Novák Katalin: A béke legyen az elsődleges cél!

Az ENSZ-közgyűlés általános vitájában az ENSZ Nemzetközi Békenapján szólalt fel a köztársasági elnök.

Magyarország arra sürgeti az ENSZ tagállamait, hogy az orosz–ukrán konfliktusban a békét nyilvánítsák elsődleges célnak.

Novák Katalin a 77. ülésszak plenáris ülésén mondott beszédében emlékeztetett arra, hogy az ENSZ megalakításának legfontosabb célja a béke volt, ahogy ezt az ENSZ Alapokmány I. cikke is megfogalmazza.   

A köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország szomszédságában 20 évvel a délszláv háború után újra háború zajlik, és különös aggodalmat okoz, hogy ennek határon túl élő magyarok is áldozatául esnek. Megerősítette, hogy Magyarország határozottan elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, amely hatalmas emberi szenvedést és pusztítást okozva romba döntötte Európa békéjét, és súlyos kihatással van a világ rendjére.  

Novák Katalin elmondta, hogy a magyarok a konfliktus kezdete óta az áldozatok mellett állnak, jelenleg is zajlik Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója, a magyar emberek, egyházak, civil szervezetek, önkormányzatok és a kormány a konfliktus kezdete óta már közel 1 millió embernek nyújtott menedéket. 

A köztársasági elnök hangsúlyozta: megtanultuk, hogy a háború gonosz, és nem vezet sehova. A háborúnak csak áldozatai vannak, és a legnagyobb veszteségek a családokat érik: az anyákat és apákat, akik elveszítik gyermekeiket a csatatéren, feleségeket, akik elvesztik férjüket a harcokban, gyerekeket, akik elvesztik testvéreiket a háború poklában.
A lehető leghatározottabban szólítunk fel az ártatlan civilek ellen elkövetett háborús bűnök kivizsgálására. Ezeket a bűncselekményeket az illetékes nemzetközi intézményeknek dokumentálniuk kell, ki kell nyomozniuk, és bíróság elé kell állítani az elkövetőket. Egyetlen elkövetett bűncselekmény sem maradhat büntetlenül – tette hozzá.

Novák Katalin több ponton is idézte II. Erzsébetet a közelmúltban elhunyt brit királynőt, aki 2010-ben az ENSZ Közgyűlésében elmondott beszédében fogalmazta meg azt a gondolatot, hogy a vezetés legnehezebb formája a békét „megvívni".

A köztársasági elnök felhívta a világ vezetőinek figyelmét, hogy az ENSZ Nemzetközi Békenapján legyenek hűek II. Erzsébet örökségéhez, hogy békében élhessünk.

A köztársasági elnök szerint a nők értenek a válságkezeléshez, anyaként rendelkeznek ezzel a tapasztalattal, és képesek közösségeket összetartani.

A női vezetők tanácskozásán Novák Katalin szorgalmazta, hogy a nők lehetőséget kapjanak arra, hogy teljes életet éljenek, ne kelljen választaniuk anyaság és karrier között, és a nők köréből kikerülő vezetők erre is példát jelenthetnek.
    

Az államfő példaként a magyar családpolitika elemeit említette, amelyek lehetőséget adnak a nők számára. Elsőként említette az együttműködést a férfiak és nők között, ennek részeként a lehetőséget a terhek megosztására azáltal, hogy az anyák mellett az apák, sőt a nagyszülők is otthon maradhatnak és igénybe vehetik a gyermekvállaláshoz kötődő támogatásokat. Második példaként a pénzügyi támogatás lehetőségét említette, azt, hogy a négy- vagy többgyermekes anyák teljes szja-mentességben részesülnek. Megjegyezte, hogy a magyar kormány szeretné ezt kiterjeszteni a háromgyermekes anyákra is. Novák Katalin hozzászólásában harmadikként példaként azt emelte ki, hogy a női vezetők példaképek lehetnek a család és karrier összeegyeztetésének megteremtésében.
    

A női állam- és kormányfők fórumát az ENSZ Közgyűlésének előző, valamint jelenlegi elnöke, a magyar Kőrösi Csaba hívta össze. A tanácskozást Helen Clark, Új-Zéland korábbi miniszterelnöke vezette, azon részt vett a világ több tucat országának női vezetője. A felszólalók között volt – a magyar köztársasági elnök mellett – Izland, Banglades, Uganda miniszterelnöke. A fő témák a nemek közötti teljes társadalmi egyenjogúság elérése, ennek módjai, valamint a nők minél teljesebb bevonásának lehetséges társadalmi előnyei voltak.

Mára minden kétséget kizáróan kiderült, hogy az EU szankciói sokkal jobban fájnak az uniónak, mint Oroszországnak – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-videójában. A tárcavezető az ENSZ éves közgyűlésén vesz részt New Yorkban.

Szijjártó az éves közgyűlés keretében megtartott, az Európai Unió hagyományos informális külügyi tanács ülését követően kiemelte: mára a büntetőintézkedésekről „minden kétséget kizáróan kiderült, hogy azok sokkal fájdalmasabbak” Európának, mint Oroszországnak.

Európában elszabadult az infláció, elszabadultak az árak, a rezsiköltségek az egekben vannak, a világban is van egy kialakult kép, amely szerint az orosz–ukrán háború hatásainál erősebbek a szankciók hatásai, s mindazon kihívásoknak, amelyekkel a világnak szembe kell néznie, a szankciók az okai, nem a háború – állapította meg Szijjártó Péter, hozzátéve: végre a békére kell koncentrálni, az ENSZ közgyűlését nem narratívaháborúra kell használni, hanem arra, hogy legyen béke.

Felejtsük el a nyolcadik szankciócsomagot, felejtsük el az ársapkát, mert ezek mind tovább súlyosbítják az energiaválságot és növelik az árakat – emelte ki a miniszter.

Szijjártó érintette az Ukrajna és egyben Európa legnagyobb atomerőművének számító zaporizzsjai nukleáris létesítmény helyzetét is, és fontosnak nevezte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) törekvéseinek támogatását és a reaktorok biztonságosságának minél előbbi szavatolását, amihez a harci cselekmények mihamarabbi teljes körű beszüntetésére lenne szükség a térségben.