Szijjártó: Az egyetlen megoldás a béke!

A problémákra, amelyekkel Európának szembe kell néznie a háború és a szankciók miatt, az egyetlen megoldás a béke – mondta a külgazdasági és külügyminiszter szombaton az amerikai hírcsatornának, a CNN-nek adott interjújában.

Szijjártó Péter a Facebook-oldalán közzétett interjúban kifejtette: a szankcióknak valakivel szemben, a szankcionáltra nézve károsabbnak kell lenniük, mint a szankcionálóra.

Szerinte sajnálatos, hogy az Európai Unió (EU) szankciós politikája ebben a tekintetben kudarcot vallott, mert azok a szankciók, amelyeket Oroszországgal szemben bevezettek, károsabbak és fájdalmasabbak Európára nézve, mint az Oroszországi Föderációra.

„Az európai gazdaság recesszió felé halad, amire már jó ideje nem volt példa, a biztonságos energiaellátás a múlté Európában, az infláció az egekben, az üzemanyag- és az élelmiszerárak szintén emelkednek, a rezsiárak is megugrottak, úgyhogy mindenképpen szükség van egy megoldásra, mert nem az európai emberek felelősek ezért a háborúért, ezért nem kényszeríthetjük ki, hogy ők fizessék meg a háború árát” – fogalmazott a tárcavezető.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: visszautasítja azt a vádat, miszerint Magyarország inkább Oroszország oldalán állna.

„Nagyon komolyan vissza kell utasítanom ezt a vádat, mert mi, magyarok, már a kezdetektől fogva elítéltük ezt a háborút, és eddig nem vétóztunk meg egyetlen szankciós csomagot sem”

– jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy az érvényben lévő hét szankciós csomagot egyhangú szavazással fogadta el az EU.

„Azt azonban egyértelművé tettük, hogy semmiképpen sem fogjuk az ország biztonságos energiaellátását kockára tenni” – fogalmazott, rámutatva, hogy Közép-Európában az energiaellátás kérdése földrajzi és infrastrukturális kérdés, és jelenleg fizikailag lehetetlen kielégíteni Magyarország olaj- és földgázigényét Oroszország nélkül.

Arra a kérdésre, hogy mit tenne Magyarország, hogy segítse Oroszország felelősségre vonását Ukrajna miatt, Szijjártó Péter azt válaszolta, hogy eddig mintegy másfél millió ukrán menekült érkezett az országba, és ők megkaptak minden segítséget, illetve támogatást, beleértve a munkát, valamint az oktatáshoz, az egészségügyhöz való hozzáférést.

A konkrét kérdésre kitérve úgy fogalmazott, hogy véleménye szerinte sokkal nagyobb erőfeszítést kellett volna tenni a béke helyreállítására.

„Mert ha engem kérdez, hogy mi lenne a megoldás mindazon problémákra, amelyekkel most szembe kell néznünk a háború és a szankciók miatt, akkor a válasz egyetlen szó:

a béke”

– húzta alá.

Bár az ukrajnai háború van a középpontban New Yorkban, nem szabad elfelejteni, hogy a világ számos más kihívással is szembesül.

Hangsúlyozta azt is, hogy a területi integritásnak és a szuverenitásnak kell képeznie a nemzetközi politika és a nemzetközi jog alapját. „Egyértelműen kiállunk az ukránok és az ország területi integritása és szuverenitása mellett, de a béke szükséges” – mondta.

Hozzátette, hogy ezért a magyar kormány már a háború kezdetétől fogva azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások megkezdését sürgette. Még azt is felajánlották, hogy Magyarország legyen a béketárgyalások helyszíne.

Rámutatott, jelenleg New Yorkban van, az ENSZ Közgyűlésén, ami kiváló fóruma lehetne a tárgyalásoknak, és ezek segítségével megelőzhető lenne több százezer ember szenvedése.

Egy másik kérdésre jelezte: a magyar kormány számára minden olyan hír vagy nyilatkozat, amely a háború további eszkalációjához vezet, rossz hír.

„Ezért mondjuk azt, hogy bizony már a huszonötödik órában vagyunk, és ezért kell végre megoldanunk ezt a krízist” – fogalmazott Szijjártó Péter, kiemelve, hogy mindenkit elítélnek, aki atomháborúval fenyegetőzik, ez nem is kérdés.

Már nem is a 24., hanem a 25. órában vagyunk, ezért mielőbb véget kell vetni az ukrajnai háborúnak, amihez az érintett feleknek az ENSZ közgyűlési hetét kihasználva végre komoly párbeszédet kellene kezdeniük – figyelmeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető az M1-nek adott interjúban a részleges orosz mozgósítás hírére reagálva hangsúlyozta, hogy minden olyan hír rossz hír, amely a konfliktust eszkalálja, ezzel párhuzamosan pedig minden olyan fejlemény jó hír, amely közelebb visz a békéhez.

Rámutatott, hogy Ukrajna szomszédjaként Magyarország rögtön súlyosan szembesül a háború negatív hatásaival, ezért

hazánk különösen érdekelt a minél előbbi rendezésben, hogy meg lehessen előzni a még nagyobb bajt.

„A mai napon is szeretnénk felhívni mindenki figyelmét arra, hogy minél előbb arra van szükség, hogy véget érjen a háború (…) Ki kell használni az ENSZ közgyűlési hetét, az ENSZ-t, amelyet azért hoztak létre, hogy a világon a legnehezebb kérdéseket is meg lehessen beszélni egymással” – szögezte le.

„Mi Ukrajna szomszédságában nem tudunk mást mondani, mint hogy békét akarunk, és arra kérjük a világpolitika erős szereplőit, hogy végre beszéljenek egymással, állapodjanak meg egymással, végre legyen tűzszünet és végre kezdődjenek olyan megbeszélések, amelyek elhozhatják a békét és véget tudnak vetni emberek tíz- és százezreinek, millióinak teljesen értelmetlen szenvedésének” – tette hozzá.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy az elmúlt hónapokban egyedül Törökország közvetítési kísérlete volt sikeres, amellyel a gabonaexport újraindításának köszönhetően valamelyest enyhült a világélelmezési válság.

Erre a sikerre alapozva a török kormánynak talán lenne esélye valamiféle mediációra a szembenálló felek között – húzta alá, hozzátéve, hogy a Kelet és a Nyugat konfliktusa mindig rossz hír Közép-Európának.

A miniszter sűrű napirendjéről beszámolva elmondta, hogy

bár az ukrajnai háború van a középpontban New Yorkban, nem szabad elfelejteni, hogy a világ számos más kihívással is szembesül,

ilyenek például a nemzeti kisebbségek rovására elkövetett jogsértések. Tájékoztatása szerint kollégáival folytatott kétoldalú tárgyalásai mellett ezért részt vesz a kisebbségek jogairól szóló nyilatkozatról szóló magas szintű ülésen is.

Kijelentette, hogy ez a téma különösen fontos Magyarország számára, miután magyarok milliói élnek az ország határain kívül. Ragaszkodunk ahhoz, hogy a magyarok, éljenek a világ bármely pontján, meg tudják őrizni magyarságukat, nyelvüket, jogaikat – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a világszervezetnek fel kell lépnie ezen jogok csorbulásakor.

„A nemzeti közösségek jogainak tekintetében nem szabad kompromisszumokat kötni” – fogalmazott.

Az ENSZ e heti közgyűlése a legjobb lehetőséget kínálta az ukrajnai béketárgyalások megkezdésére, de eddig nem került és már valószínűleg nem is kerül sor ilyen megbeszélésekre a felek között – közölte Szijjártó Péter helyi idő szerint csütörtök éjjel New Yorkban, miután egyedüli európai uniós külügyminiszterként egyeztetett orosz kollégájával. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a béke párbeszéd nélkül nem fog létrejönni. Hogyha az elkövetkezendő időszakban a békéről nem jönnek létre tárgyalások, akkor a világ még súlyosabb következményekkel fog szembesülni, amiket jó lenne megelőzi.

A minisztérium közleménye szerint a külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ közgyűlése alkalmával tárgyalt Szergej Lavrovval, akinek elmondta, hogy Ukrajna szomszédjaként Magyarországon a háború minden egyes következménye szinte rögtön és rendkívül súlyosan megjelenik. Erre példaként hozta fel az elszabadult inflációt és a menekültáradatot.

Mindezekre a bajokra az egyetlen megoldás a béke lenne, ezért Magyarország minél előbb békét akar, ehhez pedig tárgyalásokra, párbeszédre van szükség

– szögezte le a miniszter. „Az ENSZ közgyűlése a legjobb lehetőséget kínálja, kínálta arra, hogy ezek a megbeszélések meginduljanak, azonban sajnálattal kell most már így a negyedik nap végén megállapítani, hogy ilyen megbeszélések nem voltak és valószínűleg már nem is lesznek a hátralévő napokban” – fogalmazott.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy egyetlen más európai uniós külügyminiszter sem találkozott az orosz diplomácia vezetőjével.

A miniszter az energetikai válságról beszélve figyelmeztetett, hogy orosz energiahordozók nélkül nem tudna működni a magyar gazdaság, az emberek nem tudnának fűteni, meleg vizet használni vagy éppen főzni.

„Ezt a tényt lehet szeretni vagy nem szeretni, attól ez még tény, fizikai törvényszerűség. A közép-európai infrastrukturális adottságok azt diktálják, hogy mind a kőolaj-, mind a földgázfelhasználás területén Oroszországnak rendkívül fontos szerepe van” – húzta alá.

Kiemelte, hogy a Gazprom továbbra is zavartalanul szállít hazánkba, valamint a szerződéses mennyiség feletti megállapodásnak köszönhetően minden nap az 5,8 millió köbméter plusz gázszállítást is teljesíti. A Török Áramlat gázvezeték mára a legmegbízhatóbb szállítási útvonallá vált Oroszország és Európa között, miközben az északi és nyugati irányokból már alig van ellátás – közölte.

Elmondta, ennek nyomán Magyarországon már a 41 százalékot közelíti a gáztározók töltöttsége az éves fogyasztás arányában, míg az európai átlag mindössze 23 százalék.

Szijjártó Péter kitért a nukleáris együttműködésre is, és hangsúlyozta, hogy az új paksi reaktorblokkok 2030-as üzembe állításával Magyarország részben függetleníteni tudja magát azoktól a bizonytalanságoktól, áremelkedésektől, amelyek a nemzetközi energiapiacot jellemzik.

Üdvözölte, hogy korábbi szerződések alapján újabb fűtőelem szállítmány érkezett a paksi atomerőműbe Oroszországból, némiképp kerülőúton, Észak- és Nyugat-Európa érintésével, így a reaktorok működése a következő időszakra is garantált.