ukrán fél ezen a szakaszon 23 harckocsit, 27 gyalogsági és 14 egyéb páncélozott harcjárművet, kilenc nagy kaliberű géppuskával felszerelt kisteherautót és több mint 230 katonát veszített. Beszámolója értelmében az orosz légierő légiharcban Herszon megyében lelőtt két ukrán Szu-25-ös, Dnyipropetrovszk megyében pedig egy MiG-29-es harci gépet. Utóbbit alkalmassá tették amerikai HARM radarelhárító rakéták szállítására.

A szóvivő szerint az ukrán veszteségek nyomán éles ágy-, gyógyszer- és vérkészlethiány lépett fel Mikolajiv és térségbeli városok egészségügyi intézményeiben és megnőtt a dezertálások száma is.

A beszámoló értelmében csapás érte az ukrán 95. ejtőernyős rohamdandár egy taktikai századának ideiglenes állomáshelyét a donyecki régióban lévő Szlovjanszkban, aminek következtében több mint száz katona életét vesztette és 14 haditechnikai eszköz megsemmisült. Kosztyantyinivka mellett a 93. gépesített dandár 120 embert és 11 haditechnikai eszközt veszített.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi egységek Konasenkov szerint 53 lőállásban lévő tüzérségi egységet, 157 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, hat lőszerraktárt és üzemanyagraktárt támadott, megsemmisítve egyebek között egy amerikai gyártmányú HIMARS rakétavetőt, a lőszerellátó járművével és mintegy 30 katonával együtt. Az orosz légvédelem lelőtt három drónt, köztük a Bayraktar-TB2 típusút, három Tocska-U ballisztikus rakétát, valamint 44 HIMARS-, 12 Vilha- és négy Uragan-lövedéket.

Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 286 repülőgépet, 151 helikoptert, 1867 drónt, 372 légvédelmi rakétarendszert, 4776 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 824 sorozatvetőt, 3366 tüzérségi löveget és aknavetőt rendszert, valamint 5250 speciális katonai járművet veszítettek.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton felajánlotta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek Ankara közvetítését az orosz katonai erők által elfoglalt zaporizzsjai atomerőmű körül kialakult válság megoldása érdekében.

„Erdogan elnök bejelentette, hogy Törökország szívesen játszana közvetítő szerepet a zaporizzsjai nukleáris erőmű körül kialakult helyzetben, hasonlóan ahhoz, ahogy a gabonaexporttal kapcsolatos megállapodás létrejöttét elősegítette”, amikor a gabona elszállítását akadályozta a háború – fogalmazott a török elnök közleménye.

Mindeközben az orosz védelmi minisztérium szombati sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a Nemzetközi Atomenergiai-ügynökség (IAEA) képviselőinek jelenléte ellenére az ukrán csapatok péntek éjszakai támadásuk során megkísérelték visszafoglalni a zaporizzsjai atomerőművet.

Moszkva szerint az ukrán haditengerészet több mint 250 katonája megpróbált partra szállni a dél-ukrajnai létesítmény melletti tó partján éjjel 11 óra környékén.

A tárca tájékoztatása szerint az orosz csapatok katonai helikopterek és vadászgépek bevetésével meghiúsították a támadást, melynek során megsemmisítettek 20 ukrán vízi járművet, a többi ukrán hajó pedig szétszóródott, és lefújták a támadást.

Az IAEA azért küldött delegációt a héten az atomerőműhöz, mert attól tartanak, hogy az ottani harcok fokozódása egy Csernobil-típusú nukleáris balesethez vezethet Európa legnagyobb nukleáris létesítményében.

Szombat hajnalban az atomerőműben ismét áramszünet volt, mivel a folyamatos tüzérségi támadásban megsemmisült az egyik fontos elektromos vezeték, és a lövések mélyen behatoltak a létesítmény körüli területre is – jelentették az oroszbarát helyi hatóságok szombaton.

A svéd és finn NATO-tagság érdekében teendő további lépésekről állapodott meg pénteken a két skandináv ország és Törökország.

A Finnországban megtartott háromoldalú találkozón megállapodás született arról, hogy a három ország tovább erősíti az intézményeik közötti általános és technikai együttműködést a továbblépés érdekében. Recep Tayyip Erdogan török elnök szóvivője közleményt adott ki, amely szerint a két skandináv ország megerősítette elkötelezettségét a terrorizmus elleni harcot és a Törökországgal való együttműködést illetően.

Az egyeztetés azután jött létre, hogy Ankara a múlt héten elégedetlenségét fejezte ki a június végén kötött háromoldalú, miniszteri szinten létrejött megállapodás végrehajtásával kapcsolatban. Az egyezmény szerint NATO-tagságuk támogatásáért cserébe a két skandináv ország ki fogja adni a török hatóságoknak a Törökország által terroristának minősített személyeket. Az első ilyen kiadatás augusztus közepén megtörtént, de a török igazságügy-miniszter arra emlékeztetett, hogy 73 terrorista kiadatását várják el, és a folyamat felgyorsítását sürgette.

A török elnöki közlemény szerint az ősz folyamán újabb tárgyalási fordulóra kerül sor a három ország között.

Svédország és Finnország az Ukrajna ellen indított orosz katonai támadás után májusban döntött úgy, hogy semleges státusát feladva felvételét kéri a NATO-ba. A NATO 30 tagállama közül eddig mintegy 20 ország ratifikálta a svéd és finn tagfelvételt. Törökország először vétót jelentett be, majd a vétó visszavonása után feltételekhez kötötte jóváhagyását, így jelenleg is blokkolja a két ország tagfelvételét.