Népszavazás kezdődik a megszállt területeken az Oroszországhoz való csatlakozásról

Szeptember 23. és 27. között népszavazást tartanak a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságban, valamint Herszon megyében az Oroszországhoz való csatlakozásról – közölte kedden a két délkelet-ukrajnai szakadár és az orosz megszállás alá került dél-ukrajnai régió kormányzata.

A Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság társadalmi kamarája hétfőn kezdeményezte a saját regionális vezetőjénél a referendum kiírását. Kedden hasonló kezdeményezést tettek a dél-ukrajnai Herszon megyében is, és ugyanezen a napon a zaporizzsjai Együtt vagyunk Oroszországgal mozgalom egy melitopoli lakossági fórumon ugyanilyen kéréssel fordult Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alatt álló részének vezetőjéhez.

Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője azzal a kéréssel fordult Vlagyimir Putyinhoz, hogy a népszavazás pozitív eredménye esetén az entitás gyorsított eljárással válhasson az Oroszországi Föderáció jogalanyává. Pusilin szerint az „újraegyesülést”, amely szerinte „a történelmi igazságosság helyreállítását” jelenti, „sok millió orosz várja”.

Hasonló folyamodványt helyezett kilátásba Vlagyimir Szaldo, az orosz megszállás alá került Herszon megye katonai és polgári adminisztrációjának vezetője is, aki bejelentette, hogy a régióban önkéntes zászlóaljakat fognak alakítani az Ukrajna ellen indított „különleges hadművelet” támogatására.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház elnöke kijelentette, hogy ha a Donyec-medence régiói „közvetlen akaratnyilvánításukon” úgy döntenek, hogy Oroszországhoz kívánnak csatlakozni, akkor az orosz parlament támogatni fogja ebben őket.

Andrej Turcsak, az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország főtanácsának titkára azt mondta, hogy „egy tisztességes és nyílt referendum” szerinte egyszer s mindenkorra rögzítené de jure azt, ami de facto már megvalósult: a Donyec-medence és a „felszabadított területek” Oroszországhoz tartoznak.

A RIA Novosztyi hírügynökség kedden közölte a Krími Köztársasági Politikai és Szociológiai Tanulmányok Intézetének (RIPSI) felmérését, amely szerint a Donyecki Népköztársaságban a lakosok 94, a Luhanszki Népköztársaságban 93, Zaporizzsja megyében 87, Herszon megyében pedig 80 százaléka kész arra, hogy az Oroszországhoz való csatlakozásra szavazzon. Az Ukrajnában maradást a válaszadók 1-2 százaléka, a luhanszki régióban pedig 0 százalék támogatja a felmérés szerint.

A felmérést minden régióban telefonon végezték, mindenhol mintegy ezer fős mintán.

Oroszország 2014-ben csatolta el a Krímet Ukrajnától, a Kijevben végbement, erőszakkal kísért politikai fordulat nyomán – szintén az ott megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. Ennek legitimitását a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el – hivatalosan még Fehéroroszország sem –, a nyugati világ pedig elítélte az annexiót.

Oroszország nem fog eltérni szuverén irányvonalától, az egyes országok világpolitikai hegemóniája nem tarthat örökké – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a Kremlben, 24 új külföldi nagykövet megbízólevél-átadási szertartásán.

 „Ami Oroszországot illeti, mi nem fogunk letérni szuverén irányvonalunkról; az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként továbbra is elő kívánjuk mozdítani az egységes nemzetközi napirendet, hozzá kívánunk járulni a korunk számos kihívására és fenyegetésére adandó hatékony válaszok megtalálásához, és segíteni kívánjuk a kiélezett regionális konfliktusok megoldását” – mondta az elnök.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésszakán ezt az álláspontot fogja képviselni.
Putyin a demokratikusabb és igazságosabb multipolaritás felé való elmozdulást nevezte a nemzetközi politika fő vektorának. Ennek megerősítőjeként a Sanghaji Együttműködési Szervezet szamarkandi csúcstalálkozóját nevezte meg. Mint mondta, ez a szerveződés „azokat az országokat tömöríti, amelyek meg vannak győződve arról, hogy a modern világnak policentrikusnak kell lennie, és a nemzetközi jog általánosan elismert normáin, az egyenlő, oszthatatlan biztonság elvein, a kölcsönös tiszteletre épülő együttműködésen kell alapulnia, amelyben az ENSZ központi és koordináló szerepet játszik”.

„A többpólusúság irányába történő objektív fejlődés, sajnos, azok ellenállásába ütközik, akik megpróbálják megőrizni hegemón szerepüket a világ ügyeiben, és mindent irányítani akarnak: Latin-Amerikát is, Európát is, Ázsiát is és Afrikát is” – mondta az államfő.

„Azt kell mondanom, hogy ennek a hegemónnak ez elég hosszú ideig elég jól sikerült, de ez nem tarthat örökké, ez lehetetlen” - tette hozzá. Megjegyezte, hogy e szavakat „az Ukrajnában zajló események kontextusán kívül” mondta.

„Pozíciójuk megszilárdítása érdekében illegitim szankciókat vezetnek be, nyomást gyakorolnak minden vektor mentén, beleértve Oroszországot is, ám azok, akik ezt teszik, láthatják, hogy cselekedeteik negatív következményekkel járnak saját magukra nézve” – hangoztatta az orosz vezető, hozzátéve: ez a politika ártatlan államokat is érint, köztük a fejlődő és a legszegényebbek közé tartozó országokat.

Az új nagykövetekhez szólva egyebek között cinizmusnak nevezte, hogy az Európai Unió nem hajlandó reagálni Oroszország azon javaslatára, hogy a legszegényebb országok az európai kikötőkből ingyenesen szállítsák el a szankciók miatt ott rekedt 300 ezer tonna orosz műtrágyát. Megígérte, hogy segíteni fogja Fehéroroszországot a Sanghaji Együttműködési Szervezet teljes jogú tagságának elnyerésében. Hangsúlyozta, hogy Moszkva továbbra is támogatni fogja Szerbiát szuverenitásának és területi épségének védelmében, és nagyra értékeli Belgrád külpolitikáját. Rámutatott, hogy Azerbajdzsánnak és Örményországnak tiszteletben kell tartania a tűzszüneti megállapodást, és tárgyalásos úton kell rendeznie vitáit. Mindkét országot Oroszországhoz közelinek nevezte, ugyanakkor Jerevánt Moszkva bensőséges barátjaként és stratégiai szövetségeseként említette.

Oroszország a Dnyeszter melléki rendezés kezese, és szigorúan a Chisinauval megkötött megállapodásoknak megfelelően lép fel. Putyin azt mondta, hogy az együttműködés megfelel mindkét nép érdekeinek. Az orosz elnök támogatásáról biztosította Venezuelát, és elítélte a Caracas ellen bevezetett „illegitim” szankciókat.
A Covid–19-járványra való tekintettel a szertartás protokollja megváltozott, és Putyin a szokásos eljárástól eltérően nem vette át személyesen a misszióvezetők megbízólevelét.